Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916
1916-04-23
ség senimisuek bizonyult és a lehetetlenségek egész sora valósággá vált. Ilyen előzmények után a háború második esztendejének második felében alig mer valaki vállalkozui arra, hogy prognózist csináljon arról, a mi a háború után tog bekövetkezni és pedig akár politikai, akár gazdasági akár szocziális téren. És mégis kell számitgatnuuk, mégis kell toiitolgatuuuk, mégis kell készülődnünk, noha le kell számolnunk azzal az eshetőséggel, hogy minden számitásuuk, minden fontolgatásunk, minden készülődésünk halomra döl. És valamint a négy évtizedes háborús készülődés után készületlenek voltunk a háborúra, uem lehetetlen hogy készületlenek leszünk, minden alapos készülődés daczára, a békére is. És mégis kutatnunk kell a féleletét azokra a nagy kérdőjelekre, a melyek a háborúra következő idők problémái képében intenek íelénk. A gazdasági problémák között természetesen az egyes államoknak egymásközt való elhelyezkedése a legfontosabb. Ez az oka annak hogy az eljövendő béke valamennyi problémája között elsősorban a középeurópai szövetséges államok egymáshoz való gazdasági viszonyának kérdése foglalkoztatja az elméket legrégebben és legintensivebben. Ennek a kérdésnek immár egész birodalma van, nemzetközi összejövetelek egész sorozatán kísérelték már meg a kérdés tisztázását. És ennek dacára meglehetőseu tájékozatlanul áll vele szemben a legközvetlenebbül érdekeltek közvéleménye. A szövetséges Németországgal való vámunió kérdése, mint lehetőség, befészkelte már magát a köztudatba, nálunk is és a közvélemény egy része már kezd vele megbarátkozni. A Németországgal való szorosabb kapcsolatuuk kérdésénél nem kevésbé fontos Ausztriához való viszonyunk ujabb megállapítása. A mint tudva vau, az ipar és kereskedelem érdekképviseletei is beható tanácskozások tárgyává tették ezt az életbevágó fontosságú kérdést. A háború által fölvetett és a háború után gyökeresen njra megoldandó kérdések között elsőrendű fontosságúak az adókérdések is. A világháború fölforgatott mindent és csak természetes, bogy az adó rendszereket sem hagyhatta érintetlenül. Áll ez nemcsak a kusza, résziut régen elavult, részint felemás módon reformált magyar adórendszerre, hanem a haladottabb európai államok adórendszereire is. Le kell számolnunk azzal a bizonyossággal, hogy a háború áldozatai közé merül mostani adórendszerünk is és ez az áldozat talán az, a melyet legkevésbé sajuálunk, ennek romjain fogunk legkevésbé keseregni. Nem a háború szülte, de a háború növelte szinte mérhetetlenül és legyözhetetlenül naggyá a drágaság kérdését. Ezzel az óriással való birkózásunk nem ér végűt a háborúval. Olyan kérdés ez, a melyuek alapos tárgyalására az eddig lefolyt sok meddő vita után nem árt a jövőben jobban felkészülnünk. És itt leszuek a részletkérdések változatos és szinte véget nem érö sorozatban. Az ipari demobilizáczió után az iparnak uj mobilizácziója. A hadsereg szükségleteinek további rendszeres ellátása. Ha valahol, ezen a téren vannak a háborúnak igazán megszivelendö és a jövőben okvetlenül értékesiteudö tanulságai, kapcsolatban ezzel a közszállitásoknak, a középitéseknek a háborít után roppant szélesre táguló pers pektivája. És a háborúban elpusztult kisipari műhelyek restaurálása, a mely hasonlíthatatlanul fontosabb az elpusztult kárpáti falvak teléjutégénél. És a háborúból hazatérő munkások uj elhelyezkedésének rendszerbe foglalt megoldása Mindezek után sorra kerülnek majd a közgazdaságnak, különösen az iparnak háború pillanatában félretett, azóta részben feledésbe merült, de részbeu a háború alatt még égetőbbeknek bizonyult kérdései: