Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-06-06

István püspök ur a nőnevelö intézetet hadikórház céljaira át enged u 1 szinten nem hajlandó annak nőnevelés céljaira történt speciális berendezésénél fogva, de nem engedheti át, azért mert az egész dunántulnak csak ez az egy ref. nőnevelö intézete van, tehát a tanügy szenvedne csórhat. Kész ezzel szemben azonban a Petőfiutcai ó-collegiumot átengedni, melyben mintegy 60 ágy helyezhető el A ref. elemi iskola vezetősége készséggel átengedi iskolájának tantermét a nyári szünidőre, azonban szeptember 1-ére reájuk szükségük lesz, részben elemi, részben pedig a ref. főgimnázium oktatási céljából, miután a ref. főiskola ugyancsak kórháznak lett berendezve s igénybe véve. A felhozott fontos okokra, valamint a szent benedekredü és a ref. főgimnázium nemkülönben a ref. nőnevelö intézet megnyitására való tekintetből, a v. tanács ezen intézeteket hadikórház céljaira ki nem jelölheti, ajánlatba nem hozhatja, annál kevésbbé, mert a város lakossága nevezett intézetek növendékei által teremtett forgalomból nyeri jövedelmének jó részét, ha tehát ezen intézetek szünetelni lennének kénytelenek, az egyfelől a tanügyre válna hátrányossá, másfelöl pedig a város lakosságára volna végzetes, tekintve, hogy a háború okozta óriási pangás már is számos exisztenciát pusztított el. Ezen intézetek helyett javastba hozta a városi tanács a felajánlott ó-collegiumot, a felsővárosi róm. kath. elemi iskolát, továbbá az áll. tanitóképzöintézetet, melyben magában 300 ágy elfér, azonkívül megfelelő nagy konyhája és ebédlője stb. van. Az intézet igaz, hogy a vasúttól 3 kilométer távolságra vau, de néhány száz méter kivételével jó aszfalt kocsi úttal van összekötve s igy 15—20 perc alatt elérhető. Javaslatba hozza továbbá még azért is ezen utóbbi intézetet, mivel ennek növendékei legnagyobbrészt hadban vannak, avagy hadba fognak vonulni s igy az iutézet oly csekély létszámmal birua, hogy • növendékek a többi állami intézetben, vagy a város egyébb helyein könnyű szerrel volnának oktathatók s nem fnglalnák el hadikórhásnak a legmegfelelőbb helyiséget. A távolság figyelembe nem vehető, mutatja a tanitóképzö-intézeten kivül 40—50 méterre eső töldmives iskolai vörös kereszt kórház, amely hivatásának ép ugy megfelel, mint a többi hadikórház. A mi olasz hadjárataink. As olasz háború izgalmas színjátékai aktuálissá teszik a történelmi visszapillantást: mikor viseltünk mi a múltban hadjáratot az olaszokkal szemben. A középkorba vonultunk be először Olaszországba. Nyögte Lajos bus hadát Nápoly büszke vára, mondhatnók és a háború, amelyben az Anjou, tehát olasz házból származó dicsőséges magyar király, Nagy Lajos becsületre tanította a nápolyi méregkeveröket, akik fivérét, nápolyi Endre királyt megölték, biztos méreggel gyáván megölték, ez a nevezetes bosszú hadjárat 1348tól 51-ig tartott és hadaink már Szicíliát is fenyegették. Bölcs és nagy királyunk idejében a magyar haza határait három tenger mosta, az Adriai, a Fekete teuger és az északi tenger és Róbert Károly fia különös gondot fordított arra, hogy az Adria a magyar királyé legyen. Meghódolásra birta a velencéseket is, akik Zárában és Dalmácia egyéb helyein garázdálkodtak és gazdagodtak és e nagy király öklét állandóan féltette az olasz. Nagy Lajos után nagyon-nagyon sokáig nem volt a magyarnak háborúja az olosszal. Hunyady Mátyás alatt meg egyeuesen a legjobb barátságban éltünk at olasz népekkel és a Rinascimentó olasz humanista kultúrájában ragyogott fel Buda, Fejérvár, Veszprém, Visegrád és Esztergom. Habsburgházbeli uralkodóink alatt hosszú ideig semmi bajunk seni volt Itáliával. 