Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-06-24

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberg Gytila papirkereskedése, K5-tér L'ü-ik szám. Teloíon. XX2 száza. FelolSs szerkesztő* és laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Klfiflzetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalából küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 3. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Kgyes szám ára 30 011. Népesedéspolitika. írta: Dr. Walas Emil. Nemcsak a perifériákon, hanem Magyarország leggazdagabb vidékein is a gyermekápolás szempontjából szomorú kép tárul szemünk elé. A nemzet jövője a gyermek és így az asszanálás nagy munkájánál a kiindulási pont a gyermek­mentéé. Ha ésszerű munkát akarunk kezdeményezni Magyarország újjáépí­tése terén, a legsürgősebb teendő és ta­lán a legkönnyebben is megoldható feladat a gyermekhalandóság csökken­tése. Nézzünk szét a magyar kis és nagy­községekben, kérdezzük meg a vidéki orvosokat, mit tapasztalnak ők! A falusi parasztasszony csak akkor viszi az or­voshoz gyermekét, ha haldoklik. Sok helyen a falusi körorvos a gyermek­gyógyászat terén egyenesen nem is is­mer mást, mint haldokló (moribund) praxist. Fizet egy koronát az orvosnak, 11 gyógyszert tueg sem hozatja és egy emberélet elpusztult. Ha nem vitte gyer­mekét az orvoshoz, fizet az 1876. évi XIV. t.-c. rendelkezései alapján 2 korona bírságot és megmenekül minden cgyébb megtorló eljárástól. De ha jó szándék vezetné is az anyát és az orvosi segélyt jókor igénybe is akarná venni, nem tudja ápolni a beteg gyermeket. Fogalma sincs az egészséges ember és a beteg em­bernek való táplálásról és főzésről. Tu­datlanság, közöny, babona az egész vonalon! Itt már nem elég a gyermek „véde­lem" szó, hanem a „mentés" a helyesebb, | mert a tudatlan, tisztátalan és szegény anyák karjaiból ezrével kell a gyermeke-1 ket a jövő nemzedék biztosítása érdeké­ben úgyszólván kimenteni! Ennek a haj­meresztő állapotnak részbeu magunk vagyunk az okai, mert a gépgondozás nálunk alig volt ismeretes. Hiányos kultúránk, csekélyszámu népiskolák ta­núskodnak elmaradottságunk mellett. Ily kulturnivón álló lakosságnak nem lehet már csupán magánjogi akaratokra bizni egy nemzedék jövőjét, állami és társa­dalmi érdek, a magyar népesedéspolitika jövője kívánja, hogy változtassunk ezen helyzeten szociális, kulturális higiénikus állami közreműködéssel, ha azt akarjuk, hogy a nemzet ezt • nagy háborús pusztí­tást valaha kiheverni tudja. Lehet-e ily visszamaradt viszoiryok és emberekkel neki menni e nagy népesedési politiká­nak ? Nem! Mi a teendő? Itt előbb állam, de mindenekelőtt társadalmi segítséget kell közbeiktatni. Nem elég egyszerűen felvilágosítani avagy ingyen orvoshoz juttatni őket, a pillanatnyi és állandó szociális segélynyújtáson kívül nevelni kell nemcsak a szoptató anyát, de nevelni kell az egész nemzedéket a népiskolától fel a házasságig, sőt azontúl is: ember­baráti, népgondozó és gyermekmentő in­tézmények megvalósításával. Helyesen mondja tehát dr. Strasser József, jeles szakírónk, hogy láncolatok és kapcsolatok keresése és biztosítása által a gazdasági politikát, a jobb megél­hetési és kereseti viszonyokat, a higiéné­hez, utóbbi ismét a kultúrához és ethiká­hoz kell közelebb juttatni, mind eme segítő tényezőket közös mederbe terelni és együttes kapcsolatos munkálkodást kifejteni, ha eredményeket akarunk e té-i cíen az alapítója ren felmutatni. Bizonyos, hogy a népesedéspolitikai probléma