Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-07-22

Lapok értett ahhoz, hogyan kell bánni, egy bombával és hátrahajitotta. Egy izgatott félóra következett, a főherceg tel volt háborodva, félbe is szakította a polgármester üdvözlő beszédét, azután újra autóba tilt és három perc múlva két revolver lövés dördült el, amelyek lángbaboritották azt a rettenetes nagy puskaporos hordót, amelyet Európának neveznek. Ma pedig Estei Ferenc Ferdinánd főherceg és neje a szigorú tekintetű, vad, erélyes férfi és szelid felesége, csöndes lakói az arstetteni kriptának. Arstetten volt a kedvenc helye már életében is Ferenc Ferdinándnak. A dúsgazdagon felszerelt béosi Belvedere palotából és a konopisti csodaszép kert rózsafái közül ismételten visszatért ide a csendes arstetteni kastélyba, amely gyönyörű szép erdejével, árnyas berkeivel, csöndes vidékei vei legkedvencebb pihenője volt az egykori trón örökösnek. Az arstetteni kastély kertjében lovagolta mint gyermek az első ponniját és az alsóausztriai nap még ma is rásüt arra a kis patakra, amelyben a parti fák árnyékaiban első úszógyakorlataikat reudeztók. Csöndes és komoly volt a két főherceg gyermekkoia, amilyen csöndes és komoly a kis arstetteni kastély. Anyjuk szigoiú, kérlelhetetlenül jámbor és vallásos asszony volt, olyan szigoiú és vallásos, amilyen Ferenc Ferdinánd volt gyermekeivel szemben. A kastélyon mit sem változtattak a hites 48-as március óta. Hohenberg hercegnő első izbeu tett látogatást a kastélyban, ugyanazok az ódon, kéküveges olajlámpák világítottak, amelyek vőlegényének atyját támogatták, mikor olvasni akart. Ha az ember végigmegy a kastély kissé komor és barátságtalan folyosóin meglepetve látja, mily hű volt a hagyományhoz Ferenc Ferdinánd, aki a bécsi Belvedereben soha sem érezte magát igazán jól és ha csak tehette kirándult ide, az arstetteni kastélyba, hogy vigyázzon a kastély restaurálási munkáira és megőrizze a hagyományokat, amelyek atyjára emlékeztették őt. A kis kastélyhoz hasonló a kis Arstetten falu is. Szerény, miut maga a kastély, amely száz év előtt került az estei család birtokába egy egyszerű Matthias Grundrechniug nevű iparostól. Az egész kis faluban csak egy maroknyi zsindely és szalmatetös házacska áll. A zsindelytetös házacskákban laknak a szerzetesek, akik franciákat, és akiket a francia krongregáoiós törvény üldözött ki hazájukból. így történik meg a világháború közepette az a furcsa dolog, hogy alsóausztriai földről francia nyelven száll az ima az Úrhoz, az ima, amelyben egy osztrák főherceg lelkiüdvéért könyörögnek azok, akiknek ő hozzáférhetetlen otthont biztosított éltük végéig. Ferenc Ferdinánd különben is gondoskodott falujának lakóiról. Mindig tudott valami kedves ajéudékot, meglepetést szerezni nekik, úgy hogy a falu parasztjai már mindeu javítást, minden helyreigazítást és falujok egész rendbehozatalát a föheroegtöl remélték. Ezeket a szegény reményeket is szerterobbantotta az a két szerajevoi golyó. Harmadnap, hogy a főhercegi párt megölték Szerajevoban, megérkezett Arstettenbe a parancs, hogy mindazokat az építkezéseket és átalakításokat, amelyek a főherceg rendelkezése alapján tótettek folyamatba, be kell szüntetni, így szenvedte meg az. arstetteni iskola és postahivatal, amelyeknek új tetőre lett volna szükségtik, a nagy tragédiát. Arstetten, a kis falu, most már visszasülyedne ismét az ismeretlenség homályába ha a kis kastélynem tait.tuá fenn emlékezetét hoss/.u évszázadokra. A kastély kriptájában nyugszik ugyanis a tragikusan elhunyt föh rcegi pór. A kriptát Ferenc Ferdinánd négy év előtt robbantotta a sziklábe. Csodálatos módon sietett a kripta befejezésével, Art«teUeiiben már akkor beszélte mindenki, hogy a főherceg nem akar a kipucimisok zárdájában a többi H.bsl.urg l.