Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-07-02

Pápa. 1916. július 2. 27. szám. PA PA I L A POK Pápa varos hatóságának és több pápai s papa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qoldherg Gyula papirkoreskedése, Fő-tér •J'.'-ik szám. Telefon 112 száza. Felelős azerkesztő 6a !aj,tulajdonos: GOLDBERG GYULA Klőfltotésok és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára : egész évre V2 kor., folevro ü k., negyedévre 3 Nyilt-tér soronként 40 tlllér. — Egyes szám ára :10 üli. Péter és Pál. Leáldozott a nap Péter Pál napja után is ezzel az alkonnyal helyesebben a következő hajnallal megkezdődött széles Magyarországon az aratás hetekig tartó, országra szóló ünnepe. Bizony nem munka ez az aratás számunkra, most a háborús időben, hanem ünuep. Ünnepel­jük az erőnket, a hatalmunkat, a végső, döntő győzelmünket ebben a néhány hétben, amikor az éles kasza előtt ren­dekbe hajol a sárgafejű kalász. Nagy ünnep az aratás, mint ahogy az angoloknál nagy ünnep egy hadi­hajó vizrebocsátása. A mi ellenállási erőnk, a mi megdönthetetlen hatalmunk, a mi győzelmünk biztositéka, ez az ara­tás. És úgylátszik idén. a háború máso­dik aratása, még sokkal nagyobb ünnep lesz, mint az eddigi diadalok voltak. Az entente élén xVngliával már arra sem számított, hogy mi élelmiszerrel, élelemmel és gazdasági erővel két esz­tendeig birjuk, de az idei aratás úgy­látszik, sőt nem csak úgylátszik, hanem egészen bizonyos, végleg ledönti a né­gyet; szövetség összes reményeit, ha­lomra dönti az összes terveket, amelyek­nek föltétele mindig az volt, hogy a központi hatalmak kifogynak az élelem­ből, éhezni kezdenek és akkor kény­telenek lesznek az enteiltet győztesnek elismerni. Az idei aratás fogja végleg bebizo­nyítani, hogy az eutente erre nem számíthat. Eddig még hiába volt jó ter­mésük, nem voltunk annyira szervezve, mint ahogy már az elmúlt aratási év­ben, de a most következőben a multak összes tapasztalatait lelhaszuáljuk és olyan gazdasági épületet emelünk a termés, mint alap fölé, amelyet az entente legerősebb rohama, legvadabb dühe sem tud rombadünteni. Magyarország régi fontos és nehéz problémája volt a belterjes gazdaság. Földünket és földünk termékenységét nem tudtuk eléggé kihasználni és ezért az ország tennékeuysége, termelése mindig alul maradt értékben és arány­lagos mennyiségben, kevesebb termő­földdel biró, szegényebb országok ter­melése mögött. Fnuek a háború után nem szabad megmaradnia. A háború megtanított bennünket arra, hogy igen nagy fontossága van a termésnek, a termelés minőségének, a termés mennyi­ségének és a gazdálkodás belterjesebb voltának az ország fejlődésére, az or­szág tekiutélyére és hatalmára. Ha Magyarországon ma már belterjesebb gazdálkodás volna, ós nem a föld ki­uzsorázása volna az ország gazdasági aránya, akkor egész bizonyos, hogy még kenyérjegyekre sem volna szükségünk. Akkor valóban aunyit termelne az or­szág, hogy nem csak a magunk szük­ségletét tudnók teljességgel fedezni, ha­nem a legnagyobb könnyűséggel és a magunk nélkülözése nélkül is el tudnók látni szövetségeseinket is gabonával, sőt sok egyébbel is. Miután pedig a háború után sok magánérdekekbe, sok magánügybe fog az állani úgyis beavatkozni, miután ki­derült o háború folyamán, hog} 7 minden­esetre jó, ha az állam az ország életé­nek legnagyobb részét kezében tartja, vagy arra legalább is lényeges befolyást gyakorol, kell. hogy az állam a belter­jes gazdálkodás behozatalára is meg­felelő akciót indítson, AZ államnak ma­gának is érde.ke a belterjes gazdálkodás nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is az idők révén. Mert a belterjes gaz­dálkodás nemcsak a gazdasági élet meg­erősödését jelenti, hanem egyszersmind a jövedelem emelkedést is, és igy az állani adójövödelem is nagyobb lehet. A legfontosabb közérdek tehát a belterjesebb gazdálkodás behozatala az országban, és reméljük, hogy az idei aratás és a háború eddigi tapasztalatai rá fogják birui a kormányt és az államot arra is. hogy a belterjesebb gazdálkodást