Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-04-04

bau vagy ideggörcsökben megbetegedtek. Ezekiiek a betegségeknek nagyobbrészt a lejen kapott •ebek és agyrázkodtatások az okai és csak igen kis részüket okozzak, a testi-lelki megerőltetések sok ideges megbetegedést okoznak a járványos betegségek, a tífusz, a vérhas (iö (MX) ember közül akik tituszból felgyógyultak, 334-en lettek elmebetegek. Emellett előfordullak nehezebb ideges megbetegedések, amelyek testi fájdalmakkal, másrészt lelki apátiával és komolysággal járnak és amelyek a testi és lelki kitnerültse nek a következményei A 310 szorosabb értelemben vett elmeteg közül 10'.) beteget gyógyultan elbocsájtotlak 10-eti pedig meghaltak; einlitésreinéltó dolog az is, hogy 1870-ben nz egész hadseregben mindössze ,'JO öngyilkossági eset voll, mig a következő békeévekben átlag 221 volt. Az időzavarokról ujabb megfigyeléseket lehetett tenni az orosz-japán háborúban. Awtokratow dr. szerint, aki a charbini pszivliiát.riai kórházban volt a vörös kereszt megbízottja, e kórházban egy és negyed év alatt 1904 év végétől 190*í év tavaszáig 1347 elmebeteg katona került, köztük 275 liszt és 1072 közlegény. Az elmebetegek arányszáma 1.9 volt ezrenkiut. A tiszteknél igen sok volt a krónikus alkoholizmus stbstb. amelyek az elmebetegségi esetek egyharmadát tették ki. Második helyen állt az agylágyulás és harmadik helyen az ideges agy bántalmak és elmezavarok. A katonáknál viszont első helyen álltak az epileptikus betegségek és csak a második helyen volt az alkoholizmus. Ugyanúgy szólnak a moszkvai hadikórház orvosainak megfigyelései is. Az eltnegyengeség eseteiben ugyanazok • tünetek mutatkoztak, mint. a békeidőben, csak természetesen a rögeszmékben és a képzelődi.aekbeu a főszerepet a hadiesemények játszották. Azonban ebben s.'Uimi különös nincsen, mert a rendkívüli események épp ugy nyomot hagynak a szellemi betegek, mint az egészséges emberek elméjében. Azt. lehet tehát mondani Birnbaum dr. szerint, hogy a háború és a vele kapcsolatos lelki megrázkódtatások azoknak, akik arra hajlamosak, az elméjét megzavarják, ami békeidőben elmaradt volna. Az elmebetegeket lehetőleg gyorsan -el kell távolítani a harctérről és a tábori kórházakból és az ország belsejében levő elmegyógyintézetekben kell elhelyezni A csatatéreu levőkön kivül a polgári lakosság körében az elmebetegség terjedése nem volt tapasztalható, seit a/, 1870-«*s háború alatt Franciaországban 1300-zal togyott a számuk. A háború tehát nagy általánosságban nincs rossz hatással az elmeállapotra ós az egyes előforduló esetek rendszerint elmebetegségre hajlamos emberekkel esnek meg. A Dardanellák. A Dardanellák szorosán függ ma ismét a 1 világ szeme. Ket évezred óta már sokszor folytak ott le világtörténeti események és most is, a mai páratlan niervü világháborúban is, ennek egyik legfontosabb küzcjelmét vívják ott. Xerxes a Dardanelláknál akarta leigázni a hellen kultúrát. • törökök Konstantinápoly bevétele által emelték hatalmukat, világbirodalom polcára és • Konstantinápolyból több miut négyszáz éven uralkodtak három földrész felett. Most is világuralmi törekvésekért folyik ott u harc. Az angol hajóhad a török nemzetet, mely ; a szuezi csatorna ellen intézett támadásával az I angol birodalom legerősebb üterét, legfontosabb I forgalmi vonalát fenyegette, ott végleg le akarja törni, hogy Arábia és Mezopotámia meghóditái sával Egyiptomból szárazföldi utat biztosítson | magának Indiáig. A franciák ott akarják biztosítani a Eóldközi tengeren való uralmukat. A két hajóhad utat akar törni a rengeteg orosz gabonakészleteknek, melyek a