Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916
1916-08-06
XLIII. év folyam. Pápa, 1916. augusztus 6. 32. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több papai s papa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztősén és kiadóhivatal : Qoldherg üyvda papirkeruske Mae, Kő-tér LM-ik szám. Teleim 11.2 szám Felelős szerkesztő és lanlnlajdoiios: GOLDBERG GYULA Klölizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalaitól küldendők. A iap ára : egész évre 1- kor., fölévro (> k., itP([yedévro NyiU-tér soronként 4U fillér. — Kyyes szám ára N HU. Két év. A napokban nevezetes évfordulók, izgalmas napok évfordulói voltak, A világháború magvát két évvel ezelőtt érlelte kalásszá az ellenséges gyűlölet, és a féltékeny irigység, amely a magot már évekkel ezelőtt elvetette. Két év óta álljuk, mint valami gát, az ellenséges tömegek hullámverését, de még a gátat felszakítani egyszer sem tudták. Már két éve London, Paris, Pétervár örömmel hallatta az ágyuk dörgését, mert az elvakult nép hitt politikusainak, vezetőinek, akik közt egyik rész tisztán érdekből és politikából, másik valljuk meg — meggyőződésből hirdette, hogy a hatalmas Oroszország, a gazdag Franciaország és a íölényes Anglia egykettőre tönkreverik a kis Balkáni szövetségeseik segítségével az egyedül maradt Németországot és az osztrákmagyar monarchiát. 11: nem kértük, mi uem kerestük a háborút, amelynek első napjaiban bizony köd és homály fedte az inditó okokat, de amelyről ma már a második évfordulóra kiderült, hogy kik akarták, kik keverték, kik kezdték. A történelem Ítélőszéke az a nagy szó. amelynek a hallatára a nagy bűnösök remegni szoktak. Tegyék kezüket a szivükre az entente politikusai és tapintsák meg, nem ver-e hangosabban, idegesebben amikor a történelem itélőszékóről van szó. Az entente politikusai ma már két év után belátják, hogy a központi hatalmak szövetségét ö>sze nem törhetik. Az a mi most történik a csatatereken, az az eentente sajtójának mérvadó kijelentése szerint is már az utolsó próbálkozás. Nem a győzelemért van ez a próbálkozás, azért a győzelemért, amelyet már elvitathatatlanul mi szereztünk meg, hanem a tisztességes békéért, amelyhez zálogokat akarnak szerezni maguknak. Eddig — bár már ötven napja folyik az offenzíva mindenfelé — lényeges eredmény, hogy az offenzíva első fellángolása után az utólökések még kevesebb eredményt fognak tudni felmutatni. Akkor azután megérett az idő a békére. Akkor bizonyossá lesz már nemcsak az entente politikusai előtt, hanem a népek előtt is, hogy akik a háborút felidézték, bűnös könnyelműséget követtek el. Két óv, és o két óv alatt egymásután tűntek el helyükről azok, akik a I háború felidézésének részesei. Nemcsak a történelem Ítélőszéke előtt nem tudták megállni helyüket, de nem tudtak Imegfelelni azokra a kiuos, szomorú és Iszorongató kérdésekre sem. amelyeket már ma intézett hozzájuk a népük, jüelcassé, Szaszanov, Sonnino. hol vannak már ezek az err.berek, akik álnok |módon éltek vissza mindennel, amit a Ipolitikában és a nemzetközi érintkezésben tiszteletben szokás tartani, de álnokul visszaéltek népeik életével is. Két óv alatt valósággal megedződtünk már a küzdelemben. Az a vas fal, amelyet a német és osztrák-magyar hadsereg, másfelől pedig a polgárok ós a törökök alkotnak nem akar megingani, ellenségeink minden erőfeszítése dacára sem. És azzal, hogy ez a vasfal megingathatatlan, de a habom felidézői vi'szont ledönthetők voltak, előállott az a helyzet, amikor mér nem az a