Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-05-09

Pápa, 1915. május 9. 19. szám PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai 8 pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qoldberg Oyv.la papirkereskedeaá, Kő-tér J.'l-ik szám. "Telefon. 112 szám Felelfía szerkeszti és laptulajdunos: GOLDBERG GYULA. Klfifizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egén évre 19 kor., félóvro 0 k., negyedévre .'t. Nyilt-tér soronként 40 tillér. — ügye* szám ára :l'J 1111. Az uj termés. Ami az uj termés gazdasági elő-| munkálatait és az uj termés bizlositását illeti, ebben a tekintetben ma nemcsak nyugodtak lehetünk, bizonyos mértékig fokozott bizalommal tekinthetünk a jövő eseméuyok ele. Általában azt halljuk,] hogy a tavaszi munkálatok jól sikerül- j tek, a vetés szép fejlődésnek indult és, a jelenlegi viszonyok szerint az aratási kedvezőnek ígérkezik. Az uj termés biztosítása azonban az aratásig még mindig elég sok munkaerőt kíván s az is kétségtelen, hogy az aratási és betakarítási munkálatok igen nagy munkaerőt tesznek majd szükségessé. Az idén pedig az aratási és ezeket követő munkálatoknak különös jelentősége lesz, még pedig nemcsak az egész ország szempontjából, hanem az ország egyes részei szerint is, mert az aratási munkálatok sem kezdődnek az ország egész területén ugyanabban az időben. Ennek a jelentősége pedig nyilvánvaló, ha arra gondolunk, hogy szövetségeseink is rendkívül figyelemmel lesznek a nu aratásunkra, amely időben az ő aratásukat nagyjában megelőzi és amelynek különös szerepe lesz különben is az ő szükségletük ellátásában. Abban a feltevésben tehát, hogy a háború az uj termésig nem nyer befejezést, azt kell mondanunk, hogy az idei aratási munkálatok nemcsak a polgári lakosság szükségletének ellátása, de a hadviselés szempontjából is különös jelentőséget fognak nyerni és ennélfogva az aratási munkálatokra való előkészület, azoknak bizonyos, előre megállapított rendben való végrehajtása, nemkülönben az utánuk következő gazdasági munkálatoknak biztosítása elsőrendű feladat lesz, amelyet az összes szükségletek figyelembe vételével minden irányban megfelelően szervezni kell. Azzal, hogy ugy nálunk, mint Ausztriában a törvényben adott felhatalmazás alapján a két kormány a gabonaárak, illetőleg az idei termésnek előre való megvételét megtiltotta és az ilyen ügyleteket érvényteleneknek nyilvánította, ami egyúttal az ezekkel kap* csolatos előlegezési üzletek megszüntetésére is vezetett, az uj termésre való tekintettel a helyzet bizonyos irányban már kialakulást nyert. A tilalom gátat vet az uj terméssel való spekulációnak és biztosítást nyújt aziránt, hogy az uj termelés egyelőre csupán a gazdák tulajdonában maradhat. Más irányban az eddig közzétett intézkedések nem nyuj- ugyancsak erősen vannak érintve, mert tanak tájékozást, de ezekből a rendel- ezeknél egyszerűen exisztenciális kérkezésekből nyilvánvaló, hogy a közszük- désekről van szó, amelyek a gazdáknál, séglet fedezéséről az egyik vagy a má- akár ebben, akár más formában szersík irányban a kormány a maga beavat-j veztessék is az uj termés értékesítése, kozásával akar gondoskodni. Az etnli-jteljesen biztosítva vannak. Az idei tett rendeleteknek egyik következménye oaffipagneban különben is érezhető volt, azonban már abban mutatkozott, hogyjhogy a szervezet a rendelkezésrz álló a gazdák megtették a lépéseket abban j idő hiánya következtébeu éppen ebben az irányban, hogy a hitelszükségletük' az irányban nem volt kellően kiépíthető, az említett ügyletek eltiltása dacára is ami késedelemre, zavarokra és károsomegfelelö kielégítési nyerhessen. Ez sjdáSta adott alkalmat. A szervezetnek a kívánalom az említett rendeletnek any- kellő" időben való kiegészítésével nemnyira szükségszerű következménye,hogy csak ezeket a bajokat lehet elkerülni, a gazdáknak ezt a kívánságát jogosnak de a kereskedelemnek