Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-01-23

fognak emelkedni, mert egyrészről az ölés művészete sokkal magasabb nívóra fejlődött, a háború eszközei megdrágultak, és a védekező eszközök erősen megszaporodtak és tökéletesebbek lettek, úgyhogy a most folyó háborúban aránylag kevesebben fognak elesni, mint az eddigi háborúban. Természetesen ezt teljes pontossággal és határozottsággal nem lehet megállapítani, mert lehetséges éppen a hadiszerek tökéletesédósénéi fogva, hogy a halottak, illetve elesettek száma a világháborúban ismét növekedni fog. Mig Percin tábornok állítása szerint Nagy Frigyes katonaiunk (i°

0-a esett el, addig már a napóleoni háborúkban ez a szám 3?»-ra, az 1870-es háborúban pedig ö%-ra esett, a mandsuriai hadjáratban pedig mindössze 1%-ot tett ki. Pedig Nagy Frigyestül a mandsuriai hadjárat hadieszközeiig nagy haladás mutatkozik. A hadviselés jellege azonban a porosz-francia háború óta lényegesen megváltozott. Annak idején a rövid, néhány napig tartó csaták között hosszabb szünetek voltak, természetesen azonban a kiadások tovább is folytak, anélkül, hogy egyetlenegy katona elesett volna. Mandsuriában azonban már egész más volt a helyzet. Majdnem mindennap voltak többé-kevésbbé veszteségteljes harcok, amelyek hetekig tartottak. A csaták is soká tartottak. A mukdeui tizenöt napig, a Shaho melletti tizenkét napig és a Liao-yaug melletti csata nyolc napig. Ezek a hosszú ideig tartó csaták természetesen nagyon emelik a halálozási arányt. A világháború ismét további fejlődést mutat ebben az irányban. A csaták, amelyek igen nagy kiterjedésüek, hetekig, sőt hónapokig tartanak, mint például a jelenlegi Aisue melletti csata, amely a németek szeptemberi offenzívája idején kezdődött és csak a legutóbbi napokban csendesedett el. Természetesen lehetetlenség előre megjósolni még távolról is a háború veszteségeit, és hogy mennyi lesz egy-egy hősi halott költsége. De mindenesetre érdekes, hogy Percin tábornok, akik sck cikkben foglalkozott ezzel a kérdéssel, már a háború elején kijelentette, hogy nem az ágyuk és a fegyverek, hanem a tífusz, kolera, és a kimerültség fogja a legtöbb áldozatot szedni a katonák soraiból. A német és osztrák magyar hadseregek azonban ebben a tekintetben is kitűnően vannak ezervezve és semmiesetre nem fog előállni az a helyzet, ami a krimi háborúban előállt, ahol a szövetségesek négyszer annyi katonát vesztettek betegségek következtében, mint fegyverek révén. VEGYES HÍREK. — Városi közgyűlés Pápa r. t. város képviselőtestülete, hétfőn folyó évi január hó 24-én délután 3 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : I. 1914 évi zárószámadások. II. A városi közigazgatási tisztviselők és alkalmazottaknak az állam által adandó háborús — sególyöszszegeknek megállapítása. III. A napidijasok kérelme drágasági pótlékért. IV. Friebert Miksa bérleti szerződésének hat évre leendő megújítását kéri. V. özv. Bognár Jánosné nyugdijának felemelését kéri. VI. Szenté Gyula pápai lakos a várossal a korona vendéglőre vonatkozó szerződésének felbontását kéri. VII. Illetőségi ügyek. — Az állandó választmány f. évi jan. hó 19-én vette tárgyalás alá a 24-iki közgyűlés tárgysorozatát. Az 1914. évi zárószámadásokat a pénzügyi bizottság javaslata értelmében elfogadásra ajánlja az állandó választmáuy a képviselőtestületnek. Ezzel kapcsolatban azt javasolja, hegy engedje meg a város a lakosságnak, hogy az utcákról lehúzott sarat házaikba töltésül behordhassák, mert az utcai sár elvitele fogatok hiányában nehézségekbe ütközik, ha pedig az utcán marad, az esőzések folytán tijra szétfolyik. A közigatási tisztviselőknek nyujtaudó segélyekre vonatkozó tervezetet elfogadásra