Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-01-09

VT TTT x P 1 XLIIL évfolyam. Pápa, 1916. január 9. 2. szára B j . ; — — r^-. jJW—i : «—i ' v • •' ' ! SR PAPAI LAPOK Papa város hatóságának és több pápai s pápa-vicoki egyesületnek megválasztott közlönye. Meg j el e ni k ni i n d e n vasárnap. 8zerkeaztöseg es kiadóhivatal ; Goldberg Gyula \ ai.irkerenke.leBe, Kfi-lér J3-ik szám. Telefon. 112 százrj. „, ' .' " • V' KlßflxetÄiek A« hirdetési dijak a lap kiadói) ivatalAlioi »«lelC« szerkesstfi 6a I a

.tuiaj«lo««»: \L...- »• .. kjjldei.dűk. GOLDBEUG GYULA. A lap érai.eKOHZ évre II KOR., íéléfre 6 k, ne)tyedé»re 3. 1 " ' ' *•'*• ' • !! >iyi"-ter SORMKÁIIT 40 lilhV. — lígyes AATAAI ÁRA IM Uli. A rombadőlt Anglia. . • Angiin, a szabad, liberális, aíkóV Hiányos Anglia rombadőlt. A hatalmas erővel és kitartással folytatott háborúnak első nagy győzelmét An-da ÍÉLETL ezzel a rövid kijelentéssel jélezhetjüi Merl H véderőtőrvény nem JCIEIIT egyebei mint a régi. szabad, az á-lfampolgároli egyenlő szabadságán alapuló és felépüli Anglia rombadőlését. Eddig

: Anglia volt Uliiwlig az a> állam, amely polgáraival m-m mint lu lőttük álló. hanem mint belőlük kiala knléi hatalom rendelkezett. Vagy tai iHiiii is. rendelkezett. Az ősrégi Aiigo alaptörvény elmultát, megtörtét jelent az, bogy az Angol.kormánynak egyál tálában eszébe jutott, hogy a' kötelezi katonai szolgáltatást kimondja. MÉG semmi sem bizonyos, még nem tudjul lesz-e a parlanmutbeii harc a törvénj ellen, még nem tudjuk, nem fo<> e kormány téijes egeszében megbukni i javaslat kapcsát), vagy ha nem bukik uüni lesz-e kénytelen olyan réndszabá lyokat alkalmazni, amelyek nem felel nek meg az Angol parlament hagyomá nyaiuak és szellemének. I>e ha azt nett tudjuk, tudunk egyet, bogy Angii i kény szerűit kijönni abból a páholyból, ame lyet magának a világháború alkáli felépített, amelyből eddig nézte az elő adást. Belekényszeritett Anglia bennült ket és szövetségeseinket a háborubi és most a háború belekényszeritette . a viaskodásba Nagybritanniát is. Már pedig Anglia alkotmánya, ős szelleme egyáltalán nem fér össze az zal. hogy az emberekre rá lehessen kényszeríteni a katonáskodás!. F.s hogy milyen katasztrófa az Angliára nézve azt mi sem bizonyítja inkább, mint ha visszagondolunk a háború elejére. Akkor Anglia büszkén kérkedett önkéntes hadseregével. Az Angol sajtéi valósággal tobzódott annak az óriási külömbBégnek • kihasználásában ós hangsúlyozásában, hogy Angliában nincs védkötelezettség, inig Németországban ós Ausztria-Magyarózszágban van. Hangsúlyozták, hogy aki önként jelentkezik, az sokkal szívesebben megy a harctérre, mint akinek BWSJEáj mennie, hiszen azért jelentkezett mert menni akart. Az angol sajtó ugyan megfeledkezett arról, bogy a központi hatalmak népei már bele vannak nevelve abba, hogy nekik igenis meniök kell, tehát ezzel a gondolattal nőnek fel, vagyis a kényszert nem érzik oly erősen, mint ha hirtelen ruháznák rájuk. De még igy is k'oiíeedaljuk. hogy akik önként jelentkeznek, szívesen mentiek a harctérre. Csak az volt a baj Angliában, .HOGY ug\s/.,jivaii.tióukl sem jeléiitkezett ÖNKÉNT. f. • Es mi lesz most? Most _ már a kényszer FOGJA Anglia had"-ereget is összetartani. K> pedig olyan kényszer, amelyUOK megvetésében, t. ! IN gyülö.. teben [NŐTT FEL AZ egész Aug il nemzet. Tlogv kep/.

(

;LIK .akkor az A igol allamlérüak, 'BOGY ILYEN .tömeggel J.yo/.ui.lehet, olyan EMBEREK ellen, akik 1 i \ .damiKor le.nyLEG A „muszáj" kónyj-zoruő haiásraialt méhtek KI A harctér; •. ma már meg-. l