1 Ez az ország több darabra, sok kicsiny királyságra, nagyhercegségre, önálló köztársaságokként szereplő városra volt szaggatva és az egyes kicsiny olasz államok gyakran szivea barátságot kötöttek velünk, nevezetes olasz condottierek örömest vállalták szolgálatát a habsburgi zászlónak, amely akkor a német-római császáré is volt, tehát Itális uráé is. Sok jeles olasz család förangban vitézkedett a Habsburgok táborában. Igy nevezetes osztrák tábornok volt Bastia, Caraffa (utóbbi az eperjesi vérszopó, a magyar különös ellensége) a megfontolt Montecuccoli és mind közül a legelőkelőbb házból, egy papabilis házból származott az öreg Piccolomini, aki orvgyilkossággal tette el láb alól Wallensteint, a friedlandi herceget. Fajtájának stílusát a kiváló tábornok osztrák szolgálatban sem tagadta meg. A XIX. században két izben is viseltünk komolyabb hadjáratot az olaszok ellen. Az első volt 1849-ben, amikor Ausztria olasz tartományainak, Lombardiának és Velencének, tehát lakossága a piemonti királytól támogatva, fölkelt törvényes ura ellen. Az öreg Radeczky verte meg a piemonti királyt, dédapját a mostani olasz királynak, aki a vereség miatt kénytelen volt trónjáról lemondani. Ez a hadjárat egyébként a világ legrövidebb háborúja volt, hat napig tartott és a hatodik napján, a havarrai ütközetben az olasz sereg már harcképtelenné vált. Azután még kétszer indultunk az olaszok ellen, de ezt a két háborút egynek számítjuk, mert szerves összefüggés van a kettő között és mert a betesz-. teudös béke, amely 18Ö9. és 1866. között eltelt, j tulajdonképen csak fegyverszünet volt. Custozza csak logikus következése volt Solferinonak és tudni kell, hogy az első hadjáratban, a solferinoiban, egy magyar tábornok, gróf Gyulay Sámuel volt a seregek vezére. Az olaszok sikert akkor sem értek el és ha a villafrancái békében Lombardia övék is lett ezt csak III. Napóleonnak köszönhetik, aki az Orsini-féle bombamerénylet után az itáliai bérgyilkosoktól való félelmében az olasz nemzeti ügy szolgálatába állott 1866-ban pedig alaposan megvertük őket. A szárazföldön Benedek Lajos kezdte meg az operációkat, a tengeren Lissánál pedig a halhatatlan Tegethof tette tönkre az olasz hadihajórajt. Hogy Velence mégis felszabadult, azt csak annak köszönhetik, hogy ugyanakkor a csehországi harctereken vereséget szenvedtünk a poroszoktól. Idegen segítség vitte csak előbbre az olaszokat mindig, noha a mult század olasz szabadságharcainak büszke jelmondata ez volt: L'Italis fara da sé! (Olaszország önmagában fog cselekedni!) VEGYES HÍREK. A veszteségi lajstromból. A 182 számú veszteségi lajstrom a követkerö 20. honvédgyalogezredbeli veszprémmegyei katonák neveit tartalmazza : Meghaltak: Bogdán Károly Dáka, Csékei György Nyárád, Dolgos József Ugod, Hack Sándor Bakonyjákó, Huszár Sándor Takácsi, Kovács János Pápa, Kovács Imre Takácsi, Müller .József Veszprém, Práger Jenő Pápa, Schek József Bakonyjákó, Schneider József Bakonyjákó, Schwarc József Nagyganna, Tóth Lajos Alsógörzsöny, Wein Márton Magyarpolány. Megsebesültek : Bazaó József Pápa, Binét Ignác Pápa, Bogdán Ferenc Dáka, Búzás Károly Adorjánháza, Bukóvics Gyula Devecaer, Csizmazia György Pápakováosi, Cili Károly Kerta, Dekovics Károly Pápa, Enhinger Károly Devecser, Gáncs Lajos Mihályháza, Hort Lajos Noszlop, Horváth János Pápateszér, Horváth Lajos Alsóiszkáz. Horváth Zsigmond Dabrony, Huber Lénárd Bakonyjákó, Hajbert Gábor Bakonygyepes, Kepei József Pápa, Kis Sándor Pápa, Kia József Bakony tamási. Kohn Béla Pápa, Kopf József Pápa, Korbély Ferenc Magyarpolány, Kovács Lajos Adásztevel, Liciausr