Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-03-21

és esetleg az egész járás területén szükségelt munkáscsoportok kirendelése iránt azonnal, esetleg táviratilag is, az illetékes állomásparancsnoksághoz fordul. A munkáscsoportok nemcsak egyes birtokosok, hanem a községi elöljáróságok rendelkezésére is bocsáttatnak, egyrészt a községi tulajdonban levő földek, másrészt a harctéreu levők földjeinek megművelésére, ha a szükséges munkaerő hiányzik. Al ily munkáscsoportok átengedése iránti kérvények már most is benyújthatók, mert csak hasznos, ha a járási hatóságok a sürgős munkásszükséglet iránt sörgösen tájékoztatnak és a katonai póttestek parancsnokságával mentől előbb közlik a dolgok állását. A munkáscsoportok elszállásolása és élelmezése a munkáscsoportot igénybe vevő község, vagy földbirtokos terhe. A munkaadót azonban megilleti az alkalmazott katonák élelmezési pénze, melyet a csoportot vezető altiszt nyugta ellenében kifizet. A munkaadó köteles a katonáknak a helyi szokásos napszámot adni. Az utazási költségek a munkaadót nem terhelik. Mivel fontos érdek az, hogy az ilyetén módon szabadságolt katonák munkaereje kellőleg értékesíttessék, a szóbaulevö honvédelmi miniszteri rendelet ezirányban különös kötelességet is ró a községi elöljáróságokra és városi hatóságokra. Kötelességük ezeknek mindenekelőtt az, hogy a gazdákat a szokásos módon hívják fél munkásszükségletüknek bejelentésére. A bejelentések összeírása alapján azután kötelességük tájékoztatni a szabadságolt katonákat arról, hogy hol kaphatnak munkát, a munkaadókkal pedig közölni, hogy a munkás katonák közül kik állanak rendelkezésre. E rendelet okos és lelkiismeretes végrehajtása nemcsak a most beálló tavaszi munkák szempontjából fontos, hanem a további sürgős gazdasági munkák elvégzése szempontjából is. Háborús szolgálatban levő katonák rövid idejű munkára való szabadságolása terén gyakorlati tapasztalataink még nincsenek. A honvédelmi miniszter szóban levő intézkedése e téren az első lépésnek tekintendő 8 nemcsak a hatóságoknak, de H gazdáknak is oda kell hatni, hogy ez az intézkedés értékes alapja le^en a továbbiaknak s hogy a hadbavonult gazdasági munkaerők ilyen kihasználása az esztendő többi sürgős munkaszakaiban a lehető legkevesebb nehézséggel és akadállyal legyen foganatosítható. Ki kell még emeluünk, hogy a honvédelmi miniszter szóbaulevö rendelete különös gondjába is adja a munkás katonákat a közhatóságoknak, mikor kötelességükké teszi, hogy a szabadságolt munkás katonákat a szabadság ideje alatt a munkaszerzésében, mint a vállalt munka teljesítésénél és a szerzett jogoknak esetleg szükségessé vált megóvása érdekében teljes jóindulattal és méltányossággal támogassák. Az országnak mindenesetre nagy érdeke, hogy a hadviselés gondjai és a mezőgazdasági munkák szükséglete lehetőleg összhangba hozassanak s hogy a hazai föld védelmezőinek módja legyen a föld megművelésében is annyi részt venni, amennyit az élet-halál küzdelem egyetlen főcélja lehetővé tesz. A leányegylet márciusi ünnepélye. A Pápai Leányegyesület ezen a télen nem azt a békés kulturális munkásságot folytatta, amelyet az alapítók írtak az egyesület zászlajára. Ebben az évadban elmaradtak azok a kedves vasárnap-délutánok, amelyeken annyi sok éven át szokott nemes szórakozást találni a pápai társaság sziue-java. Megnehezült az idők járása felettünk. Kinek volna kedve most gyönyörűséget keresni és találni ifjú leánykák első nyilvános zongorajátékában, ki tudna gyönyörködni most itju leánykák éa félhosszu szoknyás leányok nagy ambícióval, de talán kisebb