Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-08-05

XLIV. évfolyam. Pápa, 1917 augusztus 5. 31. szám. PAPAI Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek mog választott közlönye. Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Qoldberg Gyula papirkcreskodéso, Fő-tér 23. szám. Telefon. 112. szám. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : GOLDBERG GYULA. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évro 12 K., félévre 6 K., negyedévre 3 K. Xyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes szám ára 30 fillér. 9387 tisztviselő. Egyizben már e helyütt foglalkoz­tunk azzal a nagyjelentőségű akcióval, amelyet a Közélelmezési Hivatal indított meg azzal a céllal, hogy a tisztviselők ingyen területeket kapjanak megmivelés céljaira. Ennek az akciónak az eredmé­nyéről most érkeztek be a jelentések az Országos Közélelmezési Hivatalhoz. E jelentések szerint ötvenkilenc város­ban és harmincöt községben alakítottak tisztviselői kertész-csoportokat. Ebből a sorból egyetlen nagyobb város nem ma­radt ki. A városokban és a községek­ben 9387 tisztviselő dolgozik a földeken és kétmillióhetvennyolcezerszáztiz négy­szögölnyi területet műveltek meg az országban. Ezek a számok igazán impozáns eredményről számolnak be. Midőn mi beszámoltunk az akció megindításáról és ahhoz a legnagyobb örömünk kife­jezését mellékéltük, akkor nem számí­tottunk a legvérmesebb remények mel­lett sem ilyen fényes eredményre. Különösen jólesően meglepő az a nagy területszám, melyről ez a jelentés beszámol. Kettős célja, kettős eredmé­nye van ennek a nemes és komoly ak­ciónak. Először is majdnem tízezer tisztviselőnek a megélhetése van az ak­ció révén megkönnyítve, másodszor a közélelmezésnek kevesebb emberről kell gondoskodnia, vagy ami ezzel egyen­értékű a termelés tekintélyes mennyi­séggel gyarapodhatott. A tisztviselők helyzete a háborúban egyáltalában nem irigylésre méltó. Sem drágasági pótlé­kok, sem kisebb-nagyobb fizetésjavítá­sok nem tudtak és nem is tudhatnak lépést tartani a fokozódó drágasággal, hiszen a fizetésemelések, különösen azok, amelyek az államtól indulnak ki egyenesen körforgásra indulnak az or­szág gazdasági életben ós ismételt drá­gaságot hivnak elő. A drágaságot és a megélhetés nehézséget, tehát a kormány ós az állam a legnagyobb jóakarattal, vagy a jóakaratnak pénzreváltott jelei­vel, a legszebb fizetésjavítással sem tudja megszüntetni, sőt még csak enyhíteni is igen kevéssé. Miután ez a tény, ez a gazdasági törvény amelyet elméletben már igen sokan megállapítottak a gyakorlatban még nem tudott átplántálódni, termé­szetes, hogy úgy a tisztviselők, mint az állam, mikor a tisztviselői élet meg­könnyítéséről szó van, mindig a fizetés- pedig hangosan ós fényesen beszél. Ma­javításokhoz igyekszik fordulni. A tiszt-így ar orvos kerül a berlini egyetemre, viselők ezt követelik, az állam pedig• magj'ar orvos egyenrangú tudósnak is­ezt adja. Pedig nagyon helytelenül.' mertetik el a kontinens egyik legszigo­Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy rubb, legexeluzivabb egyetemének ta­az állam ne adjon magasabb fizetést alnácsábau. tisztviselőinek, mint amilyen fizetésük! Nemrégiben egy magyar orvos egy most van, hanem azt, hogy nem ez az]svéd egyetemen lett rendes tanárrá és egyetlen segíiség, sőt ez a segítség mindig és mindig ismétlődik ez a hir­egyedül nem is sokat ér. Az a tízezer tisztviselő, aki ma a Közélelmezési Hivatal jóvoltából 1 kerté­szettel