Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-09-03

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának eg több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasáru a p, Szerkesztőse^, és kiadóhivatal: Goldberg Ovula papirkereake lene, Kfi-tér L'ü-ik szám. Telefon 112 százas. Fidelis szerkesztő ét laptiilajdonos: GOLDBERO GYULA. Kl'fizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára : egész évre U kor., félévro fi k., negyedévre Nyill-tér soronként 41) fillér. — Kgyes szám ára HÜ 011. Esterházy Jenő gróf itthon. Esterházy Jenő gróf úr, a pápai és ugodi hitbizomány ura, mult hó 30-án állaudó tartózkodásra, városunkba érkezett. Ebből az alkalomból örömmel, tisztelettel, őszinte szívvel üdvözöljük! Legyen hozzánk oly bizalommal, mint amilyen bizalommal fogadjuk mi őt, ragaszkodjék úgy e városhoz, miként e város polgársága ragaszkodik hozzá, mint az ősi, nagy múltú Esterházy-család tagjához, amely családot száz é« száz kötelék csatolja Pápához. A gróf urat megelőzte jó híre, a mely arról szól, hogy ő jó szívű, nagyműveltségű, fenkőlt gondolkozású egyéniség, minden szép és nemesnek istápolója. E tulajdonságok miatt hisszük, hogy megfogja érteni a jóra irányuló száu-' dekáinkat, törekvéseinket s ezekbeu támogatni fog minket. Isten hozta körüukbe! Erezze jól magát körünkben! A DEUTSCHLAND. Az angol blokád volt e most folyó véres világháború leghatalmasabb gazdasági harci eszköze. Anglia, látva, hogy a harctereken az entente semmiféle pozitív eredményhez nem tud jutni, fordított egyet a harcmodorán és a kiéheztetés brutális, kegyetlen és ártatlanokat sújtó eszközét vitte bele háborújába. A kiéheztetósre természetesen egyetlen célravezető eszköz volt az effektiv blokád, amely abból áll hogy az angol hajóhad ténylegesen megakadályozza, hogy német kikötőkbe befuthasson, vagy onnét kifuthasson bármilyen nemzetiségű hajó. A nemzetközi jog értelmében a semleges hatalmak az effektiv blokádot kénytelenek és kötelesek ilismerni. De csakis az effektiv tényleges blokádot. Azt a blokádot azonban, amely csak papiroson van, amely nem tudja a blokált kikötő érintkezését a külvilággal tényleg megakadályozni, a semlegesek nem kötelesek elismerni. Ha egyetlenegy hajó a blokádgyürün ki tud jutni, vagy be tud jutni a blokált kikötőbe, akkor a blokád már meg van törve, a blokád már nem effektiv. Ha a nemzetközi jognak ezeket a határozmányait ismerjük, akkor tudjuk csak felbecsülni a Deutschland óriási sikerét és jelentőségét. A Deutschland, a világ első kereskedelmi tengeralattjárója nemcsak egyszer, hanem kétszer törte át az effektívnek mondott angol blokádot. Kétségtelen tény tehát ma különösen, ha a már uton levő Bremenről sem feledkezünk meg — hogy az angol blokád megtört, az effektiv blokádból papirosblokád lett. Ezzel anglia gazdasági háborújának tleghatalmasabb eszköze üttetett ki a britt vasmarokból. Kétségtelen dolog, hogy ilyen körülmények között az északeurópai semleges államok, melyek eddig hiveu betartották a blokád következményeit és tilalmait, | nemzetközi jog előírásai alapján, most már más szemmel fogják nézni az angol hatalmaskodást és más álláspontra lógnak helyezkedni a papirosblokáddal szemben. Ez a tény pedig végzetessé válhatik .vnglia gazdasági háborújára. Az entente ma sokkal gyengébb, semhogy ujabb ellenfelekkel elegendő erőt tudna szembeáPítani, hiszen eddigi ellenfeleit sem tudja lebírni, sőt inkább uj szövetségeseket keres, nem uj ellenfeleket. Már pedig a semleges államoknak, amennyiben Anglia a papirosblokádot érvényesíteni akarná, igen könnyű helyzetük volna az ei.tente-val szemben. Nem akarunk azonban politikai térre elkalandozni. Az entente élén Angliával a Deutschland első utja után kénytelen belátni, hogy amint a hadszintereken fegyverrel nem lud bennünket legyőzni, ugy nem tudja elérni a diadalt a gazdasági háborúban sem. A Deutschland utja ilyen alapon tehát nemcsak a német technika csodatétele, nemcsak egyszerű epizód, nagyszerű meglepetés, vagy bluff, hanem tényleg a háború kimenetelére fontos hatással biró fegyvertény. A fegyvertelen kereskedelmi tengeralattjáró oda és visszautazása ezer veszély között felér azokkal az eredményekkel, mit a büszke angol flotta eddigi működése produkált. A Deulsland megérkezett Brémába és ezzel végleg elintézte a gazdasági háborút is. A német hajógyárakban lázasan építik a többi tengeralattjáró kereskedelmi hajókat és igy nagyon könynyen elképzelhető, hogy Németország, rendszeres kereskedelmet fog folytatni Amerikával. Ebben a pillanatban azután feltétlenül elkövetkezik ellenfeleink részére az a helyzet, mikor felismerik, hogy Anglia Ígéretei, biztatásai, amelyek arra vonatkoznak, hogy bennünket kiéheztetnek és kereskedelmileg tönkretesznek, nem egyebek a szappanbuborékoknál, amelyeket a Deutschland és társai egyszerűen szétpukkasztanak. A vesztegető pörök. A Monaichia, amely károm oldalon védekezik a betörő ellenség elleu — kénytelen óriási harcot vivni a belső ellenség, a hadseregszállítók ellen is. A háború kivételes törvényei és intézkedései módot találtak, hogy a legradikálisabb uton gátat vessenek ezen belellenség üzelmei ellen. A vesztegetési pörök során láttuk, hogy a törvény kérlelhetetlen szigorral jár el. 5 —10 évi börtön és magas pénzbüntetés nem ritkaság. Mégis, hogy ezt itt szóvá tesszük, más indított erre. A törvény egyformán alkalmazza a teljes szigort a főbb és mellékbünösökre. Az enyhítő körülményeket a kis bűnösöknél csak kis mértékben használja s ezért bűnhődése aránylag tulnagy az elkövetett bűnesettel szemben. A gazdag vállalkozó, ki tisztességes alapon is vigyout harácsol össze a kincstár és hadsereg rovására kapzsi módon, mert elégedetlen nagy vagyonával, vesztegetéssel és csalással még többet akar. Hogy célját elérje, mindent elkövet. Útjában álló és ellenőrző egyéneket pénzével elkáp

