Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-06-24

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberg Gytila papirkereskedése, K5-tér L'ü-ik szám. Teloíon. XX2 száza. FelolSs szerkesztő* és laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Klfiflzetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalából küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 3. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Kgyes szám ára 30 011. Népesedéspolitika. írta: Dr. Walas Emil. Nemcsak a perifériákon, hanem Magyarország leggazdagabb vidékein is a gyermekápolás szempontjából szomorú kép tárul szemünk elé. A nemzet jövője a gyermek és így az asszanálás nagy munkájánál a kiindulási pont a gyermekmentéé. Ha ésszerű munkát akarunk kezdeményezni Magyarország újjáépítése terén, a legsürgősebb teendő és talán a legkönnyebben is megoldható feladat a gyermekhalandóság csökkentése. Nézzünk szét a magyar kis és nagyközségekben, kérdezzük meg a vidéki orvosokat, mit tapasztalnak ők! A falusi parasztasszony csak akkor viszi az orvoshoz gyermekét, ha haldoklik. Sok helyen a falusi körorvos a gyermekgyógyászat terén egyenesen nem is ismer mást, mint haldokló (moribund) praxist. Fizet egy koronát az orvosnak, 11 gyógyszert tueg sem hozatja és egy emberélet elpusztult. Ha nem vitte gyermekét az orvoshoz, fizet az 1876. évi XIV. t.-c. rendelkezései alapján 2 korona bírságot és megmenekül minden cgyébb megtorló eljárástól. De ha jó szándék vezetné is az anyát és az orvosi segélyt jókor igénybe is akarná venni, nem tudja ápolni a beteg gyermeket. Fogalma sincs az egészséges ember és a beteg embernek való táplálásról és főzésről. Tudatlanság, közöny, babona az egész vonalon! Itt már nem elég a gyermek „védelem" szó, hanem a „mentés" a helyesebb, | mert a tudatlan, tisztátalan és szegény anyák karjaiból ezrével kell a gyermeke-1 ket a jövő nemzedék biztosítása érdekében úgyszólván kimenteni! Ennek a hajmeresztő állapotnak részbeu magunk vagyunk az okai, mert a gépgondozás nálunk alig volt ismeretes. Hiányos kultúránk, csekélyszámu népiskolák tanúskodnak elmaradottságunk mellett. Ily kulturnivón álló lakosságnak nem lehet már csupán magánjogi akaratokra bizni egy nemzedék jövőjét, állami és társadalmi érdek, a magyar népesedéspolitika jövője kívánja, hogy változtassunk ezen helyzeten szociális, kulturális higiénikus állami közreműködéssel, ha azt akarjuk, hogy a nemzet ezt • nagy háborús pusztítást valaha kiheverni tudja. Lehet-e ily visszamaradt viszoiryok és emberekkel neki menni e nagy népesedési politikának ? Nem! Mi a teendő? Itt előbb állam, de mindenekelőtt társadalmi segítséget kell közbeiktatni. Nem elég egyszerűen felvilágosítani avagy ingyen orvoshoz juttatni őket, a pillanatnyi és állandó szociális segélynyújtáson kívül nevelni kell nemcsak a szoptató anyát, de nevelni kell az egész nemzedéket a népiskolától fel a házasságig, sőt azontúl is: emberbaráti, népgondozó és gyermekmentő intézmények megvalósításával. Helyesen mondja tehát dr. Strasser József, jeles szakírónk, hogy láncolatok és kapcsolatok keresése és biztosítása által a gazdasági politikát, a jobb megélhetési és kereseti viszonyokat, a higiénéhez, utóbbi ismét a kultúrához és ethikához kell közelebb juttatni, mind eme segítő tényezőket közös mederbe terelni és együttes kapcsolatos munkálkodást kifejteni, ha eredményeket akarunk e té-i

