Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-05-28

XLIII. évfolyam. Pápa, 1916. május 28. 22. szám PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának ós több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Qoldberg Uvula papirkereakedóae, Fő-tér 23-ik szám. Teieíiii 3.12 százxx Felelős szerkesztő é* laptulajdonoa: GOLDBERO GYULA. Klőfizetéeek éa hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre ß k., negyedévre 3. Nyilt-tér sorouként, 40 fillér. — Kgyos szám »r a 30 ült A hitszegés évfordulója. Nem kenyerünk a politizálás és e hasábok soha sem nyilnak meg a po­litika számára. De a politikán felül­emelkedik az emberi, az általános em­beri érzések körébe vág bele az az év­forduló, amely e héten telt el. A hit­szegés évfordulója. Május 23.-án volt egy éve, hogy „hű" szövetségesünk, Olaszország elhatározta a háborút és másnap május 24-én megszüutette a háborút. Amikor az olasz király megüzente harminc éves szövetségesének a hábo­rút, akkor sem a politika tört ki az em­berekből, mikor átkokkal szitkokkal il­lették az egész olasz népet, élén a ki­rállyal, hanem az az általános utálat, amely egy hitszegőt, egy árulót meg­utáltat az emberekkel akkor is, ha a hit­szegés csak a legkisebb kárt okozza an­nak, aki ellen elkövették. Machiavelli Olaszország nagy szü­löttje mondta azt, hogy a politikában minden eszközt fel szabad használni. De még az ő eszközei között sem szerepelt soha hitszegés, eskűszegés, árulás. Ez még eddig a nemzetközi érint­kezés terén ismeretlen eszköz volt. Akkor haragudtunk, a sok keserűség ami fel­gyűlt bennünk, egyszerre kiáradt ós meggyülöltük — sőt talán nem is ez a helyes szó — megvetettük az árulók és hitszegő olasz népet. Ma egy év telt el azóta. Ma már látjuk a konzekvenciákat, ma már látjuk a hitszegés eredményűt és meg lehetünk velők elégedve. Az olasz hadsereg, az olasz nép már megkapta büntetését. Megkapta büntetését abban, hogy rette­netes véráldozataival nem tudott semmi­féle eredményt elérni, megkapta abban, hogy rabszolgája lett szövetségeseink­nek, akik — a bánásmódból tüuik ki — épp úgy megvetik hitszegésóért mint mi, ós mint ahogy a kémeket minden hadsereg felhasználja céljaira, de nem becsüli őket erkölcsileg csak anyagilag, és megkapta büntetését abban, hogy a háború közvetlen következményeit az éhséget és nyomort, egyik hadviselő nagyhatalom sem érzi annyira mint ő. Ami pedig most a legutóbbi napok­ban történt, az a dicsőséges offenzív előretörés, amit vitéz hadseregünk Üél­tirolban produkált, egyszerűen csak kö­vetkezménye a hitszegés egy esztende­jének. A mi katonáink telve gyűlölettel és megvotéssel az ellecoóg iránt, telve az árulóval szemben érzett fölényből szár­mazó elszántsággal, legádázabb roha moknak egy évig tudtak ellentállui. De az olasz nép hadseregében nem volt meg az az erő, az a meggyőződéses erkölcsi bázis, amely arra képesítette volna őket. hogy valóban meg tudják állni a helyü­ket akkor is, amikor nem gépfegyverek kergetik őket idegen árkok elleu, ha­nem amikor hazájukat, a maguk föld­jét kell megvédniök. Csapataink ma már olasz földön állnak igen sok helyen, és Olaszország, amely a mi bőkezű és ked­vező ajánlatainkat egy év előtt nem volt hajlandó elfogadni, mert többet ért neki egy hitszegés, az az Olaszország ma már valószínűleg szánva bánja bű­neit, árulását és annak az Olaszország­nak rossz szelleme, Salandra, már lelki­furdalásokról beszél. Mi következhetik az árulásra? Mi következhetik a hitszegésre? Osak rom­lás és pusztulás. Ezt a jutalmat meg fogjkák kapni volt szövetségeseink. Magyarország feladatai a Balkánon. Akármeddig tart is még a háború, az an­tentenak minden erőlködése ellenére biztosság­gal megállapítható, hogy a bukaresti szerződés, mely — mint azt a bolgár veudégek előtt gróf Tisza István is nyomatékkal kiemelte, — ép ugy fenyegette a mi monarchiánk jövőjét, mint amily jogtiprást jelentett Bulgáriával szemben, ma már csak egy széjjeltépett papiros csupán. Bulgária nemcsak a tőle elrabolt Macedóniát szerezte vissza, hanem északi határait Magyar­országig előre tolta. Közvetleu szomszédai let­tünk a diadalmas Bulgáriának, amelyen keresz­tül a velünk lajrokou másik szövetségségesünk­kel, a törökkel is biztos és közvetlen összeköt­tetést nyertüuk. Lehet-e hát még beszélni bu­karesti békeokmáuyról, amikor Szerbia állami öunállósága megszűnt, amikor (Görögország kény­teleu pártfogói ellen védekezni és Románia a balkáni Hamlet szerepére lett kárhoztatva? A török-bolgár barátság is mind bensőbbé válik, ellenben Oroszország évszázados balkáni befo­lyása megszűnt. És a bukaresti szerződés pusz­tulását jelző romokból plasztikus körvonalakban bontakozik ki az európai Kelet uj rendezésének ragyogó tormája, melynek Magyarország föld­TÁRCA, Részvét könnyei. Gyászkoporsó fedea Egy kedves halottat, Ki nagy szenvedés közt Meghalt, összeroskadt. Kora volt halála, Gyászba döntött minket, Seomorúfüzágként Körülálljuk őtet. Zokog a hű férje, Siratja halálát, Hogyan gondozza majd Három kis árváját. Zokog édes apa, Zokog édes anya. Hogy ily korán halt meg Édes jó leánya. Zokognak, zokognak A kedves testvérek, Hogy a földi élte Hamar semmivé lett. Kedves nagybátyai, Sógorai simák, Hogy ily kedves rokont Aduak át a sírnak. Nyugodjatok meg az Isten végzetében, Koporsóban nyugszik Holt halvány fehéren. Gileád balzsammal Kötözze szivetek, Vigasztalódjatok, Boldogok legyetek! Szelleme szerető Férjének susogja : A három gyermekre Legyen neki gondja. Nem lehet mellettük, Viselje gondjukat, Nevelje fel őket, Lásson jobb napokat! Elköltözött lélek! Tőled mi búcsúzunk, Nemsokára veled Mi is találkozunk. Elföd a sirkalom, A sirhant eltemet, Sokáig megtartjuk Kedves emlékedet! Eörl Szabó Danas. Templomban. *• Krisikóiiek. — Ifjú lelkész fent a szószékben Az Isten Igéjét hirdeti. Szavát egy halvány arcú lányka Buzgó áhítattal figyeli. Krisztusunk meghalt. . . Bűneinkért Kint, martyrumságot szenvedett. .. S a lelkész ékesszólásábau Csodásan tündöklik a kere-szt! Óreg s Üjú lelkek szomjasan Isszák az „örök forrás" vizét Nincs egy is a hívek között, ki Jézusnak ue ajáluá szivét. Csak az a halvány arcú kis lány — Istenkém, bocsásd meg bűneit. —• Nem tud egyébbröl mint hogy a pap Szemébea kék uelálejs virít. Patayna Farkas GHil.

Next

/
Thumbnails
Contents