megoldása elsőrendű állatni fel­adat, fontos áliami érdek. Mégsem lehet azonban mindent az államtól várni. Magá­nak a társadalomnak, minden családnak, az egyes embereknek is meg kell moz­dulni és a nemzet-mentő és a nemzet újító építő munkából a maga köteles részét ki kell vennie. Magyarországon eddigelé szinte szokásossá vált, hogy előbb mindent a társadalom kezdemé­nyez és csak később csatlakozik hozzá az állam. így kezdték orvosok és ember­barátok az alkoholizmus, a tuberkulózis ós a venereás betegségek elleni küzdel­met, a gyermekvédelmi akciót, mígnem az állam átlátta, hogy saját érdeke forog itt kockán, t. i. az adózó alanyok és a véderő szempontjából megkívántató erők biztosítása. az összes hadviselő államok által létesí­tett intézményekről részletes beszámolót nyújtani, azonban hogy csak egyet em­lítsünk, eléggé ismeretesek Franciaor­szág elnéptelenedési viszonyai, azon kétségbeesett törekvések, melyekkel ott az állam a nőket a szülésre házassági nevelési segélyekkel buzdítani igyek­szik. Csupán azt akarom megemlíteni, hogy népesedéspolitikai téren, ami az alaposságot és racionalizmust illeti, Né­metország vezet. Már két nagy virágzó egyesület alakult. Az egyik a „Deutsche Gesellschaft zur Bevölkerungspolitik", melynek székhelye Berlin-Charlot­tenburg, a másik „Bund zur Erhältung und Mehrung der deutschen Volkskraft" székhelye Halle a/S. Az előbbinek Prof. Julius Wolf, az utóbbinak Prof. Abelhal­A polgárság a békéért! Eddig a békemozgalomrnal kapcso­latban mindig csak a szocialistákról esett szó. A polgári középosztály, amely pedig sokkal jobban megszenvedte a há­ború nehézségeit, miut a munkásosztály, amelynek nagy mértékben emelkedett a a háborús konjukturák következtében, eddig nem emelte fel szavát a béke érde­kében sem nálunk, sem másutt. Bizonyos az, hogy a polgári középosztály épp olyan hive ma már annak a békének, amelyet Vilmos császár és legutóbb a mi ifjú királyunk is hangoztatott, mint a munkásosztály és ha szavát eddig nem emelte fel, annak egyetlen okát látjuk és ez az, hogy a polgári középosztálynak — legalább látszólag - nincs meg az az internacionális szervezete, mint a mun­Ha már elhatároznék, hogy a nem-'kásságuak és így nem tudja oly köny­zetújjáópítő munka megkezdése céljából luyen megtalálni az érintkező pontokat kimegyünk a falvakba, vájjon pusztán a'az ellenséges állambeli polgárokkal, mint nézetek és princípiumok hangoztatása hogy a stokholmi konferencia vezetői­elég-e ezen nagy munkához ? Nem! Vár- nek közvetítésével megtalálták azt a hatunk-e a munkával addig, mig a há- szocialisták. ború lezajlik, az állam az ő összes De ez, mint most kiderül csak pénzügyi és gazdasági ügyeit rendbe hozza, addig mig az állam ráér intenzi­látszat volt. Megvau a mód arra is, hogy a polgári középosztályok ériutkezést te­vebben foglalkozni a népesedés belügyei-1 remisének egymás között. A polgári osz­vel? Nem! Itt a társadalmi erőkkel és tálynak egy igen nagy rétege úgy ná­uton kell most a népesedés politikai! luuk, mint az összes európai államokban előmunkálatokat megkezdeni és pedigitagja a szövetkezeteknek. Kétszázezer minél hamarább, mert ne felejtsük, hogy 'szövetkezet mintegy harminc millió csa­Magyarország jövője a gyermek és ez j ládot ölel át ma már a világon I a Magyar­okból cselekedni kell - mindent a országi Szövetkezetek Szövetsége most gyermekért! e harminc millió család képviselőit hivta E pillanatbau nem áll módunkban'fel arra, hogy a béke érdekében közre-

Next

/
Thumbnails
Contents