világszerte uralkodó gabonainséget enyhíthetnék és módot akar találni arra, hogy a Nyugattól elzárt nagy orosz I birodalmat a szövetségesei elláthassák a nagy háború folytatásához szükséges hadiszerekkel. Oroszország most még nem tud résztvenni j a küzdelemben, inert Fekete tengeri haderejét megbénította a török hajóhad, mely lehetetlenné teszi neki, hogy hadsiregét áthozhassa a Balkánra. Oroszország abban bizik, hogy az angolj török hajóhad az ö számára vívja meg a Dardanellák erődéit és hogy a nyugati hat altnak, ha elfoglalják a török fővárost, ezt át fogják adni Oroszországnak, mely eddig már három millió embert áldozót: a francia revanche-eszme és az angol világkereskedelmi hegemónia oltáraira. Az oroszok birtokukba akarják ejteni nemcsak az Aja-Szotia mecsetet, amelyről már századok óta ábrándoznak és amelyből az egész Balkániéiszigetet kormányozhatnak, de a Földközi tenger felé való szabad utat a hajóhaduk számára is. A törökök birodalmuk végső felosztása ellen védekeznek félelmetesen fölszerelt eröde iköen. A védelmet német tisztek szervezték ós vezetik, akik a német birodalomnak óriási elöázsiai gazdasági érdekeit védi. A Dardanellák ellen intéseit támadás megdöbbenést keltett Olaszországban, mely a Földközi tengeren alárendelt helyzetbe jutna, ha az angol-francia hajóhad gyözue, söt orosz hadihajók is törhetnének be erre a tengerre. Megdöbbent a görög nemzet, mely Byzáncra aspirált és amelyet szép álmaiból durván felrázott az orosz dog percünk, minden káprázatos pillanatunk, minden összetartozásunk támadjon életre a lelkében. Ks bizseregjen, sajogjon, fájjon ! . . . Azt mondta valaki, hogy jól áll nekem a bánat. Hogy az egész lányem átszellemül, - oly fehér vagyok és ugy néz a szemem a kétes távolba . . . Meddig tart még a néma szenvedésem, kínos fajdalmain? Meddig hallgat még O ? Meddig nézi még szenvedésemet? Meddig hallgat még, mikor lesz hozzáiu egyetlen szava? Vagy hasztalan talán minden reményem ? Elrepülnek majd az itju evek. a szerelmi láng is kialszik majd s a szép remények fájni fognak . . . Nem az fáj, hogy egyszer majd válnom kell az élettől, e Zord, kinteljes léttől, mely nekem rózsák helyett fsak szúró tövist terem, hanem az fáj, hogy minden tündöklő reményein csalta, lenge, miut a délibáb. A múltkor visszatértem álomvilágomba. Álmodtam róla. álmodtam szépet. Kzer virágtól ékes pázsiton jártunk. Karöltve mentünk szótalan, némán. Hallgattunk, mint a néma sir s csak ábrándos szivünk beszélt. Hozzám simulva, súgott néha egy-egy sr.erelmes, édes szót s éli csókolgattam kis kezét, melyet féltve szorongattam. Féltem, hogy elrabolják tőlem s én bolyonghatok ismét magam. Karjaimba ragadtam s midőn majdnem elértein ajkát, — felébredtem s öt sehol sem találtam. O, hogyha még egyszer beszélhetnék vele, ha még egyszer érinthetném kis kezét s. szoríthatnám a szivemre! Akkor talán megsajnálna... ha látná, hogy vágyódom, hogy sóvárgok utána. Talán szánna engem, hogyha tudná, hogy csak öt sóhajtom, szüntelen csak öt. Talán szeretue is akkor ?! De igy ? ! Jgy csak végtelen gyönyör neki, ha sir az ajkam ; ha szivemet sértheti, ha tövisek szúrnak utamon, melyen borult, a múltban elmerülő lelkemmel járok. l'gy fáj, ha visszagondolok a régi, szebb napokra, mikor még részemre is nyilt virág . . . Csak ne vágyi.koznáin ugy utána, ne lennék anyuyira lehangolt, s ne járnék a széles föld színén | révedezve, vágyva, szomorú, megtört, fájó lélekkel! . . . Milyen fekete az élet! Milyen nehéz, gyötrő! S ugy huz valami erre a nyomorult földre s a lelkemet is magával ragadja. S vergődöm, amint a part nélküli, végtelen szomorúság elhullámzik