Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-08-26

Az álhin tehát valósággal a saját érdekét, a közérdeket nézi akkor, mikor most a hadisegélyek felemelését hatá­rozza el. Ez a felemelés nemcsak azt az összegbeli javulást jelenti, amit a külömbség a most meghatározott ós régi hadisegély között kitesz, hanem azt a lelki többletet is, amelyet az érez, aki látja, hogy törődnek vele. És ezt érzik azok, akik itthonmaradtak és érzik, akik künn vannak a harctéren. AZ állam ezzel az elhatározásával nagyobb erősítést adott a hadseregnek, mint amennyit egy új sorozás kitesz, A kávé. Szegényeknek és gazdagoknak ez a kedves élvezeti cikke kezd nagyon ritka és drá;,a fény. Űzési cikk lenni. Az olvasó ugyan nem sokai ér vele, ha a kellemes aromájú párolgó pikkolt helyett cikket kap róla, de aktuálisnak látjuk mégis elmondani egyet-mást a kávéról. A ma oly elterjedt kávékulturáknak alapjai az arábiai kávéta cofli a arabica) képezi, meij a maga hazájában mint örökzöld fia, különösei fehér virágpompájábau, igazán lebilincselően SZEJ látvány. A karcsú arábiai kavéfa 5-6 m. magas ságot ér el, a hozzá közeli rokon, de nem olyai jelentós libériai kávéta mégegyszer olyan ma gasra is megnő. A mintegy tiz cm. hosszú, sötét zöld, fényes levelek a babér leveleire emlékez­tetnek. A virágok igen jó illatúak s miután rö­vid, alig 24 óráig tartó életüket befejezték eleinte sötétzöld, bogyószerü terméssé alakulna! át, mely az érés előrehaladásával folyton változ­tatja a színét, sárga, világosvörös, majd sötét­kaim in sziuü lesz. Ez utóbbi szín H teljes éré> jele. A libériai kávéta hasonló, de az arányú; nagyobbak, így a levelei 30 cm., a virágai <] cm., nagyságot érnek el, az érett termés sötét­vörös. Az érett, termés húsába vannak beágyazve a magvak, a jól ismert kávébabszemek. Mindkél mag pergainent-burokkal van körülvéve, melye el kell távolítani. Olykor az egyik mag elsat uynl, míg a másik raeggömböly ödik és A rendé babnál nagyobb lesz. Utóbbit nevezik gyöngy­kávénak s ennek magasabb ÁRA vau a kereske désben, noha a jobb minőség nem indokolja ez a magasabb árat. Különösen az öregebb fákoi tejlödik sok gyöngykávé, ahol néha az egés termés negyedrészét teszik. A kávéiéra legelőnyösebb a 15-25 fok kö zötti hőmérséklet, "melynek semmi esetre sei szabad hosszabb időn át a 'S'2 fok tolé emelkedni vagy 8 fok alá sülyednie. A virágzás ideje reu • lesen a száraz évszak és az esős évszak elej közé esik. A virágok beporzásához nehany szé raz, napsütéses nap szükséges. Erösebb csapadé a virágzás idején ugyancsak rontja a termés Ha azonban a beporzás megtörtént, akkcr ne gyon kell az eső, mert akkor A termés gyorsat bau fejlődik. A termés teljes megélése minden esetre 7-10 hónapot igényel. A végső érésbe megint, száraz idő kell s még inkább ez kell A aratáshoz. A nagy brazíliai kávéterületeu a hc mérsékleti viszonyok különbözők s ezért a virág zási és érési idők is eltérők, lgypl.lfio de Janeir állam melegebb, mint Sao Paolo állam ., ezéi a rió kávé egy hónappal hamarabb kerül piaci, mint a santos kávé. Mivel A kávéiénál nagyo gyakoii az utóvirágzas, az aratasi idő is nagyo elnyúlik és sokáig tart. Az ültetvény-kávéfá rendesen a harmadik évben adják az első ter inést, az ú. ti. szüztenuest, mely rendesen méi nagyon kicsi. Az átlagos hozadék egy-egy taná Vf-2 kg. A trágyázás nagyon előnyösen hat i kávéfákra s az ilyon iák 0 kg. s még nagyobl termést is hoznak. Az érett kávébogyókat csak nem mindenütt kézzel szedik le * a muukásol egy fölakasztott kosárba rakják. A kavétermés feldolgozása kétféleképei örténik: és pedig « nedves vagy száraz eljárás al. A-nedves eljárásnál vízben, gépekkel mos ák ki u magvakat, inig az