özött nyugodni, hanem, ahogy életiben, úgy halálába.i is távol akar lenni a/ utcák zajától. Az igazi ok azonban a felesége és gyermeke iránti szerelet lehetett, mert minden bizonnyal elviselhetetlen gondolat lehetet számára, hogy mint halott császár nem egyenrangú feleségétől és gyermekeitől távol pihenjen. És most a harmadik évfordulón három szomorú gyermek zarándokolt atyja, igazi, hü atyja sírjához, hol nem zavarta őket sem a nagyváros lármája, sem az udvari oerimóniák sok gátló akadálya. 1917. julins 22. Mikor lesz? Én még életemben csak szenvedést láttam, Álmaimban is csak tövisek közé jártam. Igaz boldogságot sohasem találtam. Ha harang csengése hiv egy temetésre, Holnap menetszázad indul a harctérre S ki tudja meddig tart, mi lesz a jövöb.'? Mikor jönnek vissza az elvitt harangok, Mikor rejtik hüvelybe azt a sok kardot, Mikor lesznek vidámok újra az arcok? Egy édes fuvalom mikor száll a légbe Mikor lesz az idő, hogy mondhatjuk végre, Megvan! itt van! éljen az üdítő béke! s ll-ii Bs.ti Ist áo Kerenc. VEGYES HÍREK, — Tärhetetlen mizériák a zöldségpiacon. A pápai zöldségpiacon már a háború előtt sem valami rózsás viszonyok uralko itak. A háború alatt mindinkább rosszabbodtak a viszonyok, az idén azonban már kibírhatatlanokká j fajultak. A piacon alig van 1-2 elárusító, áru a minimális mennyiségben kerül a piacra s a 2-3 külföldre szállító kereskedő úgy leselkedik elárusítóra és árura, mint a vérszomjas vadállat az áldozatára. Nincs az az ár, amit sokalnának, I sak a szemükkel intenek a zöldségfélék boldog! tulajdonosainak s vitetik az árut telhetetlen raktáraikba, hogy aztán ouuan elszállíthassák meszsze, idegen nagyvárosokba. Ily körülmények között nem csoda, ha a publikum, szegény aszszonyok üres szatyorral kéuytelenek minden nap éhező gyermekeik közé hazatérni — néhány órai haszon'alau piaci ácsorgás után. Legfeljebb a város néhány Krözusának, holmi hadseregszállítóknak s ehez hasonló boldog halandóknak a feleségei vaunak abban a helyzetben, hogy 3-4-5-6 és még több koronákat adjanak egy darab tökért. Ezek az állapotok tűrhetetlenek Tűi hetetlenekké tette őket: 1. a háború, 2. a szárazság, 3. a termelök illetve elárusítók határtalan kapzsisága és 4. a terménykereskedők féktelen garázdálkodása. Az első két tényezőt igazán nem áll módunkban eliminálui, de a közvetítők, a kofák, az ismert és markírozott 'kereskedők üzelmeit meg lehet szüntetni megfelelő eszközökkel és eréllyel. A zöldségpiaci mizériákat a közélelmezési bizottság legutóbbi ülésén már szóvá tették, a polgármester meg is igérte, hogy a legközelebbi ülés napirendjére tüzeli a kérdést. Addig várjunk — bár nehezünkre esik türelemmel! De előre is jelezzük, ha a hatóság nem intézkedik, vagy nem megfelelöleg intézkedik, mindaddig napirenden tartjuk ezt az ügyet, mig a zöldségpiacon rend nein lesz. — Ki lesz a veszprémi főispán? A veszprémi főispán kinevezése még mindig késik. Erősen tartja magát a hir, hogy dr. Kenessey Pongrácot fogják kinevezni. Újabban azonban mint fővárosi lapokban olvassuk, Hu kár Aladárt is emlegetik. — Az új veszprémi püspök felszentelése. Rott Nándor dr. veszprémi kinevezett püspök felszentelése a pápai okmányok átvétele után fog megtörténni. A felszentelés szertartását Csernoch János bíboros, hercegprímás fogja végezni a budapesti egyetemi templomban két más püspök segédletével, a kiknek személyére nézve még nem történt megállapodás. A püspöki szókfoglaló ezután fog Veszprémben végbemenni. Az ünnepet Veszprém városa és az egyházmegye nagy érdeklődéssel várja. — Kitüntetések huszárezredünkben. A király a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján Hajós Jenőnek, a 14. honv. gyalogezrednél beosztott 7. honv. huszárezredben tartalékos állatorvosnak adományozta. A hadseregparancsnokság pedig Márkus Gábor 7. honv. huszárezredbeii tart. hadnagynak a II. oszt. ezüst vitézségi érmet adományozta. