Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-06-04

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberg Gyula papírkereskedés!', Kő-tér 23-ik szám. Toieícr. 13.2 szánó. Felelős szerkesztő é9 iaptulajdonns: GOLDBERG GYULA. F.lőüzetések éa hirdetési dijak a lap kiadóuivatalahos küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre G k., negyedévre 3. Nyilt-tér soronként 40 flllór. — Egyes szám Ara 30 911 A kulturvilág egysége. Irta : dr. (Jicsswein Sándor. Nehezen igazodik el a lapok olvasója, nemcsak minálunk, hanem talán még inkább a külföldön, két humánus törekvésnek a sorsa fölött, bár e mozgalmak az egész kulturvilágot érdeklik. De mindkettőben egy szó fordul elő, egy szó lordul elő. melyet, mint legutóbbi országgyűlési tárgyalásainkból is láttuk, mi minden szégyen és kár nélkül ejthetünk ki, — de amelyről a francia hadügyminiszter mégis nemrégiben igy szóllott: »AJki a béke szót kiejti, azt rossz állampolgárnak tikintjük." Semmi okunk sincs, hogy mi igy gondolkozzunk és beszéljünk, — sőt mi, mint a győzelem birtokosai, kötelességünknek is tartjuk a békéről és pedig mint tartós békéről beszélni. Egyre azonban el lehet készülve mindenki, aki a béke szót ajkára vagy tollára veszi, arra t. i.. hogy az egyik oldalról is, félre fogják magyarázni. Nem tesz semmit. En magam is ugy jártam, hogy valamely cikkem miatt egyik német lap francia barátnak nyilvánított, mig a párisi Temps azt fogja rám, hogy pour le roi de Prusse dolgozom. Igy tehát nem lehet csodálni, hogy a tervezett, de egyelőre elhalasztott berni tanulmányi kongresszusról és a Ford-féle békeexpedició sorsáról a legkülönbözőbb hirek terjedtek el. A berni kongresszus ügye most már tisztázódott. Igaz, hogy el kellett halasztani, talán áprilisig. — egyrészt, mert az amerikai kongressrnen-ek előbb nem jöhetnek, de másrészt, mert a svejci határ ideiglenesen el volt zárva. Ez utóbbi oknál fogva még a végrehajtó tanács ülése sem lehetett teljes. En Feldkirchben rekedtem meg. a német- J országi békeegyesület elnöke, Quidde, tanár, bajor orszgy. képviselő pedigj Lindauban, bár más ügyben utazók át-i jutottak a határon. A francia kormány pedig még a Svejcból más semleges államokba (Spanyolország, Amerika) szánt meghívókat sem továbbította. Ha ezeket tudjuk, egy cseppet sem álmélkodunk azon, hogy a Ford-féle expedícióra és annak egyes tagjaira vonatkozólag — s igy nevezetesen kedves és agilis földink. Schwimmer Rózsa akciójáról — a legtarkább híresztelések röpködnek s hogy arról semmi hiteles hir nem jöhet ide. Hisz ón Svejcbe nem küldhettem táviratot, hogy a szállóban megrendelt szobámat felmondjam. C'est la guerre. Ezen most nem változtathatunk, valamint azon sem, hogy maholnap alig utazhatunk hazánk határain tul. Mindezeket az apróbb kellemetlenségeket zúgolódás nélkül elviseljük, mert tudjuk, hogy a kémek ellenőrzése a legnagyobb óvatosságot kívánja. De mindezek a dolgok véget érnek s azért mindaz, ami a fegyverek zöreje között a nemzetek kölcsönös megértése dolgában történt, nem fog minden eredmény nélkül elmúlni. S ugy látom, máshol is hasonlókép gondolkoznak. Midőn én a mult év decemberében Münchenben distingvált közönség előtt erről a témáról beszéltem, a legnagyobb tetszést akkor arattam, mikor azt mondtam, hogy én azért most sem kételkedem abban, hogy az amerikai A. B. C{ államok (Argentinia. Brazília. Oliile) szövetségének min-l tájára — bár 15 év előtt Argentinia