foglalkozik, matatja meg kartár­adás a magyar lapokban. Csak a legnagyobb örömmel és legnagyobb büszkeséggel szögezhetjük le ezt a tényt, inert úgy látjuk, hogy sainak, hogy mi vezet valóban a hely- ezek az emberek lesznek a pionírjai a zetük javítására. Általában a termelést kell lehetőleg forszirozottan fokozni, ha azt akarjuk, hogy a közélelmezési viszonyok javuljanak. Meg vagyunk győződve róla, hogy az a tízezer tiszt­viselő, aki ma azon a kétmillió négy­szögöl földön dolgozik és kertészkedik, sokkal kisebb mértékben érzi a drága magyar érvényesülésnek a külföld tudo­mányos világában. A művészetek és az irodalom terén a világháború előtt kezdődött meg a magyar név érvényesülése a küllöldön, a világháború meghozta a magyar vitéz­ség érvényesülését és úgy látszik a há­ború után ezek mellé fog sorakozni a ságot, mint azelőtt. £s ugyanakkor meg-; magyar tudományok művelőinek, a vagyunk győződve arról is, hogy azok- magyar tudománynak az érvényesülése, ban a városokban és községekben, a Kétségtelen, hogy ezt a tóuyt nem hol ilyen tisztviselői kertészetek vannak, lehet hallgatással elmellőzni, kétségtelen, a közellátást intéző tényezők is nagyobb .hogy ez a tény nem függ össze a világ­könuyebbséget éreznek, sok minden cikk jháborúval és mégis a legnagyobb mér­felosztásában és a közélelmezés sok ágában, Nagyon örvendünk már az eddigi eredményeknek is és a legnagyobb örömmel jegyezzük fel azt a tényt is, hogy a Közélelmezési Hivatal ezt az akciót most az ősszel nagyobb arányok­ban fogja kifejleszteni, egy egységes programm alapján, amelynek végcélja az, hogy a tisztviselők részére kért vá­rosok keletkezzennek az ország minden részében ós ezekben kapjanak hajlékot a tisztviselők. Ha ezek a kertvárosok megalakul­tékben kihatással lesz országunk jövő­jére. A Bukaresttel való összetévesztés­uek, a magyar nép osztrák jogar ós fennhatóság alá helyezésének a külföldön rövid időn belül vége lesz. A magyarságot mint értékes nemzetet, mint kincsekkel megrakott népet, kell majd elismernie egész Európának. Ha egy nép — mit tudom én — a paprikája révén érvényesül külföldön, ha megismerik, hogy nagyszerű díjbir­kozói vannak, vagy ilyesféle dolgok teremtenek számára hírnevet a külor­.szagokban, az nem jeleut semmit, az nak, akkor következheiik el az, hogy a Mm érv é nyesü lés, mint ahogy nem magyarköztisztviselőkambicióvahkedv-;^.^^^^^ a Hunyadi János keserű­vei végezze el a dolgát, akkor követ- j víiS e i ter jedtsége a külföldön - pedig ­kezheük el az, hogy a köztisztviselői' va , |ju ,. be mé g ezelőtt tiz évvel annak pályán ne nyomor és küzködós, hanem a komoly munka kielégült érzése, és ez érzés után a nyugalom jutalma fo­gadja azt, aki e ma nehéz rögös, de mindenesetre szép pályára határozza el magát. Magyar orvos berlini egyetemi tanár. A német császár egy magyar szár­is rendkívül örvendtünk, ha valamilyen magyar iparcikk reklámját, vagy plakát­ját olvashattuk külföldön. Ma már ezzel az érvényesüléssel nem vagyunk kielégítve. Ma már az iro­dalom és művészetek külföldi érvénye­sülése utáu szinte elvárjuk magunkkal szemben, hogy a magyar tudományosság is elismerést nyerjen. A nemzetek érvé­nyesülésének legfelső csúcsán minden bizonnyal az illető nemzet tudományos mazásu orvost berlini egyetemi rendes tanárrá nevezett ki. Ugy-e, a név teljesen' faktorainak, tudományt mivelő tagjainak mellékes, itt maga a tény beszól, még'elismerése éa küllüldi érvényesüléso áll.

Next

/
Thumbnails
Contents