Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-09-09

közönség nem győzte eléggé tapsolni az ismerős dallamokat éneklő színészeket, köztük természetesen elsősorban a címszerepet kedvesen játszó Kiss Cecilt. Kellemesen csengő, bár nem nagy terjedelmű hangja belopta magát a szivekbe (különösen persze a fiatalokéba), játéka bájoa, tánca graciózus. Nem egy dalit és táncát meg kellett újrázDia. Molnár János kitűnően játaaotta Falaetti kamaraénekes groteszk sierepót. Kiváló jellemző erővel alakította ágy a körülrajongott, önteltségében pöffeszkedő In res tenoristát, mint a magasságokból egyszerre ismét a kaptafához lezüllött dikheninast. Szerencséjére a szerepe szerint rosszul kellett énekelnie, ami teljes mértékben sikerült is neki. Jellegzetes idakitást nyújtottak Pribiosei postamester szerepében Endrődy Miklós, Lauffeu gyáros szerepében Pécskay Vilmos s kttlőnöhen kitűnő volt Szerafin szerepében Medgyessy Erzsi. Örvössy Géza elegáns jelenség volt mint Péterífy szerkesztő, jól is énekelt, míg Kállay Sándor ennivaló Dinye volt, csinos és ügyes, de hangja - az egyáltalában nincs. A többi azereplök is mind sikerrel igyekeztek betölteni kisebb szerepeiket. Vasárnap délután a Tatárjárást adták mérsékelt helyárakkal. Bef'arádát nem irhatank, mert z szerkesztőségi tiszteletjegyek csak aa esti előadásokra érvényesek. Vasárnap és szerdán este a Zsuzsi kisasszonyt ismételték meg az első előadáshoa hasonló zajos sikerrel. A vasárnapi előadáson Pribicsey postamester szerepét Dezső Vilmos alakította, Kevésbbé jól, mint Endrődy. Héttön a Szyl.ilk játszották harmadszor, még mindig szépszámú közönség előtt. Sarah szerepében Szígethy Annus mutatkozott be, kiben ügyes és kedves színésznőt ismert meg a közönség. Kedden este iámét a Szépasszony kitűnő előadásában gyönyörködtünk. Bár ez este mintha kissé pongyolább lett volna az előadás. A szereplők feltűnően sok nyelvbotlást .követtek el. A Szépasszony kitűnő előadásai után nagy várakozással tekintettünk Herceg Ferenc híres színmüve: a Kék róka elé. Ám várakozásunkban alaposan osalódtnnk. Már uein a darabot illetőleg, amelynek átlátszó szerkezetében és finomau kidolgozott beszélgetéseiben a héten is gyönyörködtünk, mikor kezünkbe vettük a művet és elolvastuk. Annál inkább boszaukodtunk, hogy a n.ssz előadás, amelynél siláuyabbat a társulat ittléte óta nem produkált, teljeseu lerontotta a hatásos színmű szépségeit. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hegy a rosaz előadás legfőbb oka vis major volt: az a körülmény, hogy a beteg Kisa Mariaka helyett Szígethy Annus volt kénytelen beugrani a iöszerepbe. Ha majd egykor Herceg Ferenc Kikiröl is tug színdarabot írui, Riki szerepében szívesen togjuk látni Szígethy Anuust. A Cecil szerepébe éppenséggel nem való. De nem voltak jók a többi szereplök sem. Bartha István únett, egyhangú játéka nem elégített ki l.enuünket, Molnár János folytonosan agáit, deklamált, szóval nagyou színészkedett, Nádassy Mici helyett szívesebben láttuk volna Nagy Erzsit, Kállay helyett pedig Örvössyt. Más szereposztásbau talán togjuk, láuii jobb előadását is a jobb aorsra érdemes Kék rókának. 