Mátyás Nagyganna, Nagy Jenő Marcaltö, Németh János Tósok, Pad Gyula Halmiba, Padi József Noszlop, Pécsi Mihály Gecse, Pelek Viktor Pápa, Parsaics István Karakószörcsök, Pintér Kálmán Nagy.lém. Polgár József Apácatorna, Sági Kálmán Csőt, Schmidt Adám Bakonyjákó, Schuszter András Döbrönte, Száj 1 i János Csékut, Szálai István Nóráp, Szálai János Öcs, Szálai József Külsővath, Szili Gábor Tapolcafö, Szűr Gyula Borszörcsök, Takács Pál Marcalto, Takács Sándor Mihályháza, Tóth Pál Borszörcsök, Ürmös Lajos Marcaltö, Vas Fereuo Bakonytamási, Veber István Döbrönte, Veber József Kup, Wurm Géza Nagyg3imót. — Przemysliböl — orosz fogságba. A napokban diadalmasan visszafoglalt Przemysl várából orosz fogságba hurcolt véreink lassanként hirt adnak magukról. A héten Mafios Károly rendőr és Eszlinger János Wittmannmajori kováos felesége kapott teljesen azonos formájú nyomtatott levelezőlapot Turkesztán egyik kis helységéből. A nyomtatott kártya rossz magyarsággnl st lizált szövege igy hangzik: „Tessék most küldeni rokonaimhoz! Orosz fogságban vagyok, városban Katta Jipau, guberniaba Turkesztán, egészséges és nem sebesülve vagyok. Lehet irni hozzám is magyarul. Szíves üdvözlet. Névém és keresztnevem: aláírás." — Hány olasz menekült van Vesapremmegyeben. A délausztriai olaszokból 35,000-t internáltak a Duuántulra. Ebből 2059 került Veszprémmegyébe : a veszprémi járásba 226, az enyingi járásba 406, a devecseri járásba 376, a pápai járásba 275, a zirczi járásba 274, Veszprém városába 228 és Pápára 269. — Tisztviselőink jegyzése a hadi kölcsönre. A. tanács mult szombati ülésén foglalkozott a városi főjegyző az indítványával, hogy a város a tisztviselők által a II. hadikölcsönre jegyzett összeget engedélyezze a nyugdíjpénztárból, vagy erre a célra felveendő folyószámlái kölcsönből 5 éven át egyenlő havi részletekben való levonás mellett, ugy azonban, hogy a részleteknek a fizetésekből való levonása csak * háború után kezdődjék. A tanács a javaslatot magáévá tette. — A györi-ut kissélesbitóse. Wuest Ferenc uradalmi jószágfelűgyelő gróf Esterházy Pál nevében bejelentette a városnak, hogy a leégett tizesmalomnak a Győri-uton levü részét hajlandó a városnak átengedni. A gróf nagylelkű ajánlatának az a célja, hogy a kérdéses helyen az ut kibövittessék s ezáltal a város szépittessék. — A népkonyha és as olaszok élelmezése. A tanács legutóbbi ülésén a polgármester bejelentette, hogy a városi népkonyha szükségleteinek fedezésére sürgősen 3,000 koronára volna szükség. Ennek magyarázata, hogy a népkonyhának ujabban 277 olasz menekült élelmezéséről is gondoskodnia kell. A tasáos a házi pénztárból a népkonyhai pénztár javára Rédei József pénztáros kezeire 8,000 koronát előlegképen kiutalt. Az osstrák kormány hatóságunknak minden egyes menekült után napi 1 K 5 fillért térit meg a hatóságunknak, ami bizonyára nagyon csekély, mégis ugy hisszük, kötelessége volna hatóságunknak, még ha áldozatába kerülne is, kissé rendbe hozni a szegény menekültek Szeutiloua-utcai - főhadiszállását," — Uj vízvezetéki szerelő. A városi tanács arra való tekintettel, hogy a vízvezetéki szerelő hadbavonultak, addig, míg valamelyik szerelők vissza nem érkezik, Szediert Mihály pápai lakost alkalmazta vízvezetéki szerelő gyanánt havi 120 korona fizetés és 120 korona évi lakbér mellett — Házasság. Rohonyi Hugó dr. a budapesti Bálint-klinika egyetemi tanársegéde, kiváló főldiuk mult vasárnap lépett házasságra Surányi Paulával. — A napközi otthonnak. Az izr. nőegylet 20 koronát volt szíves a napközi gyermekotthon céljaira ajándékosni, melyért hálás köszönetet mond Mészáros polgármester.