egyszerűbb de hósa -tartalmasabb száraz eljárásnál egyszerűen kiszn itják a termést. Az eredmény mindkét ecetbe I száraz pergamentkávé, mely aztán hántoló gí >ekbeu szabadul meg a héjaktól s a tiszta bal izemeket még fényesítik is, szintén gépekké Lurópában sok nagy kávéhantoló van, melye léha nagy kávéü tetvények egész termését mej reszik feldolgozásra, igy nálunk a Huniéi káv lantoló. Természetes, hogy a kávéországokbs szintén vannak hántolok. Ismeretes, hogy a nyers kávéból még no lehet a kúvéitalt előállítani, előbb a szemek meg keil pötkelni. A pörkölés lényeges veg áta'akitúsokat osiuál a kávébabban, iij vegyül tek keletkeznek, melyek a kávénak ismeret ízét és illatát megadjak. A pörkölés többfélek p. ii hat, átalakítólag a kávébabra. Először is nyers bab sokat, vészit a súlyából, b / t kg. nye bab ad 1 kg. pörkölt kávét, a veszteség teh mintegy 2U^- Továbbá a pörkölés felduzzaszt a szemeket. Ennek oka a kávécsersavas kotiéii kálium, mely a meleg hatása alatt'térfogatáiif ötszörösére terjed ki. A pörköies eiveszi a kav bab keuienyoegét is. a szemek törékenyek I könnyen örölhetők lesznek. A kávét kékes, zö des, sárga vagy barna természetes színe vörö barnává vagy sötétbarnává változik. Pörköli közben vizet, is vészit a kávé s ugyanekkor k< letkezik az a kellemetlen, szagos füst, mely a szemeket izgatja. Ezek a pörkölésnél keletke: gőzök túlnyomólag a kávécsersav bomlás te mékeiböl állanak. Mivel a pörkölés közben i oly nagyon fontos koffein egy része is eltávozi nagyon kell vigyázni, hogy a pörkölés túl i lőjjön a célon, amire legjobban a tapasztal; tanít meg. Nem szabad a pörkölést, addig fob tatni, ni'g a szemek izzadni és zsírosan fényié ke/denek. Jó a szemeket a pörkölés után gyo ián lehűteni, mert különben a belső bomlás t> vább folyik. A pörkölt"kave hosszabb ideig inej tartja az aiomáját, ha a pörkölés utolsó perci ben finom porcukorral behintjük, a cukor ugyan vékony szigetelő réteggé olvad s a kihűlést gyorsi'ja. Mivel a kávé pörkölése nagyon si tapasztalatot löltélelezö kényes munka, céls2 rübb a nagy pörkölöktöl készen venni a pörki kávét. A kereskedelem nagyon sok kávétajtát k lönböztet meg, de ezeket négy főcsoportra ott ják: amerikai, nyugatindiai, keletindiai és ni ázsiai kávékra. Ezen belül az egyes fajtái, vagy az eredési ország vagy a behajózási kikc szerint nevezik el, igy santos, rio, bahit, ai\\ nilla stb. kávé. A joggal hires mokka-kávé:. Európára nézve osak történeti jelentősége vi mert a kérdéses földrajzi kávéterület arányi kicsiny, kivitelre alig jut a termésből. Nagy jó hirüek mind a jávai kávék, t. i. így neve: a hollaudÍHÍ kávékat, melyeknek kereskedel központja Amsterdam. Nt'hány középameril kávé is igen jó, így a guatemalai és costaric Jó kávék kerülnek ki a Fülöp-szigetekről, ] diából és Ceylonból, haseulőképen a nyugat indiai Jamaicából és Portoricoból. Legkisebb i téküek az afrikai ós brazíliai kávék. Utóbbin nak mégis azért van nagy fontosságuk, mert egész világtermés hároiunegyedrésze Brazíliái kerül ki, tehát ennek az olcsó kávéját fogyás: ják az egész világon a szegényebb osztályt Az európai kavekereskedeleui néhány kikötöb összpontosul, ilyenek a mi monarchiánk száma Trieszt, Németország számára Hamburg, Aug számára London, Franciaország számára Hav és az Unió számára Newyork. Különösen szép színűek azok a kávék, in iyek héjastól jönnek Európába s csak itt há toljak őket. A brazíliai kávénak színe és nag sága nagyon különböző, de a szemek többnyi kicsinyek, színük sárgás zöldes. A sárgább szin aranyrionak nevezik s drágább a többinél, an< kül, hogy a minősége ezt indokolná. Ezcrt so szor mesterségesen sárgítják a kávét. Igazán ki­tűnő minőségűek a