tehetséggel, mindenesetre azonban kedvesen előadott szavalataiban? A szelíd örömök helyét, szorongó aggodalom foglalta el a leikeinkben. Több, mint egy tél éve már elszoktunk mindattól, ami azelőtt kellemessé tette békés életünket. Ks mégis, vagy talán ép azért, mert már annyira elszoktunk tőle, valami nagyon jól eső érzéssel olvastuk a falragaszokat, amelyek tudtunkra adták, hogy a Leányegylet március idusát nagy estély keretében készül megünnepelni. A márciusi nagy eseményekre való visszaemlékezés a mai mindent átértékelő háborús felfordulás közepette sem vesztette el aktualitását és különösen bíztunk az estély sikerében, mikor azt olvastuk, hogy a jövödelmet a rendező egyesület a sebesült és munkaképtelenné vált hősök javára fordítja. E hitünkben nem csalatkoztunk. Az egyesület agilis vezetősége, élén dr. Fürst Sáudorné elnöknövel, büszke lehet a március 13-i estély páratlan anyagi és erkölcsi sikerére. A gazdag műsort a református főiskolai énekkar nyitotta meg, amely Tóth Lajos kitűnő vezetése mellett a tőle megszokott precizitással adta elő "Wegler nem túlságosan változatos csatadalát. A zugó tapsokra a Die Wacht am Kein lelkesítő ütemei hangzottak fel az ifjú énekesek ajakáról, akik közül a legtöbbnek mellén ott csüngött a haza hivó szavát jelző nemzeti kokárda. A felzúgó tapsvihar elülóse után Tomor Árkád bencéstanár lépett az előadói emelvényre, aki lelkes hangon, ritka szónoki készséggel mondta el szép stílusú ünnepi beszédét. Ezt Bakó Béla hatásos szavalata követte. Két katona cimü saját szerzeményű hangulatos költeményét szavalta el zengő hangon, kitűnő hanghordozással. A hegedű igazi mestere gyanánt mutkozott be a pápai publikum előtt Szűcs Gyula önkéntes orvosnövendék, aki egyik hadikórházunkban teljesít szolgálatot. Pompás játékához Schwarcz Mariska szolgáltatta a méltó kíséretet. Az est egyik legértékesebb száma kétségkívül dr. Fadgyas Gyula főorvos több, mint egy órás szabadelöadása volt. A rendkívül sok tapasztalattal rendelkező, tudós előadó a háborús járványokat s az ellenük való védekezés módjait ismertette s kár, hogy a közönség türelmetlensége miatt kissé megrövidítette talán hosszabbra tervezett előadását, melyet egy direkt erre a célra összejött hallgatóság bizonyára kész örömmel s nagy tanulsággal hallgatott volna végig. Tóth Annuska gyönyörű énekszámai következtek ezután. Tóth Annus éuekmüvészetét sokkal jobban ismeri már az egész pápai publikum, semhogy ez alkalommal újból dicséretekkel kellene elhalmoznunk. Csak annyit említünk meg, hogy a közönség 3-4 ráadással is alig akart betelni. A pompásan simuló kíséretet zongorán Schwarcz Mariska, hegedűn Szűcs Gyula szolgáltatta. lleltai Jenőnek egy nagyon kevéssé sikerült jelenete fejezte be az estélyt, melynek szereplői Weisz Renóe, Kraus/. Irén és Bakó Béla a magok ismert kiváló képességeikkel igazán jobb ügyhöz méltó buzgalommal adtak elő. A bájos kis Fehér Viola ennivalóan kedves volt. A műsort, amelyet a pápai társaság elitje hallgatott végig, színültig megtöltve a Griff nagytermét, tegnap a pápai sebesült katonák előtt megismételték. rendőrkapitány javaslatára kötelezte az összea lisztkereskedöket és pékeket, hogy a liszt- éa kenyér maximális árát minden üzlethelyiségben feltűnő helyen kifüggeszteni tartoznak. Mi ezt már hónapok óta sürgetjük és megfoghatatlan előttünk, miért kellett ezzel az elemi rendszabállyal ennyi ideig várakozni. Ezúttal is hangsúlyozzuk azonban, hogy az iutézkedésnek csak ugy lesz foganatja, ha az árakat feltüntető táblák megfelelő nagyságban készülnek s minden utánszámitást feleslegessé