rajtam. Vágyakozó, könnyes szemem a messzeségben lát valakit s forró csókok, csókos ajkak meleg ölelések, mind-mind visszatajiiak . . . Ődöng a lelkem . . . L l f-s. államférfiak kemény követelése. Es a görög állam, bár Anglia erős nyomása alatt áll, tagadó választ mert adni, mikor felszólították, hogy segítsen az Aranyszarvat megvívni — Oroszország részére. Bulgáriát és Romániát az utóbbinak az exportjából 90 Bosporuson át jut a Nyugatra, az a veszedelem fenyegeti, hogy Bosporuson uralkodó orosz hatalom kénye-kedve szerint fogja őket fojtogatni. Mi magunk a keleti kereskedelmünk nagy jövőjébe vetett reményeinket féltjük. De bizuuk abban, hogy a törökök diadalmasan fogják védeni fővárosukat és hogy ellenségeink veszedelmes szándékait meg fogjuk hiúsítani az európai harctereken is, amelyeken most már nem a létükért, de egy fényesebb jövőért küzdenek u> középeurópai hatalmak. VEGYES HÍREK. — Lapunk t. olvasóinak és munkatársainak kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk! — A háború következtében árván maradt kiskorúak érdekében Veszprém vármegye árvaszéke által a vármegye társadalmához intézett kérelemre ujabban a Veszprémi Takarékpénztár két árva 1915. é\i tartására 240 kor. a Ve8zprémmegyei Takarékpénztár egy árva 1915. évi tartására 120 kor., a megyei gyámpénztárt kezelő veszprémi tik. kir. adóhivatalba befizettek, Rosos látván apátkanonok veszprémi lakos egy gyermek tartásdíjának fizetésére, Borsos Sándor birtokos csajági lakos egy 7 éven felüli reform, vallású fiúgyermek ingyenes tartásara, Zarjeczki Viktor plébános fókszabadi-i lakos egy 12—14 éves ránt. kath. leánygyermek felnevelésére éa kiházasitására s Juhász József birtokos küngösi lakos egy 10 éven felüli fiúgyermek örökbefogadására vállalkoztak. Ezenkívül az Országos protestáns patrouage egyesület Devecserben a „Balogh Dénes szeretet házát" is megnyitotta, hol 30 leány és 20 fiúgyermek nyer elhelyezést és pedig a leányok 8—14 éves a fiuk 5 — 10 éves korig, az elhelyezést a vármegyei árvaszék közvetíti. A nemes áldozatkészség küli'-n dicséretre nem szorul, de minden esetre küvetendö például szolgál mindazok részére, kik a nagy nemzeti érdek megvalósítására anyagi erőkkel rendelkeznek. Mentsük ineg a háború következtében árván maradt gyermekeket, tegye meg kötelességét mindenki olyan mértékben és módon ahogyan azt anyagi helyzete vagy egyéb körühnéuyei megengedik. Ha a vármegye közönsége összetartva az árvák könnyeit letörli s a hősi halált halt apákat pótolja ugy Isten és ember előtt lerója kötelességót és az édes hazának minden megmentett árvában egy-egy hálás munkást ad. — Hadi arvnk otthona Veszprémben. Veszprém város tanácsa dr. Komjáthy László polgármester indítványára elhatározta, hogy a háborúban elesett veszprémiek árváinak nevelé! sére hadiarva-otthont létesít. Az otthon alapítására és feutartására a váiosi alapokat használnák fel, továbbá a közadakozásból begyülö öszszegeket. Az árvákat az otthonban 7-töl 15 éves korukig nevelnék. —• Itt emiitjük meg, hogy Devecserben megnyílt az Országos protestáns patrouage egyesület .Balog Dénes szeretetháza", amely valláskülómbség nélkül 30 (8—14 éves) leány és 20 (5 — 10 évesi fiu befogadására van berendezve. — Mennyi ellenséges terűlet van birtokunkban? Erre a kérdésre Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta meg a választ egyik nemrégen tartott előadásában, melyben kimutatta, hogy mi és szövetségesünk keleten és nyugaton 94000 négyzetkilométer ellenséges területet tartunk elfoglalva, ellenségeink pedig csak (»0000 négyzetkilométernyi területet, mégpedig sokkal csekélyebb gazdasági értékűt.