Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-06-13

Pápa, 1915. június 13. 24. szám PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Qoldberg Gyula papirkereakedéae. Kő-tér 'Jü-ik szám. Teleim 1X2 szaia .Iwrkesí^ és laptulajdonoa: Klőflzotések éa hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre IS kor., félévre 6 k., negyedévre 3. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Kgyes szám ára o"0 üli. Péter-Pál hónapjában. PóterPál hónapjában vagyunk. A cár hadiparancsa szerint ebben a hónap­ban kellene az orosz kozákoknak végigszáguldani a magyar alföldön, ebben a hónapban kellene fölturni az orosz ágyukuak a magyar vetéseket. A magyarok Istene azonban velünk vau. A cár seregei messzebb vannak attól, hogy elpusztítsák mezőinket, mint valaha. Az orosz gőzhenger visszafelé gördül Galíciában. Ugy lehet, hogy mire a magyar kalásztengerek íölött peng a kasza, katasztrófa éri a rettenetes gőz­hengert s még Péter-Pál előtt megadják neki a kegyelemdöfést a vitéz német s magyar seregek támadásai. A Gondviselés kegyelme s vitéz seregeink hősiessége folytán ma újra az a helyzet, hogy a visszamaradt föld­mi velő nép minden gondját a mezőre irányithatja s előkészülhet a pár hét múlva meginduló aratásra. A kasza jegyében folyik a mező­gazdasági mozgalmak minden mozza nata, a földmivelő szervezetek minden lépése, mert egy egész nemzet élete sőt ennél több, egy szent világszövet ség, az igazság diadala függ attól, hogy a magyar rónákon az aratás sikerrel zajlik le. A tavaszi munkálatok megkezdőd­tek, a kezdő operációk, hogy katonai nyelven szóljunk, kitűnően sikerültek. A tavaszi munkálatok — hála a derék földmivelő nép erényeinek - - általános­ságban pompás sikerrel jártak. A munka azonban most ért a legnehezebb fel­adathoz. Az aratás még a .tavaszi munkák­nál is jobban időhöz kötött. Itt egy napi késedelem is rengeteg veszteséget jelent. Nincs idő halogatásra. De ha ezt a feladatot sikerül megoldani, mezőgazdasági hadjáratunkat diadallal fejezzük be s nagyban hozzájárulunk a katonai hadjárat győzelmes befeje­zéséhez. Ma még nem késő, ma még min­den mulasztást helyre lehet hozni. A szövetkezetek és gazdakörök vezetői nézzenek körül s állapítsák meg, hol szükséges a beavatkozás. Gondoskodni kell a tizenkettedik órában is kellő munkaerőről. Ha férfi és asszony, szóval emberi munkaerő nincs elég, aratógépről kell gondoskodni. A hitelszövetkezetek támogatását kell igénybe venni. A magyar Gazdaszövet­ség rendelkezésére álló harmadfélszáz aratögépet ugyan kiosztotta már az ország kisgazdái között, de - ha nem [is ilyen kedvezményes árban — a hazai gépgyárakban még mindig tekintélyes készlet áll rendelkezésre. Ilyenkor nem szabad azt a pár száz korona árkülönbözetet tekinteni, mikor arról van szó, hogy száz meg száz hold termése vész kárba, ha idő­ben nem lehet aratni. Az aratógépeket azonban ma már haladéktalanul meg kell rendelni, mert különben aligha érkezik meg a vasutoi kellő időre. Azok a községek, amelyek a vető­magot későn rendelték meg, okuljanak azon s legyenek rajta, hogy legalább az aratógépjük idejében legyen kéznél. Ha nincs a faluban gépész, a várme­gyei gazdasági egyesülethez sürgősen kell jelenteni a katonaságnál levő gépész cimét, hogy szabadságolható legyen. Gondoskodni kell a fáról, szénről, olajról