7*. Af • A háború és a hajózás, különös tekintettel a Norddeutscher Lloydra. (Norddeutseber LIIM.I 191,,17-iki «rköny«o. Ili réss. Welt-Keiseverlag O. m. b U Berlin. Ára 6 marka.) A Norddeutscher Lloyd évkönyve az idén is hábotús évkönyv jellegével bír. Az első rész élénken és szemléltetően írott cikkei túlnyomóan a vállalatnak hat évtiseden át lefolyt történetével foglalkoznak, mégis még ezekben is fontos szerep i"t annak az időszaknak, amelyen belül a háború bénítóan hatott z kereskedelmi forgalomra, vagy azt legalább is ssük határok közé ssoritotta, mert , Norddeutscher Lloyd is kényszerült üzemével geu jelentékeny mértékben a háborúhoz és a ábon'is gazdálkodáshoz alkalmazkodni. Az évkönyvnek rézmélynyomztu képekkel gazdagon díszített második része kisárólag a ladiesaményekkel foglalkozik. Kitűnik ebből, iogy a NorddeutsohT Lloydnak « katonasághoz s tengerészethez behívott 6000 alkalmazottja özül 265 elesett, 4UU a vaskereszttel lett kitünetve, ezek közül 32 az I. osztályú vaskereszttel. leineken .vezérigazgató hos*zabb cikkben fogadkozik a német kereskedelmi hajózással a ilágháborúbau érdekesen írva le a Nordleutscher Loyduak a háború alatt kifejtett tevóenységét. Nem kevésbé érdekesek fejtegetései gazdasági fejlődőképességről, különösen a keeskedelem és hajózás terén. Fejtegetései során leineken indokolja azt a véleményét, hogy az ugolok akarva nem-akarva mégis kénytelenek esznek ismét együttműködni a németekkel, de zt hiszi, hogy: „Míg ennyire jutunk, iparunkra, kereskedeluünkre és hajózásunkra küzdelmes idő vár. Ezért lem igen bírhatok a hét kövér esztendőben, mkoek automatikus bekövetkezését jóakaróink lékünk — hajótulajdunosoknak — megjósolnak. L világ hajóparkjának je'entékeuy megfogyatkoása, mely a háború alatt beállott és amely első orban derék tengeralattjáró-hajósaink tevékenyégére vezethető vissza, bizonyára magasabb zallítási dijakért fog maga után vonni és ezek aaznára fognak válni a kareakedelmi hajózásnak háború után. De valószínű, hogy a bébekötés tán a szállítási dijak, ha nem is fognak előbbi lacsouy ssinvonalukra lesűlyedni, mégis távolról -in fogják elérni mai magasságukat. A békekötés ián nem lesz elkerülhető a tengerentúli behozatal tabályozása, olyképpen, hogy csak különösen >iitos cikkek behozatalát lógják megengedni, egelsö gondja lesz kormáig unknak, hogy oly yorszu, amint csak lehetséges, gabouat és élelmisereket hozasson be. Azután iparunk csaknem iljesen elfogyott, rfyersanyaJJkészleteit kell pornó és csak utolsó sorban lehet ismét fényűzési kk-k behozatalát megengedni. A német hajózásra tehát kétszeresen nehéa dadát vár a háború után. Először a háborús vek okozta nagy veaateségeket és károkat kell iegyenlítenünk és kiküszöbölnüuk és másodszor e kell hoznunk aat az óriási előnyt, melyet a áborús viszonyok következtében annyira meg.mosódott ellenséges és semleges hajózási válilatok élveznek. Biztos azonban, hogy a német írsaságok, ba őket az állam az első, legrosszabb lón átsegíti, amikor a külföldi versenytársakkal legszélesebb küzdelmet kell felvenuiök, még zt a legkeményebb próbáz is ki fogjak állani, z elveszettet ismét vissza fogják szeresni, a háború utáni háború" dacara, mellyel aa ellenégek a német kereskedelmet fenyegetik." Az évkönyv egyéb tartalmából kiemeljük .unsk a leírását, hogyan foglaltak le német hajó:<u olasz és portugál kikötőkben, — a legeiéi lemet kereskedelmi búvárhajó, a „Deutschland" s'iiertetését, — a háború miatt egy chilei e|. laxyaion öböl partján vesztegelni kényazeiüli Norddeutscher Lloyd hajón, a „Herzogin Cecilie* íevli iskolahajón folyó élet elbeszélését és i •észletes közleményeket a Norddeutscher Lloyc ilkalmazottainak és munkásainak nagyszabasti ísdi segélyezéséről. A könyv harmadik réssé a Norddeutschei iloyd igazgatásának személyzeti ügyeit tártai nazzn. Meleg hangon emlékszik meg a május iO-án, néhány héttel nzgyvmi éves szolgálati ubileuma után elhalálozott Achelis Frigyes konml volt elnökről. A könyv ntolsó része áttekintést n\ujt s luaz-csatornán át a világháboiú alatt folytatott mjóziaio, és a Psuama-csatoina ismertetését idja. Az évkönyv ez évi dús tartalmú, énekei tiadasa is hasam<• és tanulságos