Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-05-07

deuki elfordította a fojét. Pedig azelőtt miudig tolongtak eléje az emberek s örvendve lenget ték Mó kalapjukat. A király ilyenkor, vidám mosolygó arccal integetett nekik. Ma té uralkodó nak- is lujttia volt a homloka, gondokkal terhelt sötét, a tekintete. Mikor a fehér ló gazdájával a kolostor elé irt, a járdáról egy asszony odaug rott elébe, magassrx tartotta gyermekét és szinte vijjogta: — Nézd haldoklik a gyermekem, mert nem tudok neki még kenyeret sem adni. A király kiterjesztette két KARJA s ugy .felelt: — Mit csiuárjak ? Magámnak sincs, uiagam is éhezem. A sors igy akarta a sors ellen nem tehetek semmit;. De • — mOndta jó hangosan hogy sokan hallják — a svábák tilost a Lovcsent támadják, a szent hegyet, melyet mióta ez világ áll, még nem tudott bevenni ellenség. < >tt a hegyen, biztosan megverjük, s ha megfut utána megyünk a völgybe, ahol az ö raktárai állanak, amelyek színültig vaunak élelemmel. Hát várjatok míg egy kissé és bízzatok. Isten veletek ! Igy beszélt, azután a kolostorba Kiragol Döngve csapódott be utáua a kapu. Aznap éj­szaka elesett a szent hely is. A király netn várta be a reggelt. Ahogy megjött a lúr, titokban el­osont a városból Hajnalban a tömeg megrohanta a raktárakat. A katonák sortüzet adtak az ein berekre. Puskák pukkanták,, gépfegyverek kére peltek, patakokban folyt a vér az utcán. Hal­doklók hörögtek, sebesültek jajgattak, asszonyok sírtak, gyermekek sikoltottak, égö házak racsegve­ropogva dőltek össze, uehéz vaskapuk döngtek éhségtol sarkalt vértó részeg támadók csapásai alatt. Ez volt a forradalom. — Mi, a hadifoglyok, boldogok voltunk Tudtuk, hogy ez a vég. Szinte kacagtunk örö műnkben. Pedig ott mellettünk aznap halt éhen egyik bajtársunk s gyötrő kínban, lázban fet­rengett, a másik. S minél vadabban, örületeseb ben, féktelenebből tombolt a harc, odakünn annál ujougóbbb lett a kedvünk. Eletemben soha olyan jó napom nem volt.' Ereztük, hogy jönnek a mieink, talán mar itt is vaunak a vá­ros alatt, nemsokára mehetünk haza. Haza! Ennyit mondott Steiner hadnagy. Fekete árnyak letompítottak minden szint. Nagy szür­keségek szálltak alá a hegyekről. A hadnagy feláht. indult. Akkor vettem észre, hogy csapott sárga hajában mennyi a kilehérült szal. Ulyan a teje, in.ii' egy ötven éves embere, pedig mind­. össze huszonhárom esztendős. Ez is montenegrói emlék. Kérelem a magyar nemzethez! A magyar korslyi komráuy a háború tartama alatti kivételes readeikezési jogának alapján el­rendelte, hogy április JO-árói május l-re virradó éjszaka tizenegy órakor a Magyar Szent Korona országainak területéu mindenütt az óramutatót tizenkét órára toljak előre és ezzel az egyszerű mechanikai művelettel uj időmérés kezdődik. Históriai értékű, egész életrendünket meg­változtató, uj korszakot jelentő intézkedés ez. A május elsejével kezdődő uj nyári idő­számítás, amely a matematikai időméréssel ellen­tétben, de a nyári évszak nap Hasának termé, szetes figyelembevételével, a kronológiát egy órával előbbre viszi, a históriában páratlanul álló intézkedés. Ezt a kortöiténelmi eseményt akarja ok­mányszerűen megörökítem az Auguszta Alap akkor, amikor a nevezetes időmérési változás óiájáról emléklapot ád ki és e kiadmányáuak jövedelmét a világháborúban teljesen megrokkant hősök otthona, a Nemzet Haza javára fordítja, hogy ezt a szanatórium rendszerű rokkant­otthont még az idei nyáron felépíthesse. Az emieklap maga csak tárgyi .megörökí­tése a nevezetes kronológiái aktusnak, amely a Pápai Lapok 1916 . máju s 7 jövőbeu elkövetkező korok számára