Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-01-28

Megjelenik uiiudeu vasárnap. öierkesitőíég es kiadóhivatal: Ooldberu Oyula rai'irkerriike'ls»e. FS-tír :?;;-iit «zftm. Telaíin 1X3 «zim A vidéki városok fejlesztése. A napokban egy fővárosi tanácsnok egyik fővárosi napilapban nyilatkozatot tett arra vonatkozólag, hogy az ország székesfővárosában milyen újítások, városfejlesztési munkák kerülnek a háború után kivitelre. E nyilatkozatában volt a kővetkező mondat is: „Most készítjük el az újvárosháza terveit, mert a háború a legalkalmasabb idő a tervek készítésére". E nyilatkozathoz még egyet akarunk fűzni. Báró Kürthy Lajos, az Élelmezési Hivatal elnöke, nemrégiben nyilatkozatot tett a hivatal legközelebbi munkájáról és e nyilatkozatában beune volt az is, hogy a hivatal megkezdi a háborús helyzetből a békébe való átmenetnek az előkészítését Ezt a két nyilatkozatot akarjuk einlékezetébo vésni azoknak, akik városunk ügyeit rendezik. A magyar városok közül alig vau olyan, amelyik azt mondhatná, hogy fejlesztésének tetőpontjára jutott. Minden városban. így nálunk is számos olyan feladat van még hátra, amelyuek megoldásával juthatunk csak valamennyire európai nivóra. Nem akarjuk itt részletesen elismételni azokat a városfejlesztési feladutokat, amelyeket e hasábokon már számtalanszor kifejtettünk és felsoroltunk, csak figyelmeztetni akarunk a főváros középitósi tanácsosának a nyilatkozatára. Valóban a háború a legalkalmasabb idő a tervek készítésére. A városnak még mindig elég hivatalnok áll rendelkezésére, akik egy nagyszabású város fejlesztési programmot a háború alatt kidolgozhatnának. Legyen a békeidők első jele és első muukája éppen a város fejlesztése, tökéletesítése, szépítése. Ha a közélelmezési hivatal már elérkezettnek látja az időt arra, hogy igyekezzék előkészíteni a békeidőre való átmenetet, akkor nekünk sem kell már utópiának látnunk a békét, A békéből a háborúra való átmenet egyik napról a másikra történt ós bizony ma már a háború harmadik évében megvallhatjuk, nom ment simán és zökkenés nélkül. Nem goudoljük, hogy a háborúból a békébe való átmenet köuylyebb lesz. simább lesz, ha előkészítés léikül történik. Csak arra az egyre kell gondolnunk mgy amint a háború megakasztotta as umenetre elő nem készített ipart, keres cedelmet és gazdasági életet, azáltal rogy sok munkaerőt egyik napról '. uásikra elvont igazi rendeltetésétől igyanugy a békére való átmenet nél cüli áttérés zavarokat okozna mindéi éren, már csak azért is, mert biszer lok, ma a katonaságnál lekötött és el bglalt munkaerő fog újra felszabadulni Ezeknek az embereknek munka cell adni. Munkát kell adni először i: itimanitárius szempontból, hiszen el rópzelhetetlen az, hogy valaki, aki éve :eu keresztül küzdött és harcolt hazája irt és miértünk, most visszatérve ; )olgári életbe ne találjon magáuak meg slhetést. Ez a humanitárius szempont. D< 7

an tiszta gazdaság', szempont is. Azok ikik vissza foguak térni a harctérről iá nem kapnának munkát és löglalkc itet, ismét hosszú ideig a köz terhér Miiének, kénytelen volna • város és a illám eltartani őket, ami teljeseti irr produktiv pénzkiadás ós tőkepazarlá /olna. Sokkal helyesebb volna tehát, hogyh nindcn város még most a háborús idők jen megcsinálná azt • programmot ímelyet a béke után meg akar való irtani, úgy hogy amikor az a nagy tö neg munkáskéz újra felszabadul c: íjra a békés gazdasági élet produktiv tunikájához használható fel, azonna jele lehessen fogúi a munkába. A város mit sem veszítenie ezáltal íiszen mint mondottuk a v'sszatór rarcosok eltartása úgyis részben az i feladata, sőt nyer vele, mert hiszen i /áros fejlesztése, szépítése, a közműn ták megkezdése csak nyeresége lehe i városnak. A háború harmadik évében vagy un 1 is ha a béke még határozott időpontn íem is Ígérkezik, ha még csak halván; lörvonalai látszanak is, az előrelátás é i józan ész azt parancsolja, hogy el< cell már készülnünk reá. M bárány. Irta : Strindherg* Ákost. 1. Herodos Antipas, a tetrarcba, Jeruzsálembe jött, mert a nép t'jrrougani kiadott Pilátuolioz, a helytartóhoz .szállt és a hasvétót itt Rkarta tölteni, hogy a város ügyeit reudbeszedj". Miwl előttevaló rata a cirkusaban gladiátori játékokat uézett meg és utána orgiát üit, reggel sokáig aludt, oly soká, hogy házigazdája, aki várt rá, a báz tetejére ment tel. Előtte terült el a szent város Moria hegyével, Zion templomával és Dávid házával. Nyugatra és északnyugatra Sáron völgye buzódott a Földközi tengeiig, amely üt mérföldnyi távolságban, mint egy kék vonal jelent meg a tiszta levegőben. Kelet telé emelkedett az Olajfák begye kertjeivel, szöllöivel, olaj- és fügefáival és terebintusokkal. Lenn a Kidronpatak csörgedezett, partjai most tavaszi pompabau ragyogtak, telve virágzó babérfákkal és tainariskusokkal. A helytartó nyugtalan volt és gyakran megállutt a korlátnál, abol az emberek szokatlanul élénkek voltak, exportokba álltak, amelyek felbomlottak, bogy rögtön újra összeáltjanak. Végül megjelent a tatrarcba álmosan és véres szemekkel. Hidegen köszönt és azonnal leült, mintha kihallgatást adna. Nehezére esett azoubai a beszéd. Álla lelógott és uem tudta, mibez fogjon, mert az éjszakai tivornya alatt egész mesterségét elfelejtette. Pil.ttus segítségére sietett: — Beszélj, Heródes, szivem telve van és sv.elleuied n \ ngtftlau ? — Mit mondasz, testvérem? — Arról a csodálatos emberről beszéltünk t 'gnsj'. a ki a népet föllazítja. — Igas, igaz! En kivégeztetem ezt a Ján Most is járkál s uep között? Nem, most más valaki jár. — Ketten vannak t — ígeu, ez most más. — De ugyanaz a történetük: a kinyilatkoztatás, amely megelőzi születésüket, azután a in •-« természetellenes születésükről, mint a mitológiai Perseusé és a történelem Plafonjáé. — Nem személyátalakulás ez csak I — Nem semmiesetre sem. — Hogy hívják ? Josua, Jesse . . ? — Jézusnak hívják és gyermekkorát állítólag sz egyptomi Heliopolisban I>ontopolisbau töltötte el. — Valószínűleg valami bovésa vagy varázsló Nem jönne ide, hogy szórakoztasson ? — Nehéz őt megtalálni, mert néha itt van, uéha amott. De kikérdezhetjük a főpapot, ide hivattam és lect várakozik. — Micsoda zaj az leun, a templom udvarán? — A császár ssobrát kel a steutélyek szentélyében felállítási.