Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-05-28

Pápai Lapok 1910. május 28. rajzi helyzetéu kívül a uiagyar-bolgár-törük vér­rokonság és a három turáni nép históriai emlékei, mindenek fűlött pedig az érdekek teljes azonos­sága kivételes jelentőséget és ellenállhatatlan erőt kölcsönöznek. Nem az egyoldalú, sovén magyar nézöpnoi szolgai ezen igazság dokumentálásara. A legpár­tatlauahb szellemben kezelt dualizmus is sjk kedves vágynak a feláldozására kényszerít ben­nünket. Sok-sok eszményhez csak azért nem ra­gaszkodunk, hogy specialis érdekeink összhangba legyenek hozhatók a kettős monarchia dualisz­tikus szerkezetével s kerülünk miudeut, ami a Nemetországgal való barátságot alterálhatná. Am ne kívánja tőlünk senki, hogy lemondjunk a világháború ama nagyszerű eredményeiről is, amelyeknek megvédése, ápolása nemcsak nekünk magyaroknak, hanem Ausztriának és hatalmas szövetségesünknek Németországnak is elsőrendű érdeke, söt mi több, elodázhatatlan j kötelesé­gük is. Mert mindazt, amit Ausztria és Németor­szág a Balkánon avagy a- távolabbi keleteu el­érhet, csak velünk és általunk érheti el. Aki akár Bécsben, akar Berlinben gyengíteni akarná azt a kivételes helyzetet, amelyet országunk földrajzi lekvése és Kifürkészhetetlen gondvise­lés e háború folyamán revelált a magyarnak, az gyökerében tániadu t meg a központi hatalmak keleti érdekeit. A maradi eszméktől szabadulni nem tudó osztrák és német politikusoknak sem volna sza­bad erről megfeledkezni, valamint arról sem, hogy a másik hatalmi pillér épségben tartásá­ban is jelentős szerep vár a magyarra. Nem tudjuk, mi és milyen lesz a felszabadított Len­gyelország uj berendezkedése. Egyelőre még csak az vehető konkrétum­nak, hogy Lengyelország nem kerül újból orosz rabságra. Es nekünk végre is ez a legfontosabb. JJe a legmegfelelőbb nemzetközi rendezés mel­lett is minél szorosabbra kellene fűzni a kultu­rális és a közgazdasági kötelékeket Lengyelor­szág es Magyarország között, mert éppen az osztrák és a német érdek 'teszi kívánatossá a lengyel-magyar barátság intenzív ápolását. A história ujjmutatása, hogy Oroszország legérzékenyebb oldalán és a Keletet a központi hatalmaknak megnyitó Balkánon a magyar nem­zet oly népeknek lett a szomszédja, amelyekhez a históriai ós a faji kötelékeken kívül őszinte barátság és az érdekazonosság erős kapcsai lüzik. Nagyon szép gondolat és a komoly kriti­kát is sok tekintetben kiálló terv Naumannak középeurópai koncepciója, ámde, ahogy sok ne­met elképzeli ezt a tervet, az csak abbau az esetben volna megvalósítható, ha mi magyarok véletlenül Poroszországot lakuók, Németország­nak pedig nem Berlin, hanem Budapest lenne a fővárosa. Nem akarnánk félreértetni. Még a legsú­lyosabb időkben is feltétlen hivei voltunk a dun tlizmusnak s a Németországgal való szövet­ségi frigyéit is mindenkor helyt állottunk. Ál­láspontunkat és politikai meggyőződésünket a háború tapasztalatai csak még inkább megerő­sítették. Ámde éppen a daulisztikus szerkezet­nek és a szövetségi viszonynak a végleges meg­szilárdítása érdekében óhajtanunk kell, hogy Ausztria ós Németország teljes érdekében eszti­málják azt a hatalmi, közgazdasági és kulturális jelentőséget, melyet földrajzi helyzeténél és a fentebb felsorolt egyéb kivételes előnyöknél fogva egyedül csak Magyai ország biztosíthat végérvényesen és állandóan a központi hatal­maknak. IV. hadi kölcsönre 80.000 K-t jgyez pénztár­jegyekben 45. sz. határozatával Vaszary Gyula lak­bérleti szerződését 1910. nov. 1-töl ,'{ évre meg­hosszabbította évi 1200 K bérfizetés mellett 48. sz. határozatává] a csecsemő