cíen az alapítója ren felmutatni. Bizonyos, hogy a népesedéspolitikai probléma megoldása elsőrendű állatni feladat, fontos áliami érdek. Mégsem lehet azonban mindent az államtól várni. Magának a társadalomnak, minden családnak, az egyes embereknek is meg kell mozdulni és a nemzet-mentő és a nemzet újító építő munkából a maga köteles részét ki kell vennie. Magyarországon eddigelé szinte szokásossá vált, hogy előbb mindent a társadalom kezdeményez és csak később csatlakozik hozzá az állam. így kezdték orvosok és emberbarátok az alkoholizmus, a tuberkulózis ós a venereás betegségek elleni küzdelmet, a gyermekvédelmi akciót, mígnem az állam átlátta, hogy saját érdeke forog itt kockán, t. i. az adózó alanyok és a véderő szempontjából megkívántató erők biztosítása. az összes hadviselő államok által létesített intézményekről részletes beszámolót nyújtani, azonban hogy csak egyet említsünk, eléggé ismeretesek Franciaország elnéptelenedési viszonyai, azon kétségbeesett törekvések, melyekkel ott az állam a nőket a szülésre házassági nevelési segélyekkel buzdítani igyekszik. Csupán azt akarom megemlíteni, hogy népesedéspolitikai téren, ami az alaposságot és racionalizmust illeti, Németország vezet. Már két nagy virágzó egyesület alakult. Az egyik a „Deutsche Gesellschaft zur Bevölkerungspolitik", melynek székhelye Berlin-Charlottenburg, a másik „Bund zur Erhältung und Mehrung der deutschen Volkskraft" székhelye Halle a/S. Az előbbinek Prof. Julius Wolf, az utóbbinak Prof. AbelhalA polgárság a békéért! Eddig a békemozgalomrnal kapcsolatban mindig csak a szocialistákról esett szó. A polgári középosztály, amely pedig sokkal jobban megszenvedte a háború nehézségeit, miut a munkásosztály, amelynek nagy mértékben emelkedett a a háborús konjukturák következtében, eddig nem emelte fel szavát a béke érdekében sem nálunk, sem másutt. Bizonyos az, hogy a polgári középosztály épp olyan hive ma már annak a békének, amelyet Vilmos császár és legutóbb a mi ifjú királyunk is hangoztatott, mint a munkásosztály és ha szavát eddig nem emelte fel, annak egyetlen okát látjuk és ez az, hogy a polgári középosztálynak — legalább látszólag - nincs meg az az internacionális szervezete, mint a munHa már elhatároznék, hogy a nem-'kásságuak és így nem tudja oly könyzetújjáópítő munka megkezdése céljából luyen megtalálni az érintkező pontokat kimegyünk a falvakba, vájjon pusztán a'az ellenséges állambeli polgárokkal, mint nézetek és princípiumok hangoztatása hogy a stokholmi konferencia vezetőielég-e ezen nagy munkához ? Nem! Vár- nek közvetítésével megtalálták azt a hatunk-e a munkával addig, mig a há- szocialisták. ború lezajlik, az állam az ő összes De ez, mint most kiderül csak pénzügyi és gazdasági ügyeit rendbe hozza, addig mig az állam ráér intenzilátszat volt. Megvau a mód arra is, hogy a polgári középosztályok ériutkezést tevebben foglalkozni a népesedés belügyei-1 remisének egymás között. A polgári oszvel? Nem! Itt a társadalmi erőkkel és tálynak egy igen nagy rétege úgy náuton kell most a népesedés politikai! luuk, mint az összes európai államokban előmunkálatokat megkezdeni és pedigitagja a szövetkezeteknek. Kétszázezer minél hamarább, mert ne felejtsük, hogy 'szövetkezet mintegy harminc millió csaMagyarország jövője a gyermek és ez j ládot ölel át ma már a világon I a Magyarokból cselekedni kell - mindent a országi Szövetkezetek Szövetsége most gyermekért! e harminc millió család képviselőit hivta E pillanatbau nem áll módunkban'fel arra, hogy a béke érdekében közre-