Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-05-21

XLIII. évfolyam. Pápá, 1916. május 21. 21. szám PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap S*erkes7tosép ét kiadóhivatal : Goldberg Ovula papirkereskeiléne, Fö-tér í.'3-ik szám. Telefon 3.12 szájra. Felelős «zerkoizlC ég laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. KISfizetéaek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendSk. A lap ára! egéac évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 3 Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes száui ára 30 üli. Népművészeti kiállítás és háziipari vásár. F. hó 14-én vasárnap délelőtt 11 órakor nyilt meg az a rendkívül gazdag és érdekes népművészeti és háziipari kiállítás, amelyet a Pápa városi Jótékony Nőegylet rendezett a Pápai Takarékpénztár helyiségében. A kiállítási helységeket zsúfolásig megtöltő, díszes és előkelő közönség jelenlétében nyitotta meg a kiállítást és vásárt dr. Autal Géza országgyűlési képviselő a következő nagyhatású beszéddel: Mélyen tisztelt közönség! Mig napról-napra a legnagyobb türelmetlenséggel várjuk a tudósításokat, melyek fórfiaiuknak a harctóreu vívott küzdelmeiről tájékoztatnak, addig szoros női kezek rövid néhány hét leforgása alatt a békés munkák szebbnél-szebb alkotásait gyűjtötték össze e kiállításra, mely alkalmas volna feledtetni a világháború rettenetes borzalmait s elénk varázsolni a békének alkotásokbau gazdag korszakát. De vájjon csakugyan a béke munkái-e azok a tárgyak, amelyeket itt szemlélhetünk t Nem helyesebb-e úgy tekintenünk őket, mint annak az önvédelmi harcnak alkotásait, mely önvédelmi harcot megvivnuuk kell akkor is, mikor a fegyverek zaja elnémult.) ha azt nem akarjuk, hogy a gazdasági élet terén hazánk — melynek határait fiaiuk oly dicsőn megvévelmeztók — lassú sorvadásban pusztuljon el. Ha meggondoljuk, hogy azokért a cikkekért, melyeknek szép példányait itt körülöttünk felhalmozva látjuk, lakásberendezésekért, nöi csipkékért és más öltözetkellékekért évente milliók és milliók mennek külföldre, melyek ittbenntartása nemzetünk gazdasági életét táplálná s ha meggondoljuk, hogy ezeknek a millióknak ittbenntartására gazdasági létünk biztosítása szempontjából szükségünk van, úgy csakugyan helyesebb azt a kiállítást és az ebben felhalmozott tárgyakat, mint önvédelmi harcuuknak az iparművészet és a gazdasági élet terén felszedhető fegyvereit szemlélnünk. Mélyen tisztelt Közönség! Ha van valami ebben a kiállításban, mely különösen megkap bennünket, úgy ez az a körülmény, hogy a népművészet termékeinek a kiállítás rendezői oly, aránylag nagy helyet biztosítottak. Ez arról a helyes felfogásról tauuskodik, hogyha a külföldi termékekkel a harcot felvenni akarjuk, saját népünkre, saját népünk ízlésére kell visszamennünk 8 az iparművészet terén is azokat a motívumokat kell elfogadnunk s üuomultabb ízléssel tovább fejlesztenünk, amelyek a nép lelkében fellelhetők s amelyeknek iparművészet, termékei a népiéleknek alkotásai. Minden nemzetnek, minden népuek megvan a maga egyedisége s szereucsés az, aki ezt a laji individualitást felfedezve érvényesíteni tudja. Népünk heJyót a népek nagy társadalmában kijelölni politikusaink hivatvák s a nemzetnek igazi képviselője az, aki azt a helyet, melyet a magyar népnek az embervilágban elfoglalnia kell, nemcsak ki tudja jelölni, de tudja biztosítani is. Az irodalom terén igazi nagyjaink a néplélokböl merítették legszebb inspirációikat s legtiagyobb iró és költő az, ki a néplélek mélyén szunnyadó költői erőket a müizlés >ltal hatványozott fokon tudja megjeleutetui. Kptu így vagyunk a művészettel közelebbről az iparművészetiéi is. Vissza kell nyúlni a minden Boivószet kiapadhatatlan forrásához, a néplélekbe* s annak talán kezdeteges eszközei miatt kezdetleges alkotásait a benne rejlő motívumokkal kell kifejleszteni s y

