Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-09-17

191

6. szeptember 17. áll-e aiuiiik mielőbbi megvalósításút sürgetik és kikényszerítik. Ily körülmények közt a törvényhozásra és magára a belügyi kormányra várakozik a nagy feladat, hogy a városoknak e terén segítségére siessen és ne enge Ije, hogy mig egyrészt a városi jövedelmi források fokozásáról gondoskodik, a jövedelmi fonások improduktív célokra lukszuriózus célokra fordíttassanak'hogy amikor aztán szükség vau arra, hogy a városok haladhassanak a jólét, a gazdagodás, fejlődés utján, ne fényűzési célokat lássunk megvalósítva, amelyek a városok javát nem szolgálják, hanem csak a maguk fényűzésükkel a polgárok a társadalom igényeit fokozzák és beviszik a fényűzés vágyát oda is. Nem akarok példákra hivatkozni, nomina sunt odiosa, de többé-kevésbé, mondhatom minden magyarországi város, és amelyik nem hibás, az igazán fehér holló e tekintetben, ugy, hogy ez egy egyetemes kérdés, amelynek megoldása éppen azért az ország egyetemének áll érdekén. Nem kipellengérezni akarúm az egyes városokat, vagy vezetőiket, csak egyszerűen konstatálom a tényt, hogy a magyarországi városok fejlődésében nem látjuk a jogosan megkövetelt előhaladást, hanem bizonyos ötletszerűséget, tervszerűt lenséget látunk, tetszös eszme áramlatok követését látjuk, amelyek divatoknak hódolnak és ennek a városok adják meg az árát. Oh, azok a semleges újságírók! Angol szatíra. Keservesen megleckézteti a semleges államok laptudosítóit a Punch, a legnagyobb politikai élclap. A szatirikus folyóirat The great Neutral címen maró gúnnyal irt támadást intéz a semleges újságírók ellen, akik semlegességükből üzletet csilláinak. £ szatíra mindenesetre annak a bizonysága, hogy Angliábau megtanulták a valóságnak megfelelőéi! értékelni nem egy semleges újságírónak szolgálatkész tudósításait A Puuch cikke igy hangzik: — Ku vagyok a semleges újságíró, aki bejárom egész Európát. Teljesen pártatlan és testetlenül megbízható vagyok. Minden cikkem homlokán ott a biztosíték, hogy hozzáférhetetlen vagyok. Gyönyörűségem telik benne, ha átutazhatom Londonba és ott egy cikksorozatot eladhatók' a pesszimista éa egyet az optimista sajtó részére, aztáu mosolygó aiccal leülök az asztalhoz és egy cikket írok Németországról, mely kezdődik: .Egy romhalmazon ülök a Fleetsreeti romok közt, kilátással a Szent Pál páucéleröd omladékaira Távolról lázougás zaját hallom. A vad csőcselék halálra ütlegel egy toborzó tisztet. Ilyen dolgok miudeu órában történnek a megsemmisített Albiouban. Londonról, Liverpoolról, Manchesterről és lh i mi nyilamról irt cikksoiozatom, — rom ok bau hevernek e városok mind — olyan kitűnően bevált, hogy azon gondolkodom, ne adjak-e ki egy Hádekert e városok romjairól. Meg büszkébb vagyok az angol sajtó részére irt cikkemre. A Németországról szóló tudósításaimat esik egy szempontból írhattam, mert Németországban az egész sajtó optimista. Angolul szagban azouban a szél járása szerint forogbat az ember és művészi muukát alkothat. El kellett volna olvasnia önnek azt a történetet, amelyit egy hentesüzlet utolsó kolbászáról irtain a nép megrohanta a hentes boltot, a katonaság közbelépett, a tömeg neki ment a csapatoknak és 14 ezer polgárt kaszáltak lo a gépfegyiegj verek és — a kolbászt megette aunak a hadtestnek paraucsuoka, amely a lázadást elfojtotta. És el kellett volna önnek olvasnia mit írtam a német császárról, — egészén ösz a császár, alakja meggörnyedt, arca halálsápadt, amint a berlini csőcselék vad dühe elöl testórségétöl