a kisipari szövetkezetek ügye, a luuukásbiztositási bajok orvoslása, azsel együtt a szociális biztosítás egyéb ágainak Pápai Lapok J916. Ajprüis 23. kiépítése, többek között a biztositásnak az önálló iparosokra való kiterjesztése és még egész sora a fontos és fontosabb részletproblémáknak. HEGTE» HÍREI. — Főispánunk kitüntetése. A hivatalos lap közlése szerint Ferenc Szalvátor főherceg Hunkár Dénesnek, Veszpréinvármegye főispánjának a háború tai tárna alatt a katonai egészségügy terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vörös Kereszt hadiékitményes tiszti díszjelvényét, főispánuuk nejwiek pedik a Vörös Kereszt hadiékitméuyes II. osztályú díszjelvényét adományozta. Barthalos István. I V* r0 «™ k . társadalmának minden rétegében mély megilletödést, őszinte részvétet keltett a városszerte gyorsan elterjedt gyászhír, hogy Barthalos István ügyvéd, nagybirtokos, f. hó 17-én d. e. fél 10 órakor 67 éves korában Budapesten váratlanul elhunyt. Az egyházi, megyei és városi közéletnek egyik kiváló oszlopa, vezetője dőlt ki benne. A pápai ref. egyházmegyének gondnoka, a főiskolai igazgató-tanácsnak tagja, dunántúli ref. egyháznak és főiskolai pénztárnak ügyésze, zsinati képviselő volt. Egyik lelkes vezérharcosa volt annak a tábornak, amely a kolégiumot, mikor Komáromba akarták áthelyezni, megmentette Pápa városának. A megyei közéletben úgy Veszprém vármegye, mint Zala vármegye törvényhatósági bizottságábau igen tevékeny részt vett. Pápa város képviselőtestülete elé alig került az utóbbi évtizedekben fontosabb Ugy, melynek mozgalmaiból a maga vezető részét ki ne vette volna, amelynek megvitatásában a fórumon ne hangoztatta volna mindig osztatlan érdeklődéssel fogadott, nagy súlyú szavát. Élete utolsó szakaszában különösen sokat foglalkozott vasut-ügyekkel. A Pápai Lapokhoz hosszú időn keresztül igen szoros kötelékek fűzték. Abban az időben, mikor a Pápai Lapok politikai lap volt, azt lehet mondani, ö volt a lap állandó vezércikkírója. Temetése folyó hó 19 én ment végbe igen előkelő résztvevő közönség jelenlétében a pápai ref. templomból, ahnl 'Kis József esperes-lelkész mondott költői szépségekben gazdag, az elhunyt kiváló érdemeit gyönyörűen fejtegető gyászbeszédet. — A család a következő gyászjelentést adta ki: „Kovács Kálmáuné, honvéd huszár-őrnagy neje, szül. Barthalos Olga, saját, valamint férje Kovács Kálmán honvéd huszár-őrnagy és kis fiuk Bandika nevében is mélyen szomorodott szívvel tudatja, hogy forrón szeretett édesapja, illetve apósa és nagyapja Barthalos István ügyvéd, megyebizottsági tag, a pápai református egyházmegye főügyésze és gondnoka folyó hó 17-ón délelőtt fél 10 órakor, 67-ik életévében, Budapesten rövid szenvedés után csendesen elhunyt. Drága halottunk hült tetemét folyó hó 18-án megtartott gyászszertartás után Pápára szállítjuk és ott folyó hó 19-én délután 3 órakor a református templomból újólagos megáldás után a családi sírkertben helyezzük örök nyugalomra. Bpest, 1916. április hó 18-án. Drága emlékedet örökké őrizni fogjuk szivünkben!" — A közélelmezési bizottság f. évi április hó 14-én Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelynek főbb tárgyait lapunk hírrovatának különböző pontjai alatt ismertetjük. — Kitüntetés, ö császári és apostoli királyi Felsége legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassék az edenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül Tóth Jeuö 7. honv. huszárezrednél beosztott szolgálatonkivüli viszouyheli főhadnagynak és dr. Spitzer Mór egy honvéd h. ezrednél beosztott 7. h. huszárezredbeli tart. föbadusgyuak : egyúttal adományozni méltóztatott az ellenség előtt