,tökéletességre emelni. M uél jobban megközelítjük ezt a célt, annál szebbet, annál maradandóbbat alkotunk, aunál inkább olyat, mellyel a népek versenyében ezen a téren is feltétlenül megálljuk a magunk helyét. Ezt a célt szolgáim van hivatva elsősorban ez a kiállítás, melynek rendezésóért a Pápa városi Jótékony Nőegyletét s annak buzgó elnökét : Karlovitz Adolfné úrnőt a legteljesebb elismerés illeti meg. Eme Jett a cél mellett azonban nem kevésbbé fontos az a társadalmi cél, mely lehetővé akarja tenni, hogy egyrészt a népipari termékek, minél szélesebb piacra leljenek, másrészt középosztálya nöiuk is foglalkozáshoz jussanak, mely foglalkozás képessé tegye őket arra, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok között a családnak a maguk munkájával is támaszára legyenek. A háború gazdasági téren is -mognrntat!»*, hogy milyen fontos feladat vár asszonyainkra. A háború befejezése előreláthatólag a- gazdasági helyzet uehézségeit nem szünteti meg egyszerre, azok, ha egyáltalán, csak fokozatosan toguak megszűnni. Ilyen viszonyok között kétszeresen szükséges, hogy nőink segítségére legyenek a férfiaknak az élet nehéz küzdelmeiben a szükséges anyagi eszközük előteremtésével, rtmnek lehető tételére szolgál ez a kiállítás, amely megmutatja, hogy ilyen tárgyak elkészítésével, melyeket az iskolában tanultak csekély kibővítésével nőink ügyessége mindenütt el tudott készíteni, a vele foglalkozók tisztességes keresetforráshoz juthatnak, úgyhogy ugyanakkor, amikor szépet alkotnak, nemcsak a nemzet, hanem családjuk részére is hasznos muukát végeznek. A római költő ezelőtt kétezer évvel megírta, hogy az éri el küzdelmi célját, aki a szépet a hasznossal vegyíteni tudja. Ez a kiállítás a szépet a hasznossal oly módon vegyíti, hogy mindazok, akik a kiállítás látogatói lesznek azzal a kéréssel hagyjak el a termet, hogy a Pápai Jótékony Nőegylet e kiállítás rendezésével elérte célját. Köszönet érte azoknak, akik a rendezés nehéz munkáját magukra vállalták: elsősorban a Pápai Jótékony Nőegylet veaetöségéuek s uagyszorgahuu eluöknöjének : Katlovitz j Adolfné úrasszonynak; köszönet miuda/.oknak, akik a kiállítás körül segédkeztek, miudazoknak, akik a kiállítást beküldött tárgyakkal gazdagították s így annak ilyen szép eredménnyel megvalósítását lehetővé tették. Aköjzöuet ezen szavaival s egyúttal azzal a reménnyel, hogy a kiállítás a maga messzebbmenő céljait is megvalósítani fogja, üdvözlöm a nagyszámmal megjelent érdeklődőket s a kiállítást ezennel megnyitom. A gyönj'örü megnyitó után Kar-j lovitz adolfné, a Nőegylet fáradhatatlan agilitást! elnöknője köszönte meg néhány keresetlen szóval mindazok fáradozását, áldozatkészségét és szívességét, akik a kiállítás létrejötte és sikere körűi buzgólkodtak, egyszersmind a nagyközönség szíves pártfogásába ajánlotta a kiállítást. A kiállítás gazdag anyagát mult számunkban már ismertettük. Most csak azt jegyezzük meg, hogy a fáradhatatlan rendezőségnek azóta is Kikerült nem egy értékes és érdekes tárgyat a kiállítás céljaira megszereznie. A ItÖzöuség az egész hét folyamán .rendkívüli érdeklődést tanúsított a kiállítás iránt, amit legmeggyőzöttebbeu a kiállítással egybekötött vá«ár minden várakozást felülmúló nagy forgalma demonstrál. Sziláid meggyőződésünk, hogy a nagysikerű kiállítás amellett, hogy igazán szép összeget fog juttatni a nőegylet nemes céljainak előmozdítására, azzal a maradandó hatással is fog járni, hogy közönségünk a jövőbem állandóan meleg érdeklődést fog tanúsítani népművészetünk és háziipari termékeink iránt és ennek következtében nagyon sok pénz marad a jövőben itthon, magyar kezekben, amely eddig hasonló termékekért külföldre vándorolt. Végül a legteljesebb elismerés és dicséret hangján kfell megemlékeznünk a nőegylet kiváló vezetőségéről, amelynek minden szépért, jóért és nemesért lelkesedő gondolkodás módja és tettrekészsége hozta létre ezt az igazán fényes sikerű, feledhetetlen kiállítást. Villanytelepünk 1915. évi zárszámadása. Városunk egyik fényes sikerrel működő közhasznú üzemének: a villanytelepnek 1915. évi zárószámadását a telep kiváló üzemvezetője: Major Gyula már elkészítette és kimerítő, a telep fejlődését és mult évi működését minden tekintetben szakszerűen megvilágító üzleti jelentése kíséretében már beterjesztette a város világítási bizottsága elé. E jelentést — közérdekű voltára tikintettel — némi rövidítéssel a követkekezőkbeu közöljük: .,Az elmúlt évben bekapcsoltunk 115 fogyasztót : részben elköltözködós, részben bevonulás folytán megszűnt 34 fogyasztó, a szaporodás 81. ebből 79 1914.-ben 59) világítási és 2 ipari fogyasztó. Ezen szaporulattal fogyasztóink száma 1057-re (,1914.-ben 915' emelkedett. Az elmúlt évben elkészítettünk öl uj berendezést 430 lámpa helylyel, úgy ezen munkálatokért, mint a különféle javításokért ós ve* zeték bővítésekért kibocsátott számláink összege Jl 710 U- korona volt.