védve, végig vágtat az utcákon. Természetesen még vau egy császárom készeuiétben, aki megelégedetten mosolyog és kezével iirt a lelkesedő tömegnek, amely palotija körül gyülekszik, hogy istenségének fényében sütkérezzék. Hátha még elolvasta volna kiváló német személyiségekkel folytatett titkos beszélgetéseimet. Ezek súgták meg a ekem nagy titoktartás mellett, hogy Hindenburg odadobta kardját és kijelentette, hogy egyenesen Berlin ellen masíroz, ha a hiába való embermészárlás meg nem szűnik. Elmondtam nekik, hogy ezek az urak véres | forradalmakkal és pusztító lázadásokkal fenyegetod/.tek. És közöltem velük, más kiváló német személyiségek meginterjuvolását is, akik elmondták nekem, hogy Németország most miudeu hétköznapon egy búvárhajót és egy Zeppelint és minden vasárnap kettőt tud építeni és minden hajaszáluk égnek állt, nykoi elmondtam uekikk, a nagy kereskedelmi háború részleteit, amely a békekötés után terveztetik és amely Németországnak visszaadna egész gazdaságát azzal, hogy az előállítási ár 50 százalékán mindent elad. Mily ellentétes számokat mutat ebédszámlám a német országokban. Egyszer 10 márkát tizetek két szelet halért egy vékony megemészthetetleu burgouyakenyérórt ós egy összeaszott hurkáért máskor meg két márkáért olyan pompás ebédet adnak, amilyent londoni étteremben még öt shillingért sem kapni, Sétá'gatok Berlin utcáin és alig látok egy nyomorék vagy sebesült katonát. Elmondom, hogy a német sebesültek 95 százaléka a német orvosok ügyessége folytán egy hét múlva már visszamennek a haictérre. Más angol olvasóknak meg előadom, hogy minden nyomorék, sebesült és vak katonát Németország fővárosába küldenek. Vaunak vidékek, ahol egyáltalában nincs már térti. És ha kérdik mi a való tény? Elárulom: Németországban egyedül a semleges újságírók azok, akik meghíztak. Mindenféle. 1 (Háborúban a fél világ.) Általában véve világháborúról beszélnek. Sokan azonban egyáltalában nincsenek tisztában olyan adatokkal, melyeket illene tudniok. A földűlik felülete 145.917,42*6 négyzetkilométer, Az ellenséges országok összes területe 74.278,832 négyzetkilométer. Földünk lakossága 1,057 millió, ebből a hatalmas számból 903 millió ember ellenségeskedik. E fenti számokból világosan kitűnik, hogy a háborús országok területe nagyobb mint a léi világ; a háborúban levő népeknek száma földünk lakosságának nagyobbik felét teszi ki. Érdekes, hogy Európának területe, mely a tulajdonképeui harctér, csak 7.909.53b négyzetkilométer, földrészünk lakossággá pedig 393 millió. (Mit ertünk egy millió katona alatt.) Nagyon gyakran halljuk, hogy országunknak ennyi meg ennyi millió fia van fegyverben. Ua csak egy millió katonát egymásmellé állítunk 75 centiméter területet hagyva egy-egy ember részére, úgy egy 750,000, méter, vagyis 750 kilométer hosszú frontot kapunk, mely megtelel Fiúménak Kolozsvártól légvonalbeli távolságának. Mi a katonákat leggyakrabban négyessorokbau látjuk. Ha igy állítanánk tel egy millió katonát, úgy egy körülbelül 300 kilométeres hosszú oszlopot alkotna e tömeg katona. Ha az utolsó sorban álló katonának az első oszlop első sorába kellene menni, úgy teljes 02 órát kellene gyalogolnia, hogy a jelzett helyre érjen. Emberenként felszereléssel körülbelül 100 kilogrammot vehetünk egységül, úgy hogy e tömegnek összsúlya 100.000,000 kilogrammon nyomna. Elszállításához 250 darab olyan vasúti kocsi szükséges melynek befogadóképességük 40-40 ember, Ha egy embernek meuetelöképességét napi 30 kilométerbe állapítjuk még, úgy egy millió ka toua