tanúsított kitűnő szolgálati elismeréséül a koronás arany keresztet a vitézségi érem szalagján Vindisoh Mihály a 7. népf. huszárosztályuál beosztott nópf'. állatorvosnak. — Kitüntetett vöröskereszteaek. Ferenc Salvator herceg, mint az osztrák-magyar Monarchia Vörös Kereszt egyetleteinek védnökhelyettese a háború alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemeik elismeréséül a Vörös Kereszt hadi ékitményes II. osztályú díszjelvényét díjmentesen adományozta Galamb Józsefné, (Jyurátz Ferenc, és dr. Kövi Józsefnek; hasonló érdemeik elismeréséül a Vörös ! Kereszt hadi ékitményes ezüst diszérmét díjmentesen kapták: Galamb Ilona, Mayer Istvánné, Tar Gyuláné és Baldauf Gusztáv. — Kitüntetett honvédek. A hivatalos ! lap mult heti száma közli, hogy a hadseregpa1 raucsnokság az ellenség előtt vitéz magatartásuk | elismeréséül a 2. osztályú ezüst vitézségi érem{mel tüutette ki a 7. honvéd huszárezredben | Borka Ferenc szakaszvezetöt, Tesch József őrmestert, Kertai István tizedest, Horváth Mihály huszárt, Kaas Sándor őrmestert, Zahár János szakaszvezetöt, Márkus Mihály őrmestert, Kálmánczhelyi László szakaszvazetöt, Oszwatics Mihály huszárt, Weber Félix őrmestert. A bronz vitézségi érmet kapták Ondreka István tizedes, Barna Béla, Maczó Viktor, Nemlaha János, Simon Lajos, Petrázsovics Alajos, Somogyi Imre, Menyhárd János huszárok, Somorjai András, Kürtösi Gyula tizedesek, Holicsek Mihály járőrvezető, Léuárth István, Bognár Alajos, Panyik Sándor huszárok, Varga Mihály törzsőrmester, Durjáu Mihály, Okroglicza János tizedesek, Suhajda Mihály és Tischt Márton járörvezetök, Farkas Károly huszár, Horváth József tizedes, Fülöp György, Bizzer Gergely, Kiss Mihály és Sinkovics Jáuos huszárok, Simon Imre, Szajkó István, Hugyik Ferenc, Gyabrouka József, Becke Lajos, Lendvai Antal és Schrágli Dezső huszárok, Ascher Béla tizedes, Soós Lukács, Hegyi Gábor, Kovács István és Bucsi Ignác járörvezetök, Pajor Mihály, Kardos Sándor, Pohorelecz Vendel huszárok, Geröcs Pál, Kovács Dávid járörvezetök, Halász István, Vörös Gábor huszárok, Sinkó András tizedes, Szántó Mihály, Lipótcsky István, Adamszky Ferenc huszárok. — Lelkészi meghívás. Kurucz Gyulát, a komáromi református egyház s. lelkészét a toluamegyei Pálfa ref. gyülekezete meghívta az ottan megüresedett lelkészi állásra. Kurucz Gyulára mint jóhangú énekesre teológus korából bizonyára városunkban is sokan szívesen emlékeznek vissza. A Vármegyéről. Veszprémvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 10 én tartotta április havi ülését, JÜZ alkalommal ismét foglalkozott a cigánykérdéssel s a minisztériumhoz küldött táviratán erélyes intézkedést kért arra nézve, hogy a cigányoktól vegyék el a lovakat és a még kóborló férfiakat vonultassák be katonának. F. hó 14-én a kösponti választmány ült össze. Megállapították az 1017. évre érvényes választók ideiglenes névjegyzékét. — A tizennyolc éves népfelkelők bemutató szemléi l hó 17 és 18-án voltak városuukbau a felsővárosi állami óvodában. A pápai járásbeliek sorozása ugyanitt ment végbe f. hó 19-én és 20-án folytatódni fog 25-én. Veszprémben április 27, a veszprémi járásban 28- és 29-én, az enyingi járásban május 1. és 2., a zirci járásban május 3-án lesz a szemle. — Kinek van szüksége szénre ? A közélelmezési bizottság legutóbbi ülésén a polgármester bejelentette, hogy a villanytelepeu nagyobb mennyiségű porosz és környei szén vau. A bizottság felhívta a villanytelep üzemvezetőjét, kogy hirdetményileg hivja fel a város közönségét, hogy téli szükségletét mindenki már most igyekezzék beszerezni, mert attól lehet tartam, hogy később waggon hiányában nem lehet szenet szállítani.