védelemre 1000 K költséget szava/."tt meg. Ezen határozatok azzal tétetnek közzé, hogy ellenük a felebbe/és a kihirdetéstől szá­mított 15 nap alatt a polgármesteri hivatalba beadható. Pápa, 1910 május 28. Mészáros Károly. polgármester. VEGYES HÍREK. Hirdetmény. Pápa r. t. város polgármestere közzé teszi, bogy a képviselőtestület 1. évi május 18-án tar­tott rendkívüli közgyűlésében 44. sz. határozatával kimondotta hogy a — Hány szavazója van a papai vá lasztó kerületnek ? A vármegyei Központi választmány már összeállította a pápai ország­gyűlési képviselő választókerület választóinak végleges névjegyzékét. A pápai választókerület az uj választói törvény szerint 4 szavazó kör­ből áll; a két pápai, a dákai és a uemesszalóki .szavazókörökből. Az I. pápai szavazókörben van 1059 választó, a legutóbbi, már háborús össze­írás alkalmával kihagyatott 55; a II. pápai szavazókörben 1148 választó legutóbb kihagya­tott 72. A dákai szavaz ókor községei között a következőképen oszlik meg a szavazók szama: Dákán van 119, Salamonban 106, Dereskén 50. Borsosgyöröu 58, Kéttornynlakon 45 és Nyara­don 199 vagyis összesen 577 választó. A uemes­szalóki szavazókörben vau Nemesszalokou 59, Békáson 24, Mezőlakon 135, Mihályházán \)2, Külsövatou 54. Marczalgergelyiben 45, Vinárou 23, Pórszalókoii 20 vagyis összesen 458 választó. A 4 szavazókörben együtt vagyis az egész pápai választó kerületben van 3-4- szavazó, kik közül Pápa városára 2:107, kerülethez tartozó községekre pedig 1035 választó esik. — A városi dijnokok háborús segélye. A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyet­értően körrendeletben értesítette a törvényható­ságokat és a rendezett tanácsú városokat, hogy az év eleje óta működő dijnokok részére is há­borús segélyt folyósított a minisztertanács. Az egyszeri segélyben való részesedés mértékét háromszáz korona átalányösszegben állapították meg és visszamenőleg kerül kifizetésre. A mi­niszter haugsulyozni kiváuja, hogy a városi díjnok részére ez alat az idő alatt mástéle drá­gasági pótlékot megállapítani uem lehet és a már folyósított összegeket az állami segélyből le kell vonni. Ez az intézkedés uem terjed ki Budapest és Fiume város területére. A kormány e rendelete megnyugvást és örömet hozott, napi­dijasaiuknak, kiknek segélyügyét lapunkban is nem egyszer szóvátettük. — A csecsemő védelmi bizottság t. hó lli-án péntekeu délután dr. Antal Géza elnök­lete alatt ülést tartott, amelyen örömmel vet­ték tudomásul, hogy |a városi képviselőtestület a csecseinövédelem céljaira 1000 koronát sza­vazott meg. Ebből Qyeussn Erzsébet felügyelőim díjazására évi 200 koronát állapítottak meg. El határolták, hogy dr. Kovácsios Sándor honvéd főorvosnak a csecsemovedelem tárgyában tar­tott felolvasását ki fogják nyomtatni és szeles körben terjeszteni. Majd özv. Dvorzák Lászlóné elöailása alapján a folyó segélyezéseket tárgyal­ták. Végül dr. Rosenthál József terjesztette elő a Pápán felállítandó napközi otthon részletes tervezetét. A bizottság egyelőre e táigyban véglegesen nem batái izott. ham m mii denek előtt megtelelő h-lyist _ keresését haláro/ta el. — Köszönet. I'r. Beke Miklósiie urnő 20. Deutsch Ignáczué rnö (Gyöp 20 és Lukács Iván úr (Nagybecskert>k | 50 koronát voltak szí­vesek az izr. Nuegyleii.ek adományozni, mely­ért halas köszönetet ui.ud özv.. Kr.uisz Vilmosné Nwegyleti elnök. — A Dunántúli Közművelődési Egye­sület fenállásának 25 'éves jubileumát fényes üuuejrségek keretében ünnepelte meg Veszprém­ben f. hó 21-én. A díszközgyűlést mint az ün­nepély védnöke Hornig Károly bíboros püspök mondotta, diszszónoklatot