megőrzi a világháború egyik jelentős eseményének : az idő­reformnak emiekét. Okmánya a Nemzet Haza egy akciójának, amelynek TULEJDOUképesti lényege a megtakai ítótt egy órának iudijótékoiiycélra való megadózta­tása. Alkalomnyujtás arra, hogy a közönség a maga jószántából, önkéntesei) adakozzék a háború rokkantjainak az uj időreformmal meg­takarított óra értekéből. Tudós matema'iku8ok ugyanis kiszámítot­ták, hogy az órák rendjében történő egy órai elougrással s uyári i lószakban világítási anyag­ban és költségben Magyarország körülbelül hatvan millió koronát takarít meg. Az üzletek, irodák, műhelyek, gyárak, hi­vatalok, bankok és magánosok egy órával rövi­debb ideig világítják helyiségüket, ami effektiv megtakarítást jelent az egyesekuek is. Ebből a megtakarított összegből kér vala­mit az Auguszta Alap a Nemzet Hazának. Az Auguszta Alap bizalommal fordul az egész ország közönségéhez, egyesekhez, testüle­tekhez, cégekhez, részvénytársaságokhoz, bankok­hoz, pénzintézetekhez, tarsaskörökhöz, kaszinók­hoz stb.,' hogy a megtakarított egy óra érteké­ből juttasson valamit a rokkantaknak. A nagy idők minden pillanata a histortáé. Egyetlen perc se múljék el haszontalanul. A most elröppenő egy óra legyen a rokkantaké, azoké a hősöké, akik vérükkel, életükkel csinálják a történelmi nagy időket! Budapest, 19H) április 30 — május 1. Az Auguszta Gyorssegély Alap nevében : Lönyay iSdndur ügyvezető igazgató. mm HÍREK. — Népművészeti kiállítás és házi­ipari Tásár! Mint már meg irtuk, a Pápa városi jótékony Nöegyesület. 1916. évi május 14-töI május 21-ig bezárólag a pápai takarék­pénztár dísztermében, saját egyesületi céljaira, dr. Antal Géza orss. képviselő, Mészáros Károly polgármester és Bélák Lajos főszolgabíró párt­fogásával — a háziipar népszerűsítése és Pápáu meghouositása céljából népművészeti kiállítást, képtárlatot és háziipari vásárt rendez. A kiállí­tást dr. Antal Géza orsz. képviselő 1916. évi május hó 14-ón délelőtt 11 órakor nyitja meg. A kiállítás a megnyitás időpontjától a bezárásig iiapoukéut d. e. 10-12 és d. u. 3—6 óra közt megtekinthető. Állandó belépő-jegy 3 K. Láto­gató-jegy 1 K; május 14-én d. u., 16., 19 és 21-én ikedd, péntek, vasárnap) 50 fillér, A ki­állításon tárgysorsjáték lesz. — Huszárok miut tűzoltók. Hírt ad­tuuk arról, hogy a városi tsuács átiratilag fel­kérte a helybeli huszárezred parancsnokságát, bocsásson katonákat a tüzoltóparancsiiokság reudelkezésére, mert a tűzoltók száma annyira megcsökkent, hogy a tűzbiztonság ügye vesze­delemben forog. Az ezredparancsnokság értesí­tette a városi hatóságot, hogy tűzoltói célra hajlandó 1 altisztet es 7 huszárt a tüzoltópa­raucsuokság rendelkezésére bocsátani. A városi tanács az ezredparancsuokságnak köszönetét fejezte ki előzékenységéért. — Kárpáti ünnepély az izr. fiaiskolá­ban. Az izr. elemi és polgári fiúiskola tantestü­lete í. hó 1-éu a Chevia Kadisa-uagy termébeu kárpáli ünnepélyt rendezett. A növendékek al­kalomszerü hazafias költeményeket szavaltak; majd Biau Henrik igazgató vezetése alatt el­énekelték a Szózatot, Himnuszt. és a Hertelendy­indulót. Az ünnepi beszédet Varhelyi Izsó tanár tartotta, amelyben a tanulók felfogásához mér­ten ecsetelte a kárpátok töldrajzi helyzetét az oroszok hódító törekvéseit és a magyar katona vitézségét, bátorságát és önteláldozó hazaliságat, amelyen az ellenség szándékai megtörtek. Blau Henrik igazgató buzdító szavaira megindult a gyűjtés, melyet dr. Steiner Józsel, iskglaszeki elnök 50 koronás adoináuyával nyitott meg. . -- A pek es molnáriparosok felmen­tese. A győri kereskedelmi és iparkamara