r

áztat, a tisztesség útjáról eltérít és büurészessé teszi. Kapzsi és önző munkája itt is meglátszik. A bűnrészes egyént most már ingyen felhasználja saját céljainak eléréseié és azután eltaszítja. A tisztviselő, ki 30 — 40*o-os drágasági pótlék mellett is nyomorog, mert az élelem 10U — ÍÍU sőt néhol 50% -os áremelkedést mutat, a vá lalkozó pénzének lattáru megtántorodik. Az ingadozót gyoisan bírják elhatározásra. Vagy eheuhalni — örökké nyomorogni, vagy gazdagnak lenni. Csak elnézést, szemethuuyast kivannak tőle ós ezzel megváltja saját és nyomorgó csaladját a nélkülözéstől. Szegény kinek 200 korona volt a legnagyobb pénze egy összegben, a 10— 1ÖU00 korona láttára elveszti öuállóságát. Ha azu áu beleesett — a kijózanodás késő. Az ár magával viszi — nincs többé visszatérés. Hogy az ilyen vesztegetésekkel járó bűnesetek és bűnösök elég gyakoriak, annak az állam az egyedüli oka. Nyomorgó alkalmazottaikat szinte beletaszítja a büube. A rengeteg pénz elé ülteti, hogy vigyázzon reá. A pénz hatalma, a csábító aranyok oly kísértések, melyeknek egy jól tizetett vagy vagyonos embernek a lelki súlyát is megbillentik, nem egy nyomorgó, kis fizetésű emberét, A tisztességes emberből szinte maga farag bűnöst. A törvény lesújtó kezénél a tökepéuzes büntetése kitöltése után pénzével uj eletet kezdhet, de mitévő legyen az eltévedt áldozat. Azt a törvény ha nem is közvetlenül, de közvetve súlyosabban büntette. Tönkretette egész jövőjét és mint — ismét szegény, — nyomorgó — bűnös múlttal — hagyhatja el börtöne ajtaját. A vállalkozó nagyobb börtönbüntetése mellett is uj reményekkel telve j szenvedi el büntetését, az áldozat kisebb börtön* I büntetése mellett örökre lehetetleunó lett téve. A vesztegetési perekben, mint láttuk, a vádlottak feleségei is szerepelnek. A törvény itt sem használja ki az enyhítő körülmények egész sorozatát, vagy pedig nincs módjában és akkor