Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916
1916-04-09
PÁ PA I LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Sztrkatztfiség es kiadóhivatal: Goldherg Gyxila papirkeraskeiléae, KC-lér £.',-iu azáin. Felelői szerkesztő éa laptulajdunos: GOLDBERG GYULA. Klftutstéaak éa hirdetési dijak a lap kiadóhivatalából küutendSk. A lap ára: egész érre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 3 Nyilt-íér sorunkéul 40 fillér. — ICgye* sr.ftm Ar» 30 fl|l. A jövő emberei. Az öldöklő fegyverek félelmetes tökéletesedése csak nehezen engedte felszínre jutni azt a gondolatot, hogy czivilizált népek háborúba kerekedhessenek egymással. Lehetetlennek tartották, hogy Franciaországban, Angliában vagy Oroszországban találkozzék a kormány, mely ily nagy felelősséget magára vállal. Mégis akadtak férfiak, mint Poincárré. Milleránd, Briand, Viviaui, Augaguer, Barthon, — Grey, Asquith, Lloyd George, Churchill, — Szaszouov, Goremykiu, Nikolajevics, akik nem sokat kérdezve népeiket, a minden idők legvégzetesebb szerencsétlenségébe döntötték őket Hogy ezek a vészmadarak számításaikban tévedtek, azt mellékesnek tekintik s ezentúl is óvakodni fognak beismerni. Eddig csak néhányan közülük léptek vissza, amikor a föld már kezdett inogni a talpuk utatt. Grey és Ausquith maradtak, s azon az állásponton is meg fognak maradni, hogy kitartanak az ulólsó frauczia katonáig; a másik oldalon Poincarré a kozákok csontjait épp oly kevésre becsüli, mint becsüli azokat tulajdon főnökük, a derék Nikolajevics. A legutóbbi hetek rohamosan egymásra torlódó eseményei sem ingathatták meg azt a meggyőződést, hegy a békekilátások kizárólag attól függnek :| kerülnek-e uj emberek a sorsüldőzte antant — kormányok élére? Minél mélyebbre sülyed az antant a szerencsétlenség kátyújába, hadseregei annál többször erőlködnek „utoljára, legvégső erőfeszitessel 44 , csak azért, hogy kormányaik a rászedett népeket a „végleges győzelem" közeli és biztos kilátásba helyezésével általhassák. Mit törődnek ezek a lelketlenek a hiába ontott vérrel? Az ö lelküket uem báutja, hogy háborúval akarták elérni, amibe/, békés munkálkodással uem juthattak. Anglia évtizedek óta igyekszik lerázni magáról a német kereskedelem rivalitáaát és e célból nem átalkodott szövelkezni legnagyobb ellenségeivel: Oroszországgal és Franciaországgal. Oroszország minden áron Konstantinápolyt akarta megkaparintani és a Fekete-tenger birtokba ejtésével a szláv uralmat ki akarta terjeszteni nemcsak a Balkánra, hauetn a monarchia nagy részére is. A kisded Itáliának Tirolra és a szlávlakta dalmát partokra és teriiletekre fájt a foga és ezt a fájdalmát egy kis — no. nem nagyon kicsi! - hitszegéssel akarta enyhíteni. A fraueziák az 1871-iki békekötés óta sohasem szűntek revánsot követelni. Nem volt miniszterük, aki Elszász-Lotharingia visszacsatolását ne követelte volna s az a képviselőjelölt, aki ezt a követelést nem foglalta prograinbeszédébe, eleve biztos lehetett a bukásáról. Abból ugyan franczia képviselő nem lett soha! Az antant kártyavára a rég összedőlt már és kormány térfiaik mind meg fognak bukni. Béketárgyalásokról csak akkor lehet szó, ha Franciaországban, Angliában és Oroszországban nem lesz már kormányon senki sem azok közül, akik a háborút provokálták, vagy 1914ben tagjai voltak a háborút kezdő kormányoknak. Békekötés lehetetleu, mig ezek a gyászfórfiak, kiknek nevei vérvörös betűkkel lesznek feljegyezve a világtörténelemben, le nem köszöntek, mig állásaikból önként nom távoznak, vagy azokból el nem távolittatnak. Uj emberek bátran léphetnek Franciaországban, Angliában és Oroszországban népeik elé és azt mondhatják : „Testvérek, mi, kik etettetek állunk, uem okoztuk a bajt. Akik okozták, elsomfordáltak, mint a gyújtogatok. Mi a tüzet oltani, a sebeket gyógyítani akarjuk. Mi! uj emberek, a legjobbat hozzuk nektek, ami még Anglia business — politikájánál is jobb — békét