propagálják, meghonosítsák, megvaló­sítsák. Ha ez tényleg meg lesz. akkor a háborúból nemcsak mint erkölcsileg el­ismertebb, komolyan méltányolt értéke­sebb nemzet fogunk kikerülni, hanem mint hatalmas, megalapozott gazdasági élettel biró. több jövedeleminél és nagyobb nemzeti vagyonnal rendelkező agrár ország is. A telefon. Amerre szem ellát, amerre láb eljut a fron­ton, ott szalad fáról-fára, bokorról-bokorra ug­rálva, fátlan síkságon karúkra tűzdelve a telefon­huzal. A vékony drót a bábom idegszála, egy pillantat S telefondrótokra és nyomban tel lehet ismerni valamely állás fontosságát. Fontos, nagy­lelküségű pontokon összetorlódnak a huzalok, mint a gerincvelőbe összefutnák az idegek ; az ő vékony szálaik mozgatják az ágyukat, ütege­ket, az egyes embereket épp úgy mint az ezre­dek <s hadosztályok roppaut tömegeit. A telefon gondoskodik éberségről, támadó-készségről, a te­lefon jelenti a támadást, hozza mozgásba a tar­talékokat, váltja ki az ütegek dübörgő segítségét, hu végigsikolt a drótou emberekről és lovakról, ellátásról, munícióról, a telefon hozza a napi Hüfer-jelentést. közli a verduni csata állását, parancsokat hoz ós jelentéseket visz. A bőrbe burkolt tábori készülék összekapcsolja a legelső vonal fedezéket a világgal, rajta keresztül mo­zog minden. Nézzünk belé a telefon világába, vessünk egy pillantást a ceruzával firkált teleg­ramm-blokba, amelyben a feladott és felvett íonogrammok foglaltatnak. Mért a tábori telufen minden szavát fel kell írni, itt íriucs felelössóg­teleu diskurzus minden telefonbeszélgetésért felelős valaki. 4 óra délelőtt : Helyzetjelentés. Helyzet változatlan. 11 óra 40 perckor délutáu a . . . tarack-üteg ellenséges aknavetőket vett tüz alá, amelyek saját állásainkat a ... ponton lőtték és elhallgattatta őket. 1 óra 20 perckor délelőtt erösebb gyelogsági tüz az előttünk levő szaka­szon . . . 7 óra "0 perc délelőtt i A .. . tüzércsoport ré­széről ma délután 1 órakor 1U ember részére fürdő van készen tartva. M . . . u. Intézkedések kiadaudók. A legénység ruháit, és pokrócait tetü­mentesítés végett hozza magával . . . 8 óra délelőtt: Helyzetjelentés. Helyzet változatlan. 8 óra 20 perc délelőtt : B. megfigyeld je­leuti: Ellenséges könnyű tüzérség E. irányból erős tüz alatt tartja saját megfigyelőhelyét. 8 óra 26 perc délelőtt: A ... nehéz tarack­üteg nyissa meg tüzét, ekrazitgránáttal az ellen­séges E. ütegre. 8 óra 40 perc délelőtt: . .. nehéz tarai k­üteg jelenti, hogy az ellenséges E. üteget 10 percen át tüz alatt tartotta és elhallgattatta. . . Kilőtt lőszer 2íl ekrszitgránát . . . 8 óra 5(1 perc: Kötött léggömb jelenti, hogy a Fr . . . patak völgyében a ... ponttól I 300 méterre keletre uj ellenséges üteget fedezett fel. Négy megszállott lövegállas. 9 óra: Ugyanez a jelentés a dandárpatauos­nokságnak leadatott. 0 óra 10 perc: A dandárparancsnokság parancsára a csoportüteget a kötött ballon meg­figyelése mellett tüz alá veszik a o . . . ponttól keletre álló ellenséges üteget ... A saját nehéz tarack-szakasz a két könnyű üteg xrapnellsor­tüzzel kiséri. 9 óra 12 p«rt : Tűzmegnyitás . . . Ballon jelenti, lövés kétszázzal hosszú, százötvennel balra .. . Lövés leadva . . . Ballon jelenti, lövés huszonöttel rövid, ötvennel balra . . . Lövés le­adva .. . Halion jelenti, lövés oldalirány helye*, távolság egy vonással rövid, az ellenséges üteg­ben erős mozgolódás észlelhető . . . Sortűz le­adva . . . Ballon jelenti, három teljes találat, negyedik nem robbant . . . Sortűz leadva . . . '.I óra 20 per<: Kileuséges nehéz tüzérség szakftszsorfüzekkel saját tataik-ütegre lö. Vesz­teség nincs. Egy megtalált gyújtóról megálla­pított távolság 74 . . . 11 óra 20 perc : .. . Üteg értesítendő, hogy számára az élelmezési raktárnál Cs ban egy eleven disznó letétbe helyeztetett, nyugta ellenében átvehető. 12 óra: B. megfigyelő 1000 méter telefon* vezetéket igényel, hogy ütegéhez tartalékveze­téket építhessen. 1 óra 40 pere : B . ... hadnagy engedelmet kér, hogy M . ... ra, a fogorvosi ambulatoriumba távozhasson.

Next

/
Thumbnails
Contents