s benzinről is. Jó előre tisztába kell jönnie a köz­ségnek azzal, hogy hozzá juthat-e szük­séges anyagokhoz, különben más esz­közökről gondoskodhassak. Ha nincs megfelelő aratógép, sem férfierő, végső esetben sarlóra kerül a sor és az asszonyoknak, meg a gyer­mekeknek kell aratni. angol Nem sikerült. Heves iramban, lázasan folyik még Európa harcterein a harci tevékenység. Ujabb erők lépnek a küzdelembe, uj alakulatok vannak, újra változnak a harcvoualak, még nagy munka, sok erő­feszítés van még hátra, de aunyit az entente hatalmai és szövetségeseik már ma nagy általánosságban megállapíthat­nak, hogy „nem sikerült." „Nem sikerült" sok minden. Leg­főképen nem sikerült az a terv, mely­nek szülőanyja az orosz gőzhengerről vetett bizalom volt. Az orosz gőzhen­ger köztudomás szerint az entente ter­veiben már pozitív értékként szerepelt, mint a legerősebb legnagyobb erő volt az entente vagyonmérlegébe felvéve. Hát erről az értékről azután teljesség­gel bebizonyult, hogy legalább is a dubióz követelések közé kell könyvelni. „Nem sikerült" legázoltatni az orosz hordákkal a nagy magyar Alföld, az ősi magyar róna zöldkalászos vetéseit kirabolni a közópeurópai kettős szövet­ség éléstárát és egy uj tartományt csa­tolni a nagy orosz birodalomhoz. „Nem sikerült" például az blokádnak keresztülvitele. Az ango­lok még decemberben haditerületnek nyilvánította a német vizeket, amelye­ken eszerint még semleges hajó sem futhat végig, mert Németország kikö­tőibe semmiféle élelmicikknek bejutnia nem szabad. Németország Anglia blo­kádjával válaszolt erre a próbálkozásra és a német nyilatkozat nem maradt írott papiros, hanem tetté, valósággá vált, amiről kereskedelmi hajók, hadi­hajók pusztulása tesz vallomást. „Nem sikerült" Németország kiéhez­tetése sem. Milyen arccal, milyen gon­dolatokkal fogadhatják az entente állam­férfiai, különösen az angol kormány tag­jai azt a hírt, hogy Németország újra fehérkenyeret eszik, talán a kenyér és lisztutalványokat is beszünteti, hiszen hat millió métermázsa feleslege van. „Nem sikerült" még sok minden az ententenak. A Dardanellák ostroma, az Egyesült Államok és más semlege­sek belerángatása a háborúba. Elszász visszavétele, a revan che megvalósítása, az „á Berlin!" jelszó keresztülvitele keletről és nyugatról, mindez nem sike­rült. Csak egy dolog,sikerült az enten­tenak, Itáliát, a lesben álló brigantit, jó pénzért orvtámadásra birni. Ezzel szemben mi sikerült Német­ország, Ausztria-Magyarország ós Török­ország uj hármasszövetségének ? Sike­rült az orosz gőzhengert visszafordítani és bebizonyítani, hogy az sokkal vesze­delmesebb eszköz, ha visszafelé gurul, mintha előre sikerült a Kárpátokon és Keletporoszországban, valamint Galíciá­ban valósággal megtizedelni az orosz sereget, sikerült az egész Belgiumot, fél Lengyelországot és Franciaország legszebb vidékét elfoglalni és megtar­tani, a Dardanelláknál egymásután pusz­títani a büszke csatahajókat és ezer­számra másvilágra küldeni az entente katonáit és sikerült ezer veszélyben megállnia helyét. Ez a mai mérleg. Ami sikerült és ami nem. Egyéb szempontokat ne néz­zünk, ezt a szempontot pedig nem kell részletesebben taglalni. Az ententenak semmi sem sikerült, uekünk pedig sok minden. Auspiciumnak . a jövőre nézve nagyon szép.

Next

/
Thumbnails
Contents