legjibntosabb, legégetőbb kérdés, hogy ki j kezdte a háborút, hanem az, hogy ki ! fogja befejezni. ,':Vizo>yosak vagyunk jbenne, hogy minden minisztertanácson, minden megbeszélésen amit ellenségeink 'folytatnak, felmerült már a béke kérdése, | de nem olyan nyílt és őszinte formában mint nálunk, hanem titokban, halkan és remegés közepette. Mert azokra, akik a háborút megkezdték, a béke nem jelent megnyugvást, hanem jelent küzdelmet, számotadást a saját népük előtt, akiket rútul becsaptak, mikor elhitették velük, hogy három hónap alatt legázolnak bennünket. Az elmúlt két év nehéz napjai, szomorú és küzdelmes hetei megerősítettek bennünket annyira, hogy most. amikor a háború harmadik évébe léptünk, minden ellenséges fogadkozás és nekirohanás ellenére is a legnagyobb bizalommal nézhetünk a jövőbe. Háború és technika. Midőn a „Deutschland" búvárhajó Amerikába ért, a svéd Afionbladed így irt: „Az első német búvárhajó ntja korszakalkotó esemény ... A forgalmi eszközök nagyszerű fejlődése közepette a Deutschland ntja elsőrendű helyet j foglal el. Azonfelül fényes bizonyságotj tesz a német vállalkozási szellem és a német tehetség mellett . . Ha elgondoljuk, hogy a háború két ( esztendeje alatt a technika mennyi meglepetést okozott, ngy bátran állíthatjuk,' hogy a háború egy szükséges rossz. Legalább ötven esztendővel előbbre vitt. is. páncélos repülőgépek, gépfegyverrel, bombákkal felszerelve; a 42 mozsarak; :t nagy csatahajók tétlensége és a buvárhajók tökéletes teljesítményei; vasúti hidak gyors és tökéletes építése; évek óta használhatatlan nagy mozsarak gyors eltüntetése és használhatósága stb. mind olyan boszorkánymnnkák, melyekkel békeidőben semmit, vagy igen keveset foglalkoztunk. A technika ezen remekeit mind a német vállalkozási szellem és tehetség szülte. A nagy világháború közepette, midőn az entente hatalmak a német leigázásán kivül még háború utáni gazdasági háborúval is lenyegetődznek, a nagy német birodalom a technika csodálatos felkészültségével és tehetségével győz és fizet. Előttünk nincs akadály és örökös munkával, vasszorgalonnnal az eddig ismert lehetetlenségeket valóra vallják. A háború caak megedzi és meg erősíti a némelbirodalmat és iparával önkénytelenül is behálózza az egész világot. Ez a háború, ha szült csodákat és hősöket, csakis a németeknél található. Ma már nincs előttük lehetetlenség, ők le nem gy ölhettük. Maga a háború az összes hadviselő feleket megtanította szorgalomra és takarékosságra. A fokozatos fejlődés természetes folyománya, hogy a tökéletes is tökéletesebb legyen. Ez persze lassú és gondos előzmények és tanulmányok eredménye, melyekhez évek. sőt évtizedek kellenek. A háború megkívánta a minden téren való szabad mozgást, az akadályok lerombolását és a gyors előremenetel feltétlen biztosítását. A háborii megmutatta és megtanította a népet, a nemzeteket, hogy a technika lassú és fokozatos fejlődése energiával és vasakarattal rohamosan előre tolható A szükség és kényszer csodákat szül és lerombolja az ősz szobatudósok étidig körülvett nymbuszát, kik éveken keresztül kísérleteznek, hogy azok az utókor részére valahogy használhatók legyenek. A technika terén elért eddigi eredmények a nagy németbirodalom fényét és hatalmát ilicsőitik és hirdetik. Ok voltak azok, kik a két esztendős háborúban a technika jövő fejlődését gyors irammal előbbre tolták és máris kihasználják. — Alig hiszük. hogy e téren ujabb meglepetés érje a világot, mert az eddig elért eredmények ötven év munkáját előzte meg. Mig mások alszanak