jedződtek, MA már nyugodtak, h'iggad; LAK. BIZTOSAK ES fölé; IYesek ? Elvakultság, ES TULSIIGOS önbi ALLEM kell ahhoz, ••HOGY ABBAN reménykedni bhosscn. MENNYI ELLENSZENVVEL, mennyi elleiHzt:giiléssel ES MILYEN be.só viharral ós üá» 1 horgassal KELL majd megküzdenie az 1 ANGOL knrniá:i\u,. ;. Ulig A \e<let"'|a>ivaslatot a gyakorlatba AT\iszi. ES ha már MEG van. MO» v les/ kész a hadsereg, amelye: A \ DER« JAVASLAT talpra állit. Jo KIKÉPZŐ lisztek ÉS arra AIKAL1 maa ANYAG nélkül, teljes lehetetlenség, hogy AZ uj angol katonák, va'óban eredméuyeseu harcolhassanak. * Ks lőleg lehelé EN, hogy, idejében ELKÉSZÜLHESSEN a.'. . HADSEREG. Mire az : uj ANGOL VDERO I eglesz Anglia szövetségesei ki It.'szn-'k fáradva, Anglia pedig oly nagy hadsereget, amely egyeI ELÜL LEGYEN képes ti 'gvivni a központi 'HATALMAK addig győztes haderejével, nem lud kiállítani. A véderőjavasl TI és a kötelező KAtonai szolgálat I hozatalával Anglia 'egyik legnagyobb erejét, legnagyobb .BÜSZKESÉGÉI, az áll niipolgárok íüggetJ leuségét vesztette el. EZ PEDIG elég THHOF, hogy Anglia bukásáról, romba* 'léséről joggal beSZÉLHESSÜNK. A tavaszi veti? iag szükséglet bizto: ítása. DR. VÉGHELYI Kii .in Veszprémvármtgv. ALISPÁNJA • TAVAASI vetőmag biztosítása tárgyában A KÖVETKEZŐ KÖRRE>, leletet küldötte a r. t. VÁROSOK POLGÁFMEATEREIHEA és a községi k körJEGYAŐKHÖS, \z finnéi «iiz e»> időjárása s a rendelkeSÉSRE ÁLLÓ MUNKAERŐ inegolBkktti volta miatt, a GAZDÁK AZ ország sok VI«lékén az őszi vetési MUNKÁLATOKAT ELVEGEZNI képesek nem voltak • igy előrelátbatoleg fi. haljam nem lesz eaekálj RIOD terület nagysága, unely bár őszi gab.ui.ival váló bevetésre volt szánva, mégis bevetetlen maradt. •' A mai viszonyok figyelembe vételével a rendesnél is nagyobb lontossága van' annak, bogy az országnak állati és embpri élelmezésre alkalmas termekekkel rendszeresen bevetett területe ne ts'ikk'iijeii, s igy azon területek, amelyek össhvel be\ et bel Ok nem voltak, megtelelő tavaszi ten,lényekkel vetessenek be. Hogyeist a Fontol céit elérbessük, annak 1 ei-iné </.e! sv.erüleg legelső előfeltétele, az, hogy a gardának keliő menyiségü tavaszi vetőmag áltjo renJelkv/,'->ére. Ebbői a célból a in. kir. ííiiilivive-lesügyi miniszter az oraság különböző :é-z,-iben rfltoiirozctr, Tiiigyobb mennyiségű v.tötnsgkéssletekrál gondoskodott, melynek az egyes g i/dák részére leendő eladása tekintetében..* következőleg intézkedett: ' \ Mi den tOrvényttátóság t-iuletén az illetékes főispán urat. felkérte, bogy a saját, vagy a gazdasági érdekeltségek nek általa felkérendő egyik vezető tagjának elnöklete ulatt egy 3 — 4 tagból álló vétörnfgellenörzö bizottságot alakítson, melynek az illetékes gazdasági felügyelő is tagja, amelynek téladata lesz a bozzá beérkező vetömagreiidelés* ket elbírálni és belátása szerint azokaf visszau'asi'nni. vagy a vetőmag elkttkteae 'végett megfelelő beljre továbbítani. Vetőmagot ivndelbetnck egyes gazdák, továbbá községek, gazdasági egyesületek, körök és szövetkezetek saját tagjaik részére; ezek a megrendeléshez részletes kimutatást tartoznak csatolni arrul, hogy a vetőmag tagjaik között mik nt fog felosztatni. A vetőmag beszerzésének egyik leggyorsabb módja az — különösen ha az igényelt vetőmag, a kérelmező törvényhatóságának területén van, — b.Qgy a megrendelő egyuttal megjelöli azt ii közeiben lekvö • a Jladi-Teimeny-részvénytársaságnak eladásra bejelentetr, de a termelőtől ínég út nem vett készletet, amelyből vetőmag szükségletét fedezni kívánja. Ez esetben a szükséges vetőmag lehetőleg a megjelölt, tételből fog kiutaltatni s azt a niegiei.d"io. a 11 idi-Termén v-részvétiytát saság bizományosának közbejöt.tével magától a termelőtől \ eszi át saját asákjuifcban szállít atja. Ilyen esetben a vevőt maximalis ároB felül osak a fennálló rendelkezések értelmében a tbidi-Terményrészvény társaságnak és bizományosának járó métermázsánkénti egy korona ÖU tili, jutalék terheli. Azon vetőimig rendeléseknél, amelyeknél ft megrendelő azt • késsletet a melyből a vetőmagot kiutalni ki\ánja, megjelölni nem tiulja. a vetőmag a Magyar Mesögasdák Satfvetkeiete által e oákfa az ország különiliö/.ö vidékein létesített raktárakból, esetleg közvetlenül termelőktől fog niegküldetni, még pedig lebe:61eg a megrendelőhöz legközelebb fekvő helyiöi. h'gy a uáUitás gyorsuld) legyen s a megrendelőt kevesebb sza'nitási költség terhelje. Az utóbbi bekezdésben emlitett vetőmagvak a vevőnek esak zsákkal egviitt s/.allitat uak s azoknak ára a feladó állomásra szállítva iá feladva, zsákkal együtt arra való tekintettel, hogy ezen magvakat mar leimet ült fuvardíj költségek, átvételi, raktározási, őrzési és biztosítási dijak, jutalékok és egyéb költségek terhelik, niétermázsánként a következő :