tartottak Rákosi Jenő, Berzeviczy Albert és Apponyi Albert. A Beze­rédi Viktor halálával megüresedett alelnöki ál­lásra egyhangúlag Uváry Ferenczet választot­tak meg. Az ünnepségeken városunkból dr. An­tal Géza orsz. képviselő vett részt. — Itt em­lítjük meg, hogy városunk tanácsa a D. K. E. negyedszázados jubileuma alkalmából az egye­sület céljaira 25 koronát szavazott meg. — A szerb internáltak tartásdija. Tudvalevő, hogy városunkban a háború elejétől szerbek vannak internálva, akik már egészen beleilleszkedtek a pápai életbe s ügyes, élelmes ember létükre talán már szereztek is. A kormány most a szerb internáltak tartási és ruházati költségeire a helybeli kir. adóhivatal útjáti 2813 koronát utalt ki Pápa városa részére. — A cséplögepeszek es fűtök felmen­tése tárgyában a polgármester a következő hirdetményt bocsátotta ki: Közhírré teszem, ' ll °gy * katonai, illetőleg népíeikelési szolgálatot teljesítő, valaniiut a hadi célú szolgálatokra igénybe vett hivatásos cséplögepeszek és fűtök, vagyis a gyakorlatilag képzett, gőz- és motor­cséplőgép kezelök ós fűtök a községeknek, bir­tokosoknak és cséplőgép tulajdonosoknak lehető legnagyobb számban rendelkezésére bocsátása, valamint azon gőz és motor cséplő tulajdonosok, akik saját cséplőgépüket vaunak hivatva kezelni, a katonai illetőleg néptelkelési tényleges szol­gálat alól felmentése iránt a m. kir. houv. min. N700/elu.-1910. szánni rendelettel intézkedett. Ezen rendelkezés szerint azok a gőz és motor cséplögepeszek és fűtök, kik a mögöttes orszá­gokban, valamint a hadrakelt seregek parancs­nokainál, hatóságainál, csapatainál, intezeteinél és egyéb alakulatainál katonai, illetőleg népfel­kelési szolgálatot teljesítenek, 1916. évi novem­ber hó 30-ig felmenteudök. A felmentési jog­ciui igazolására szolgálnak : bizonyítvány, munka­könyv, esetleg megbízható egyének tanúvallo­másai. A felmeutést a póttest engedélyezi a be nem vonult csóplögépészekuél és fűtöknél pedig a m. kir. honvédkiegészitö, illetőleg a cs. és kir. kiegészítési parancsnokság engedélyezi. Felmen­tetnek még a hadi célú szolgálatokra igéuybe­vett mezőgazdasági gépészek és fűtök, valamint a lábbadozó osztagbeli cséplögepeszek és fűtök is. Kérvényt szerkeszteni nein szabad, mert az illető cséplögépósz vagy lütö felmentése a be­mutatott bizonyítvány alapján hivatalból enge­délyeztetik. — Peter Pal napja a vöröskereszté. A magyar Vörös Kereszt egylet Péter Pál nap­jenuk ünnepét kettős ünneppé kívánja avatni azzal, hogy ezen a napon általános gyűjtést ren­deztet azokra a jótékony célokra amelyeknek teljesitése nagy mértékben veszj igénybe anyagi erejét. Péter Pal napján az ország minden nagy városában és kis községében a Vörös Kereszt jótékony céljaira rendeznek gyűjtést. Az orszá­gos egylet a városi és megyei hatóságokat meg­kereste, hogy a helyi Vörös Kereszt egylettel együtt szervezzenek bizottságokat és vezessék sikerre a Péter Pal napi gyűjtést. — Mezőgazdasági szabadságolások. Közhírré teszem, hogy a hadiszolgáltatásokról és a népfelkelésről szóló törvények alapján hadi célú, személyes szolgálat teljesítésére igénybe vett és a működő hadseregnél beosztva levő — a harcoló, tehát az első vonalbeli csapatoknál beosstott fegyveres egyének kivételével — egyé­uek részére a mindenkori harctéri viszonyok adta nélkülözhetöséghez képest mezőgazdasági munkák végézsére megfelelő mérvű szabadság lesz engeuélyezve. A szabadságot az illetők köz­vetlenül személyesen és szóbelileg a közvetlenül elöljáró parancsnokuknál tartozuak kérni. Ki­vételesen rendkívüli méltánylást érdemlő ese-

Next

/
Thumbnails
Contents