ajánlják, miután az a törvényes következményeknek megfelel. Javasolja azonban az állandó választmány a közgyűlésnek, hogy külön pont alatt vegye fel segély alá a dijnokokat is, mert a törvény kiterjeszkedik ezekre is. Javasolja az állandó választmány, hogy Friebert Miksának a Jókai utcai fatelepre vonatkozó bérleti szerződését a közgyűlés 1915. nov. 1-töl ujabb tj évre hoszszabitsa meg az eddigi 1710 K. bér helyett 1700 K. évi bér mellett. Szenté Gyula, a Koronavendéglő bérlője bevonulváu, javasolja az állandó választmány a bérleti szerződésnek 1910- május 1-töl számítandó hatállyal való felbontását és a vendéglő sürgős bérbeadását. Özv. Bognár Jánosné nyugdijának felemelése iránti kérelmének elutasítását javasolja az állandó választmány. Illetőségi ügyekben pedig a tanács javaslatait ajánlja elfogadásra. Kinevezés. A Felső-Magyarországi Bánya és Kohó müvek Részvénytársaság központi igazgatósága Káldor Árpád oki. bányamérnököt, Haas Ede polgártársunk fiat, az óraduai bányamüvek igazgatójává nevezte ki, melyhez mi is szívből üdvözöljük. — A hadi rokkantak ós árvák ügye az egész várost élénken foglalkoztatja. A múlt hét óta a következő adományok jelentettek be: Klein József bérlő 1000 koronás alapitváuyt tett, Gál Gyula felemelte alapítványát 1000 koronára, özv. Perlaky Gézáné, Perlaky Lajos ós Korsos Károlyné 150 koronát, Mészáros Károly polgármester 100 koronát, Wittmau Mihály 100 koronát, Hercz Dávid egy 100 koronás járadékot adományozott, Egy asztaltársaság hat korona 20 fillért küldött. A fenti admányokkal az írásban bejelentett adományok összege kb 13850 korona, szóbelileg további 3000 korona van bejelentve. • — A hollandi egészségügyi misszió. Roszner Ervin báró ö felsége személye köröli miniszter a mult hót folyamán Antal Géza dr. városunk orsz. képviselőjének társaságában meglátogatta a Mexikói utón levő 4. számú cs. és kir. tartalékórházat, a hol a németalföldi egészségügyi misszió megkezdte működését. A minisztert Lánz tanár. Kuyper Johanna és Fledderus Clirge János főkonzul fogadták Roszner báró behatóan érdeklődött a kórház működéséről, sorra felkereste a termeket s végül nagy tetszésének adott kifejezést, melegen megköszönve a hollandi misszió áldozatkész tevékenységét. — A pápai Leány egyesület közgyűlése. A pápai Leanyegyesület 1916. január 9-én tartotta évi rendes közgyűlését nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében. Dr. Fürst Sándorné elnök magas nívójú megnyitó beszéde v után Baldauf Gusztáv titkár, mély körültekintéssel megirt jelentése következett. Részletezi a Leányegyesület működését, bizonyítja hogy az ezelőtt kulturális célokért harcoló Leányegylet milyen gyorsan beleilleszkedett a háború kitörése óta az uj viszonyok közé, a hazafias jótékonyság érdekében küzd és av elsők között vau mindig ahol segíteni lehet. Sági Somáué pénztáros jelentésében hiteles adatokkal igazolja a titkár szavait. Részletezi, hogy az egyesület milyen összegekkel járult az egyes gyűjtésekhez és kifejti, hogy ezek végeredménye több mint 2000 koronát áldozott a hazafias jótékonycélokra. Miután az elnökség és a választmány három évre szóló mandátuma lejárt, dr. Fürst Sándorné elnök maga és az egész tisztikar nevében leköszönt állásáról. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel az elnököt és tisztikart újra megválasztja. Baldauf Gusztáv titkár nem fogadja el újra a titkári állást és az egész közgyűlés a legőszintébb sajnálattal veszi tudomásul a vezetőségtől való távozását. A közgyűlés Halmi Bodogné úrasszonyt tiszteletbeli taggá választotta, választmányi tagokká Blau Henrikné, Hajnócky Árpádné, Leipnik Anniimé, Piatsek Gyuláné, Sági Sándorné, Singer Arthurué. Böhm Mariska Klein Jolán, Deutsch Szeréna, Schönfeld Piroska, Strausz Sózsi. Weisz Róza, Wallenstein lloua, Tegyei Terus egyesületi tagokat. Dr. Fürst Sándorné elnök a vezetőség és az egész egyesülettől az uj esztendőben is az elmúlthoz hasonló ügyszeretet, lelkesedést kér és a közgyűlést be .