tesznek és ha nem csupán az üzlethelyiségben, hanem kivül az ajtóra és a kirakatba is kifüggesztetnek azzal a figyelmeztetéssel, hogy mihelyt a kereskedő a feltüntetettnél nagyobb árat merészel kérni, a közönség azonnal jelentse fel a rendörségnél. — Élelmiszereket vásárol a város. A városi tanács a főjegyző javaslatára elhatározta, hogy a kereskedők készleteit a f jutosabb élelmi szerekből (bab, rizs) készpénzért össze vásároltatja. A tanács a javaslatot elfogadta. Mi csak annyit jegyzünk meg, hogy az eszme nem lett volna rossz — ezelőtt jó néhány hónappal. — A péksütemények alkonya. Megírtuk már, hegy a tanács eltiltotta a pékeket, hogy 0-ás lisztből süssenek péksüteményeket. Most a zsemlye, 'kifli és kenyér sütését nemcsak 0-ás lisztből, hanem az u. n. főző lisztből is eltiltotta a tanács s a tilalom ellenőrzésével a rendőrkapitányt bizta meg. — A kollégium márciusi ünnepe. A ref. főiskolai önképzőkör, mint, az előző években, ugy az idén is kettős márciusi ünnepélyt rendejzett. Az ifjúság hazafias dalokkal fűszerezett körmenete után még nem hangzott el a Szózat magasztos melódiája, mikor a pódiumra lépett Csizmadia Aladár és bevonuló barátainak nevében ideális poézissel teli beszédet mondott. Lelkesedve koszorúzta meg az ifjúság a szobrot és a Hymuus eléneklése után komoly, ünnepélyes csendben oszolt szét. Este az evangélikus iskola dísztermében gyülekezett össze az üuueplö közönség, hol dr. Kapossy Lucián az]ö megnyerő, lebilincselő modorában, prófétai ihletettségü felolvasásával nyitotta meg az emlékünnepélyt. Kimagasló pontja volt az ünnepélynek Bakó Béla ifj. elnök szónoklata, mikor beleharsogta a háVEGYES HÍREK. — A kenyérárak. A pápai sütömesterek az ipartestületben tartott értekezletükön elhatározták, hogy a városi lisztből készült kenyeret kilogrammonként ugyanazon árban fogják forgalomba hozni, amennyiért ők a városi lisztet kapják. Itt említjük meg, hogy a v. tanács a ború rettenetességeitöl haldokló légbe: „Ne mondjátok, hogy meghalt itt az élet!" A dörgő hangú szónok miuden nemes emberi érzelem húrját megpengette bennünk. Szutter Béla a Talpra magyar elszavalásával lelkesített bennünk; Tóth Sándor pedig Bakó Béla gyönyörű márciusi ódáját ódai lelkesedéssel adta elő. Tóth Lajos énektanár büszke lehet az énekkar valóban virtuóz működésére. — Az elemi iskolák vizsgái. A- városi mezőgazdasági bizottság megkereste a városi tanácsot, hogy tegyen intézkedéseket az irányban, hogy az elemi iskolák az idén már áprilisban tartsák meg záróvizsgáikat. A tanács felhatalmazta Lamperth Lajos h. polgármestert, hogy erre nézve lépjen érintkezésbe az iskolaigazgatókkal. Mi a magunk részéről nem tartjuk helyesnek az iskoláknak ilyen korán való bezárását. Hisz úgyis csak fél napon át tanultak a gyermekek az egész évben. Legfeljebb azt tudnánk helyeselni, ha a legtersö 2 osztály tanulói fejeznék be a jövő hónapban a tanulást, tehát azok, akiket a mezőgazdasági munkáknál használni lehet. A többieket inkább nyáron is helyes volna bent tartani, legalább ez nem adna gondot az anyának, akinek a mai nehéz viszonyok között korán reggel munkára kell sietnie. — A tavaszi munkálatok ós a katonaság. Tudvalevő, hogy a honvédelmi miniszter e hó 0-án kelt rendeletével lehetővé tette, hogy községek és birtokosok kérelmére a póttesteknél szolgáló legénységből a sürgős tavaszi munkák elvégzése céljából húsz emberből álló munkáscsoportok, egy altiszt, vezetése alatt, 14 napi időre azabadságoltassauak oly célból, hogy e munkáscsoportok az emiitett munkaadó rendelkezésére bocsáttassanak. Az ilyen katonamuukáscsapatok