olvasmányul zolgál mindenkinek, aki kereskedelem és hajósát rápt érdeklődik. VEGÍESJIIREK. — Az Ói lisstárak A minisztérium vármegyénk területeié a következő lisztárakat állapította meg: finom tésataiiszt és dara 135 K 60 fill., — fözöliszt 59 K 50 filh. - barna keuyórliszt 41 K 25 fltL, — rozsliszt 65 K 60 fill. Ez az ár méterinázsánkint, tiszta súlyra, zsák nélkül értendő nagybani eladásra. A közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban (kicsinyben) követelhető legmagasabb árt a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg s ezt szükséghez képest az orsz. közélelmezési hivatal elnöke megváltoztathatja. Pápán a liszt ára 154, 72, 50 és 76 fillér. A buza-, rozs-, és árpakorpa legmagasabb ára aug. 15-tól kezdve országszeite 25 korona. A búzakenyér ára kg-ként 54 fillér, rozskenyér 80 fillér, fele búza, fele rozskenyér 67 fillér. Itt említjük meg, hogy több száz aszssony a kormány ama ígéretére támaszkodva, hogy D. kenyér- és lözőliszt ára nem fog emeltetni, e liszt faj i ük árának emelése ellen a közélelmezési bizottságnál tiltakozását jelen'et te be. E tárggyal kapcsolatban dr. Autal Géza hasonló tartalmú beadvánnyal fordult, a bizottsághoz, amelyben legszorosabb esetben a hadhavonu'tak hozzátartozóival szemben kéri a végi arak meghagyását. A közélelmezési bizottság mindkét beadványt a lisztirodának adta ki véleményes javaslattétel végett. — A hadbavonultak hozzátartozóinak gyógykezelése. Dr. Antal Géza orsz. képviselő a legutóbbi városi közgyűlésen iuditványozta, hogy a város gondoskodjék a hadbavonultak hozzátartozóinak ingyen gyógykezeléséről és ingyen orvosságról. A polgármester azt válaszolta, hogy a város erről eddig is gondoskodott, ami annyiban meg is ízlel a valóságnak, hogy a hatósági orvosok eddig is ingyen álltak a hadbavonultak hozzátartozóinak rendelkezésére és az általuk irt gyógyszerek árát fizette a város. Am városi orvos csak kettő van, nagyon hosszú ideig csak egy volt, úgy miudennapi eset, hogy a beteg nem fordulhat a városi orvoshoz. Igaz, hogy a háború elején aa összes orvosok vállalták a hadba vonultak családtagjainak ingyenes kezelését, ám ez már rég feledésbe ineot s így ma az a helyzet, hogy ha egy hadbavouult valamely családtagja megbetegszik és nem a városi orvosokhoz fordul, úgy egy hét alatt felemészti a gyógyittatáai költség az egész család egy havi összes hadisegélyét, ha ugyan elegendő lesz. Azt kell' volna tehát a városi közgyűlésnek kimondani, hogy indokolt esetekben bármely orvoshoz fordul is a hadbavouult hozzátartozója, a város viseli a gyógyköitségeket. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli reí. egyházkerület ez évi őszi közgyűlését szeptember hó 25-én tartja Pápán, z főiskola dísztermében. A gyűlés kezdete reggel 9 órakor. A közgyül°s főbb tárgyai lesznek : 1. A reformáció 400 éves emlékünnepélye. 2. Püspöki jelentés. 3. Főiskolai ügyek. 4. Pénztári számadások. 5. Segélyezések. - 25-én délután 4 órakor kerületi bíróság. — A nyári időszámítás megszüntetése Az államvasutak hivatalos lapja szerint ssept. 17-én reggel 3 órakor véget fog érni z nyári időszámítás. Reggel 3 órakor minden vonalon, minden állomáson visszaigazitják az órát zgy órával, 2-re. A vonatok menetrendje változatlan marad. A középeurópai időszámítás tehát az egész országban életbe lép. — Figyelmeztetés. A rendőrkapitányi hivatal közhírré teszi, hogy ahol vérhasbet égben levő beteg van, a szennyes ruhát tilos nyilvános mosó intézetben mosatni, hanem otthon háailag kell azt ki mosatni, — továbbá értesíttetik a közönség, hogy a fertőtlenítésekhez szükséges oltott mess, a városmajorban, a városgazdánál ingyen kapható.