naponta 30 millió kilométernyi útat tesz meg, vagyis öt napi járással a földből a napba érne. I I (A nagy kaliberű ágyukról.) Háborúban ugyancsak megcsodáltuk a ha •miuc és feles, valamint negyvenkét centiméteres átmérőjű ágyúinkat. Egykori feljegyzések szerint a nagy kaliberre való törekvésük a hadakozóknak egyáltalában uem új keletű. Belgiumnak például 1836-ban vJt egy hatvau centiméteres átmérőjű ágyujuk. Az Angolok meg 1858-ban egy 93 centiméteres átmérőjű ágyút öntöttek. Ez a monstrum 1838 mázsát nyomott. Szövege pedig 1400 kilogrammnyi súlyú volt. 192 kilogramm puskapor szükségeltetett az ágyú elsütéséhez Sikereik azonban az angoloknak monstrum ágyujakkal, melyet miniszterelnökül Folly Palmerstounak kereszteltek, egyáltalában nem volt. Abba is hagyták kísérleteiket és nem törekedtek ilyen nagy átmérőjű gyilkoló szerszámot többet gyártani. Szinte vidámcsapáshoz haosnló meglepetésszerűen hatott a német, valamint az osztrák-magyar nehéz mozsarak. Most is vaunak partvédő valamint hajó ágyuk, melyek nagyobbak mint negyvenkét centimétér, de ezek természetesen megvannak szilárdítva. A mi nehéz mozsarainknál különösen az osztrák-magyar harminc és feleseknek az az óriási előnyük Van, hogy rendkívül köunyeu szállíthatók és nagyon gyorsan üzembe hozhatók. Hatásáról pedig ellenségeinknek szomorú tapasztalataik vannak, melyek eléggé meggyőztek benuünket motoroságyunk használhatóságáról. VEGYES HIREL — Vöröskeresztes díszjelvény. Ferenc Szalvátor főherceg, mint az osztrák-magyar Monarchia Vöröskereszt egyleteinek védnök helyettese Jákói Géza orsz. képviselő, szolgálaton kívüli viszonyban levő főhadnagynak és dr. Götze Árpád veszprémi tart. Sfgédorvosnak, kollégiumunk volt növendékének, a Vöröskereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvényét díjmentesen méltóztatott adomáuyozui. — Vz erdélyi menekültekert. Dr. Békell'y Kernig zirci apát 20000 koronát, dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát pedig 12000 koronát bocsátott az erdélyi menekültek részére a belügyminiszter rendelkezésére. Ugyanezen célra honvédhuszár ezredünk derék altiszti kura 220 koronát küldött be Az Est szerkesztőségének. — Tanfelügyelőnk kitüntetése. A király a közoktatásügy terén szerzett érdemei elismeiéseül Véitessy Gyula dr.-nak, Veszprém vármegye tanfelügyelőjének a királyi tanácsosi cimet adományozta. — Királyi kitüntetés. A király a hadikölcsöuök körül szerzett kivá'ó munkássága elismeréséül Karlovitz Adolfnak, a Pápai Takarékpénztár elnökének a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. A királyi kitüntetéshez melegen gratulálunk! — Signum laudis — újólag. A király elrendelte, hogy a legfelsőbb dicsérő elismerés az ellenség előtt tauusított vitéz magatartása elismeréséül Scholcz László 111 ö. honvéd lovas lövészhadosztályuál beosztott 7. houvéd huszárezredbeli főhadnagynak újólag tudtul adassék. — A veszteség lajstromból. A 459. számú hivatalos veszteség lajstrom szerint a következő Veszprém vármegyei bakák kerültek orosz fogságba: Ács János Lepsény, Ács József Lovászpatotia, Adamek Márton Lovászpatona, Akser József üyulafirátot, Auer Ferenc Borzavár, Augusztiu Mihály Péterd, Balassa Vince Meneshely, Balázs István Veszprém, Balázs János Veszprém, Bán János Dég, Bíró Sándor Gsögle, Bernát Gyula Dabrouy, Beuke József Kerékteleki, Boka Lajos Öcs, Bouya Antal Devecser, Böróc Ferenc Uáka, Borsos Sándor Takácsi, Csákvári Gábor Kéttornyulak, Császár Sándor Dáka, Cseh Ferenc Középiszkáz, Cseh József Szilasbalhás, Cseh Pál Középiszkáz, Cseh