árja. — A papai katholikus patronage hangversenye. Az Esterházy Mária-Anna grófnő védösége alatt működő Pápai Katholikus | Növédö Egyesület (patronage) amely már 10 ev óta munkálkodik csendben, f. évi január hó 10-án lépett fennállása óta először a nyilvánosság elé, araikor felerészben saját céljaira, felerészben pedig a helybeli Rokkantak és Hadiárvák Menedékházának alapjára nagyszabású hangversenyt rendezett. Az előre is fényes sikerüuek ígérkező hangverseny délután 5 órakor kezdődött és teljes mértékben kielégítette azokat a rendkívüli várakozásokat, amelyekkel a Grilf'-szálló nagytermét színültig megtöltő előkelő közönség tekintett a 9 számból álló műsor elé. Megjeleut a hangversenyen dr. Antal Géza, városunk orsz. képviselője is. A hangversenyt a szentbenedekrendi főgimnázium ifjúsági énekkarának precíz éneke nyitotta meg és zárta be, mindkét alka! lommal dr. Teli Anasztáz igazgató kifogástalan vezetése és Kovács Adolf főgimnáziumi tanár kitűnő harmónium kísérete mellett. A közbeeső zeneszámok egytöl-egyig tökéletesek voltak. Gáty Zoltán III. számú magyar nyitánya, melynek I. hegedű-szólamát maga a kitűnő szerző játszotta; egy,bpesti fiatal művésznő: Konkoly Thege Gizella nagy tudásról és meleg érzésről tanúskodó zongoraszámai; Tóth Aunátak Krausz Adrienne diszkrét zongorakisérete mellett előadott gyönyörű raüdalai; Deutsch Gyulának, a bécsi opera művészének csodásan szép hegedűjátéka, melyhez a mesteri kíséretet Kis Jézsef szolgáltatta; Rupprecht Andor osellóművészete — egyaránt elsőrendű lelki gyönyört nyújtottak az ünnepi hangulatú közönségnek, amely hálájának kifejezéséül bőven juttatott a tapsokból minden egyes szereplőnek. Zajos tetszéssel fogadta s publikum Alszeghy Erzsébet szép szavalatát és Strommer Viktória dr. pannonhalmi főiskolai tanár ünnepi beszédét is, aki majd egy órás előadás keretében fejtegette nagy hatással és emelkedett hangon a patronage magasztos muukájának nemes céljait. — A pápai Önk. leányegylet müvészestélye. Nagy müvészestélyt rendez a „Pápai hadi rokkantak és árvák menháza javára a Leányegyesület, február 1-én a Griff nagytermében, A mii vészest ély iránt óriási az érdeklődés, de ez uem is csoda, mert Keömley Bianka opera éa dalénekesnö és Tarnay Alajos, a zeneakadémia kitűnő tanára föllépte a műértő közönség részére vonzó esemény. A most készüld végleges műsorból még kiemeljük llalininé László Ary fölléptet, a ki saját szerzeményű „Háborús verseit" fogja előadni, a melyeket a Budapesti Hírlapban Rákosi Jenő egy nagy költő termékeiuek nevezett. 4, 3, és 2.K-ás jegyek Hajnóczky Árpád ur könyvkereskedésében előre válthatók. — Veszprém vármegye árvaszékének ügy forgalmi kimutatása 1915. évről. Az 1915. évben a vármegyei árvaszékhez beérkezett az iktatóba: 19451 ügy darab, számhoz 1600 összesen 21051 ügydarab. Elintéztetett 21051 ügydarab, így &> 1915 évről elintézetlen ügydarab nem maradt egy som. Az irodába érkezett összesen: 21087 ügydarab, leíratott 21087 ügydarab, s igy leiratlan nem maradt. A kiadóhivatalba érkezett összesen: 21087 ügydarab, kiadatott 21087 ügydarab igy kiadatlan nem maradt egy sem. Nyilvántartó hivatalbau érkezett összesen 1866 ügydarab, bejegyeztetett 1886 Ugydarab, igy bevezetetlen nem maradt egy sem. Az 1915 évben árvaszéki ülés volt 74. — 50 éves nyugalmazott m. kir. szemlész egy bizalmi állást óhajtana elfogadni. Cziin: B. Nagyalásony.