és Chile ádáz harcban állott egymással — mi Európában tovább folytatjuk az alfabetát és megalkotjuk a D. E. F. államokat. (Németül beszéltem.) Meggyőződtem, Németországban is ugy gondolkoznak, hogy hazánk szeretete, jogaink védelme, ügyünk iránt való áldozatkészségünk nem tiltja meg nekünk, hogy emberek legyünk és a jövőben is a kulturvilág egységére, az emberi testvériesség kialakulására törekedjünk. Minél nagyobb és biztosabb a mi győzelmünk, annál inkább kell éreznünk ezt a kötelességet. Ennek teljesiétse nélkül — mondja Fr. W. Foerster — a győzelmet el se tudnók viselni. A lerombolt hidakat a győztes fél hozza megint helyre és a nemzetek közt tátongó ürt szintén ennek nemes kötelessége áthidalni. Midőn a hollandi Anti-üorlog-Raad azon fáradozott, hogy a neutrális államok állandó bizottsága üljön össze, hogy igy minden kínálkozó alkalmat felhasználhasson a kölcsönös megértés előkészítésére, én az eszmét a legmelegebben üdvözöltem és levelemet e szavakkal zártam be: „Das Wirken und die Tatigkeit dieser Konferenz wird in die Annalen der Weltgeschichte mit glänzenderen Buchstaben eingetragen sein, als die herrlichsten Waffentaten und Triumphe". Ugyanezt mondom bármely hasonló törekvésről, még ha rögtön nem is ér célt s azt vélem, ezzel hazánk határait védő derék katonáink érdemeit nem kicsinylem le, — ellenkezőleg: ezzel honorálom azokat igazában. A hervadatlan győzelmi babér azé lesz, aki végre valahára, az igazságszeretet és jogérzet biztos talajára támaszkodva, véget vet annak az anarchisztikus állapotnak, mely a kulturegység külső leple alatt aláaknázta Európa erkölcsi alapjait. A nemzetek ós államok között meg kell teremteni a szolidaritás érzetét; aki ettől elzárkózik és az emberiségtől szeparálja magát, a civilizáció ellensége, bármily magas fokon áll különben a műveltségnek. Mindenki, aki az emberiség szolidaritása érdekében dolgozik, igazán hazafias munkát is végez. Az igazi nemzeti gondolat az, amely minket az emberiséggel összeköt. Nemzeti érdekeink és jogaink védelme mellett nem feledkezhetünk meg az emberiség eszméjéről. Hercz Dávid ünneplése. Korunk a törtetők, a stréberek kora. A legtöbb ember, aki érvényesülni akar. sippal, dobbal, nádi hegedűvel csinál öumagának reklámot. Ritka az olyan ember, aki egy emberültőn keresztül közhasznú, önzetlen munkásságot fejtve ki. kerüli a nyilvánosságot, meghúzódik csendesem mint a bokor alján illatozó szerény ibolya. E fehér hollók közé tartozik Hercz Dávid, aki már 40 esztendeje működik a pápai iparos tanonc iskolánál. Ezen emberöltőnyi időben több ezer iparos szerezte meg az ő szeretetteljes, buzgó, lelkiismeretes vezetése alatt az iparosok nagyrésze számára oly nélkülözhetlen ügyességet: a rajzot. Közöttük egy sincs, aki ne gondolna vissza szeretettel Hercz bácsira. E mellett szerény jövödelme mellett i.s miudig módot talált arra, hogy nagyobb összegeket áldozzon közcélokra. Ilyen működése igen sok tisztelőt szerzett számára a pápai társadalomban. Bármennyire idegenkedik is Hercz Dávid a nyilvános szerepléstől, tisztelői ís barátai nem tagadhatják meg magukléi azt az örömet, hogy 40 óves tanári, Uctőleg igazgatói működésének leteltével iránta való szeretetüket ki ne feezzék. E célból f. hó 8-án délután fél ő-kor xi evangélikus iskola helyiségében az páros tanonc iskola évzáró vizsgálata ilkalmával tisztelői össze fognak jönni, logy Hercz Dávid érdemeit méltassák is őt ünnepeljék.