május 1-én tartott közgyűlésén Hlatky-Schlichter Lajos elnök bejelentette, hogy a kamarához érkezett miniszteri rendelet szerint a segédszolgálatra al­kalmas, vagy népfelkelői hadiszolgálatra alkal­mas, vagy népfelkelői hadiszolgálatra fegyver nélkül alkalmasoknak osztályozott molnárok és pékek, akik a mögöttes országokbau tartózkod­nak s ha ez iránt a főispánok megindokolt elő­terjesztést tesznek, a m. kir. houvédkerületi, il­letve a cs. és kir. katonai (hadtest; parancsnok­ságok által bizoilytatau időre fel fognak mentetni. A m. kir. houvédkerületi parancsnokságok a rendelet alapján, nemcsak a honvéd, hanem az összes,, ugy az A. mint a B. osztulyu népföl­kelésre kötelezetteknek feluieutesét engedélyezik. A közös hadseregben három évi szolgálati köte­lezettség alatt alló, valamint a közös hadsereg­beli tartalékos es póttartalékos molnárok és pékek felmentése iránt a cs. és kir. katonai (hadtest) parancsnokságok határoznak. — Köszönet. Nagyságos Kemény Bélái.é urnö szíves volt egyletünknek 10 koronát ada­kozui, melyet halasán köszön özv. Krausz Vilmosué az izr. Nőegylet elnöke. — A kóborcigányok elhelyezése tár­gyában alkotott közgyűlési határozat jogerőre emelkedvén, a tanács egy bizottságot választott., melynek feladata lesz ez ügyben javaslatot ter­jeszteni a városi közgyűlés elé. A bizottság tag­jaiul a városi tanács Tar Gyula töidiuivesiskoiai igazgatót, Kölse István áll. tenitóképzöi igazga­tót, Kis Józsefet, Gic/.i Gábort, Szakács Dánielt, di. B'ürst, Sándort, Acs Ferencet, Kluge Endrét, Keresztes Gyulát és llévész Arnoldot kérték fel. A tárgyalás vezetésével Lauiperth Lajos h. polgármestert bízta meg. — A feldalt kárpáti falvak ujjáépitest javára Pápa varos közgyűlése tudvalevőleg 100 koronát szavazott meg. .Az erce vouaikozó köz gyűlési határozat jogerőre emelkedett, uiiue folytán a városi tanács utasította a töszámvevől hogy a megszavazott 1000 koiouát a jövő év költségvetésbe állítsa be s ezen összegnek 191 évi jauuár havában leeudö elküldésére vqnatkozi jelentését annak idején terjessze be — Karpaji Ünnepély. Minden tekintet ben fényesen sikerűit ünnepség keretében áldó zott a bencés tögiumázium ifjúsága s ennek ré vén városunk egész>intelligens közönsége a kár páti 1/ösök dicső emlékének. Amint március idu sáu időtlen időkig tel fogjuk idézni mindéi esztendőben a uegy venuyolcas ifjak megtenné kenyitő szeileinét t ugy fogunk minden esztendi május havában, a gorlicei diadal hónapjában i most duio világháború kárpáti hőseinek emiéki előtt áldozni. A benpés gimnázium kárpáti iia nepé'yeiiek különös'érdekességet ós értéket.köl csönzött a győri -bosnyákezred zenekaránál vendég ssereplése. A 9 száuibói álló műsor', pontját szolgáltatta á bosnyákezred kiváló zeue kara s a tetszés, amelyet a szjuhazat zsúfolásig megtöitö közönségben kiváltott, a hatás, amelye a ritka élvezetbe,u elmerült hallgatóság lelkebei keltett, poii'i "i-pontra fokozódott es méltt külső kifejezésre jutott azokban a szüiihí nem akaró tapsokban cs ovációkban, amelyekkel i közönség a derék muzsikusokat elhalmozta, i legnagyobb dicséret 'hangján kell megemlékez nüuk a főgimnáziumi énekkarról, valamint llolbi Miklós VII. oszt. tanulóról, aki nagy hatái mei.ett szavalta el Szávay egy szép költeményét A Kárpátok jelentőségét szépen méltató ünnep beszédet Blazovn.li Jákó fögiuin. tanár mondotta Az ünnepély befejezéséül a növendékek egy i felvonásos iskolai színjátékot mutattak be, mely, uek szereplői közül különösen kiváltak Baibarit­Lajos, Spangl István. Varga Jeuö. Szabő Imre éa Dukics József.

Next

/
Thumbnails
Contents