rendesen igen nagy szemű jáva- ós szuraátrakávé'.t. A jávakávé közvetlenül a megérés után zöldes s csak később sárgul meg. A ceyloni kávénál megkülönböztetik a jó minő­ségű ültetvénykávét a vadkávétól, melyet a ben­szülöttek termelnek nagyon gondatlanul. Az elö­soroltakkal koránt, sincsenek kimerítve az isme­retes kávófajok Még néhány szót a kávéitalok elkészítésé­ről. A szemek megörlésének az a célja, hogy.a forró víz jobban átjárj.i a kávét a alaposabban I kioldja a koffeint és a többi anyagokat. Ezért 'célszerű a kávét sokkal finomabbra őrölni, mint lazt általában szokták. Ekkor a lassan átszivárgó forró víz a fontos anyagoknak miutegy SŐ% -át kioldja. A kávé fő alkaloidája: a koffeiu kissé iz­gatólag hat az idegrendszerre, azért kellemes ital a munkában kifáradt embernek, de tápláló értéke semmi sincs, legföljebb ha tejjel isszák. Emeljék fel a í. ad i segély eket! Megírtuk annak idején, hogy a városi ta­nács Török Mihálynak, a városi segítő iroda ve­zetőjének előterjesztésére elhatározta, hogy a kormánytól felterjesztés útján fogja kérelmezni a hadisegélyek felemelését és az egész segélye­zési rendszerűek modern szellemben való átdol­gozását. A szóban forgó felterjesztést, mehet Török Miháiy szerkesztett, Mészáros Károly polgármester még Esterházy Móric gróf előző miniszterelnökhöz terjesztette fel, melyet — köz­érdekű voltára való tekintettel — egész terje­delmében itt közlünk: Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr! Kegyelmes Uram! Hadbavonult s immár három hosszú év óta küzdő és vérző testvéreink itthon levő hozzá­tartozói az érvényben levő, de már minden te­kintetheti elavult törvények alapján oly csekély állami segélyben részesülnek, hogy abból meg­élni teljességgel képtelenek. Nem kell ezt rész­( letesebben indokolnom, elég rámutatnom magira ( a tényre, hogy Pápáu a lejenként és naponként í járó hadisegély maximuma 70 fillér, amelynek a 8 évnél fiatalabb gyermekek — ritka kivéte­lektől eltekiutve — cBak felét kaphatják. Ez az összeg már a háború kitörésekor sem volt elég a legszűkebbre mórt létmiiiiniumra sem, ma pe­dig egyenesen a lassú ékenhalásra való ítélését | jelenti hős katonáink itthon küzködö kitvesei­nek, gyermekeiuek és elaggott szüleinek. A most érvényben lévő törvények és az ezek alapján kiadott rendeletek egyéb szempon­tokból is gyökeres reformra szorulnak, mert telve vannak inhumánus, igazságtalan és méltánytalan ' rendelkezésekkel. Hogy többet ne említsek, rend­? kivüi lelketlen és a hazáért életüket feláldozott hősök hozzátartozóival szemben köteles hálaér­. zésünk valóságos kigunyolása az az intézkedés, ! amely az elesett, meghalt és eltűnt katonák osa­ládjának h idisegély ét aa elesést, eltűnést illetve '" elhalálozást követő 6 hónap múlva beszüutetni rendeli, így azokHt a családokat, amelyektől a legtöbbet: a családfő életét ragadta el a háború, lényegesen rosszabb anyagi helyzetbe taszítja, mint amilyet az élő hősük családja számára biz­tosit a velük szemben is ridegen szűkmarkú törvény. llyeu vagy eh»z hasonló inhumánus ós mól­• tánytalan intézkedés garmadával van a türvény­1 ben, úgyhogy az minden tekintetben megérett 1 a gyökeres reformra. 1 Őfelsége mint osztrák császár ép a uapok­3 bun szentesítette azt az osztrák törvényt, amely az ausztriai katonák családjait illető hadisegélyt - ismételten lényegesen emeli ós az egész hadse­• gélyezósi rendesért teljesen modern alapokra he­- lyezi. Ennek az a lehetetlen következménye lesz, i hogy az esetleg egyazon lövészárokban küzdő t osztrák és magyar katona családja közül az • osztrák katona családja aránytalanul több segélyt - iog kapui, mint a \ele együtt küzdő magyar

Next

/
Thumbnails
Contents