és iparnak exiszkell elismernünk és a keresztülvitel tenciális erdekeit is teljesen biztosítani módja is olyan, hogy ellene alapos ki- lehet. A kormány különben ezeket a fogásokat nem támaszthatunk. Csakhogy hiányokat maga a legjobban ismeri és azzal, hogy a hitelügyletek lebonyolitá-jkétségtelenül meg fog mindent tenni sát a Gazdasági Bizottságra, illetőleg a'arra nézve, hogy az uj termés értékeközponti szervre ruházza, már a gaz-intése a kellő előkészítés után minden dák javaslata többet mond, mint ami az|tekintetben kifogástalanul legyen megeddigi állapotból következik, mert ez a | valósitható. lebonyolítási mód csak akkor lehetséges, ha az egész gabonatermést csupán a kormány, illetőhíg errre megbízott szervei vehetik át. Másszóval el kell készülnünk arra, hogy amennyiben a törekvések ebben az irányban tovább haladnak, az uj termésre vonatkozólag ujabb intézkedések lesznek szükségesek, melyek lényegében ugyan már nem sokban térhetnek el a mai állapottól, de annak mégis szilárdabb és biztosabb alapot kölcsönöznek. Kétségtelen, hogy az összes e célra szolgáló intézkedéseknek előkészítésére igen jelentős tényező az uj termésre vonatkozó adatoknak pontos ismerete és ennnélfogva az idei termésbecslésnek jóval nagyobb jelentősége lesz, mint az előző években. A fősulj't arra kell helyeznünk, hogy a szükséges adatok birtokában az összes intézkedések ugy az aratási és egyéb munkálatok biztosítása, mint a termés értékesítése tekintetében még idejében megletessenek, AZ előző termésre vonatkozó intézkedéseknél nem esak nálunk, de .vusztriában ós Németországban is zavaróan hatott, hogy a megfelelő tapasztalatok hiányában az intézkedések részben csak bizonyos késedelemmel voltak foganatosíthatók, míg ma az adminisztráció a szükséges tapasztalatokkal és részben már a megfelelő szervezettel is rendelkezik. Ennek a szervezetnek szükségessé váló kiépítésénél azonban figyelmébe kell ajánlanunk a kormánynak, hogy ezeknél a kérdéseknél az ipar és kereskedelem érdekei A hősiesség. Irta: Maurico Maeterlinck. Ennek a háborúnak egyik vigasztaló meglepetése: a váratlan, úgyszólván zseniális hősiesség, amelyet a háború egyszeriben minden hadviselő népben télkelt. Az ember kész volt hinni, hogy a barátság, a fizikai és erkölcsi kitartás, az önmegtagadás, az önfeledt ség, a minden jólétről való lemondás, ti képesség, hogy téláldozzuk magunkat, és tarkasszemet nézzünk a veszéllyel, csak a primitív, kevésbé boldog és okos népek erényei voltak, amelyek nem tudtak gondolkodni, számot adni a veszélyről, képzelettel megjeleníteni a szörnyűséges örvényt, amely elválasztja ezt az életet attól, amelyet nem ismerünk. Már majdnem elhitettük magunkkal azt is, hogy a háborúnak egy szép napon megszűnnek, katonák hijján, azaz majd nem lesznek oly emberek, akik egy többé-kevésbé láthatatlan eszme kedvéért — mert az eszmék mindig láthatatlanok — kockára teszik az egyedülvaló, megvitathatatlau valóságokat, amelyek itt a földön a mieink, vagyis az egészséget, a jóllétet, a test szépségét és mindenekelőtt az életet, amely minden létezőnél értékesebb. Es ime, nagy csodálkozásunkra, az ellenkező történik. Ámulva vesszük észre, hogy napjainkig csak gyarló és tökéletlen fogalmunk volt az emberi bátorságról. Ugy tekintettük, mint kivételes erényt és minél inkább visszamentünk a törtéueleinbp, annál inkább bámultuk, mert, annál inkább ritkább volt. Gondoljunk vissza pólj dául e hősök napjaira: Homérosz hőseire. Nézzük meg őket közelről. Ok, akik a bátorság első hivatásos mesterei, akik tanították sz ó-kort, amelynek példái voltuk, belül nem is oly bátrak. Van bennük valami üdvös félelem, a vágásoktól és a sebektől és naiv, nyilvánvaló szepegés a haláltól. Nagy diadaljaik mindenekelőtt szónokiak és dekorativek, kevés bennük a vér, több a zaj, mint a baj, többet beszélnek, mint vagdalkoznak. A védölegyvereik, és ez jellemző, sok