akarunk szerezni" 4 9 az uj emberek bizonyára előnyösebb békefeltételeket fognak elérni ellenségeiknél, mint sötótlelkU elődjeik. Mikor jönnek végre ezek az ,uj emberek 44 , kik a megkínzott Európáuak vizssaadbatják a békét? Városi közgyűlés — 1016 áprüis 3. Varosunk képviselőtestülete f. hó 8-án délután eléggé látogatott közgyűlést tartott. A közgyűlés iránt való élénk érdeklődésnek valószínűleg a napirendre ki'üzött cigánykérdés volt az oka. A« ügy azonban a közgyűlésen érdemleges elintézést uem nyert és a cigányok egyelőre régi helyükön maradnak. Mészáros Károly polgármester a közgyűlést megnyitván, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Teli Anasztáz, Faragó János, Böhm Samu és Legény Fereno városi képviselőket kérte iel. Majd részvéttel emléketett meg az időközben elhunyt Németh János városi képviselő haláláról, kinek emléke a jegyzőkönyvben megörökítést nyert. Majd az elmaradhat lau interpellációk előzték meg a tnlajdonkopeni napirendet. Nem kevesebb, mint ő interpelláció hangzott el. (Jyurátz Ferenc a jövő évi termés biztosítása, dr. Autal Géza a hadiaegélyek lizetési módja. Halász Mihály a házak elé ültetett fák kiszedése miatt kirótt büntetések, Somogyi József a katonatág által okozott károk, a gyermekek által elkövetett szénlopások, végül egy rendőr megjutalmazása tárgyában interpellált. A polgármester válaszát miuden egyes esetben ugy az interpelláló képviselők, mint a képviselőtestület tudomásul vették. Az iuterpeltációk után dr. Autal Géza azt indítványozta, hogy a közgyűlés először a cigánykérdést vegye tárgyalás alá, mint a közgyűlés legfontosabb tárgyát. Igy is történt. A cigányok mostani helyükről való elhelyezését a közgyűlés szükségesnek mondta s ezért utasította a tanácsot, hogy az érdekelt gazdaközönség tagjainak, valamint a főldmivesiskola és tanítóképző igazgatóinak bevonásával lehetőleg minél előbb tegyen javaslatot a cigányokuak a várót perifériáján kívül leendő elhelyezésére. Egyidejűleg, felterjesztést intéz a képviselőtestület a törvényhatósági bizottsághoz, hogy csatlakozzék Sopronvármegyének ama mozgalmához, hogy a cigányok egy koncentrációs táborban helyeztessenek el. A eseoseinövédelem ügyében a képviselőtestület felkéri a helybeli jótékony egyesületek | központi szervét, hogy a csecsemővédelem miinél hathatóbb keresztülvitele érdekében terjesszen javaslatot a közgyűlés elé t különösen felhívja a jótékony egyesületek figyelmét az állam, gyerekek sorsának javítására. A végrehajtói becsüsök uragasagi pótlék iránti kérvényét ez alkalommal a képviselőtestület levette a napirendről s majd csak akkor veszi tárgyalás alá. ha a tisztviselők és napidíjasok drágaaági pótlékáuak elintézés alatt leva ügye befejezést nyer. A kárpáti leld:; It tateik- *eg*»i\esésére a jövő évi költségvetés terűére a köaggülée ÍOOU koronát szavazott meg. Kika'áiozta a váram kő egy hie», hogy a varost óvoda és ipariskola szennyvizet* a /.nuser* manu-utcáo keresztül a Saéchenyi-téri földalatti csatornába bekötteti -1 öü M. költséggel. Egyidejűleg utasította a tanácsot hogy a Czinca-ároknak beboltozatlan részének le-bolt ozasara ke* szussn tervet és költségvetést s-azt terjessze a * közgyűlés elé. Weiss Ignác felső városi, korcs ma bérlőnek 'a korcs mabérlet öiszegének leszáll was* iránta ke1 relmét a képviselőtestület elutasította. Sarndy György ismert indítványát as Osteel 'lisztellátásra vállalkozott) liszt kereskedők beper' lésére vonatkozólag, a közgyűlés vissza adta a városi tanácsnak kellő előkészíttetés celjábal. A városunkban emelendő hadicmlékmüre vonatkozólag elfogadta a közgyűlés az állandó választmány ama javaslatát, hogy a polgármester gróf Esterházy Jenőtől eszközölje-ki H tízes malom területének közcélra leendő átengedését ét ha a tulajdonjog kérdése ilymódoa rendaave lesz, a tízes malom telkének feltöltésére és rendezésére kijelölte a házi letótpénztárban kezelt 411G K. itt f-t.