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Vallaszky Gusztávot a veszprémi m. kir. pénzügyigazgatósághoz adóügyi biztossá nevezte ki. — Kitüntetés. Szauer Oszkárt, a m. kir. 31. honv. gy. ezred zászlósát, kollégiumunk egykori jeles növendékét a kis ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Szauer hosszá hónapok óta az olasz fronton küzd. — Vaskoronarend. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartása elismeréséül Papp Béla in. kir. 7. honv. huszárezredben századosnak a III. oszt. vaskoronarendet a hadiiliszú mennyel és a kardokat díjmentesen adományozta. — A közélelmezési bizottság tisztviselő tagjai. A közélelmezési bizottság tudvalevőleg jelenleg csak 10 tagból áll, kiket a képviselő testület választott. Ezenkívül teljes jogú tagjai még a városi tanács összes tagjai, a főszámvevő, főmérnök, továbbá a városi és m. kir. áll. mi állatorvos, ez utóbbinak azonban szavazati joga nincsen. — Hősi halál. A városházára érkezett hivatalos értesítés szerint Gyalog József 18. honv. gy. e.-beli népf. gyalogos, aki 1916 szeptember 22- én és Preisinger Sándor 1875. évi születésű, 13. népf. gy. e.-beli népf. gyalogos 1917 mároius 23- án meg nem jelölt helyen hősi halált halt. — Kihunyt főigazgató. Veszprémi Városy Tivadar, a győri tankerület kir. főigazgatója, e hó 15-ikéu életének 63. évében Győrött meghalt. Városy Tivadar 15 éven át állott a győri tankerület élén, melyhez városunk középiskolái is tartoznak. Ezért hivatalos minőségében évenként többször megfordult városunkban is. Mint a tankerület igazgatói és tanárai által kidadott gyászjelentés mondja, „főigazgatói működését a páratlan igazságszeretet, tiszta jóság és erős kötelességérzet jellemezték!" — A közélelmezési bizottság e hét folyamáii két ülést is tartott: 16-úti és 20-án. A 16-i ülés legfontosabb tárgyait hírrovatunk különböző helyein ismertetjük. A 20-i ülés legfőbb pontja az alispán ama távirata volt, mely szerint az aug. 15-ig szükséges 12 waggou liszt helyett csak 2 waggon lisztet utalt ki Pápa városa részére. Ez ügyben a bizottság a főjegyzőt kiküldötte Budapestre. Több apróbb ügy után szóba került a zöldségpiac tarthatatlan állapota, melyre vonatkozólag több rendszabály foganatosítását határozták el. Erre a témára jövő számunkban még visszatérünk. — Változások a lisztirodában. A városi közgyűlés tudvalevőleg a közélelmezési iroda élére Csokuyay Károly főjegyzőt állította, ki e hivatalát már el is foglalta. As iroda helyettea vezetőjévé a közélelmezési bizottság Kőszegi Jenőt választotta meg ha i 300 korona fizetéssel. A magtárak és raktárak vezetésére, as őrlés ellenőrzésére, a felmerülő élelmezési panaszok megvizsgálására és az esetleg szükséges egyéb teendők ellátására közélelmezési ellenőrül Hajnócky Bélát választották meg évi 4000 korona díjazás mellett. Tartozik azonban Hajnóoky naponként a li-ztirodában a nagyközöuség tudomására hozandó időben hivatalos órákat tartani. A közélelmezési bizottság egyúttal elrendelte, hogy a lisztirodai női alkalmazottak számát redukálni kell. — Bajok a babjegyek körül. A f. hó tl-án tartott közélelmezési bizottsági ülésen Harmos Zoltán bizottsági tag ssóba hozta, hogy