Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-12-19

PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qoldberg Gyula papirkoreskedése, lói-tér L'.'í-ik szám. Tclcfrr. 112 szám FelelCs szerkesztő és laiitulajdonos: GOLDBERG GYULA. Előfizetések és hirdetési dijak a ia, kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 3. Nyilt-tér soronként 10 lillór. — Kjfyos szám ára 90 tili. A béke utja. Ellenségeink vezézférfiaitól nem lehet megtagadni, hogy mindent megtettek saját népük ámítására. A cenzúra re tortajáu ki nos gondossággal megszűrnek minden hirt és azon csak olyan közleményt bocsátanak át, mely alkalmas arra, hogy a lehető iegjobb sziliben tüntesse fel az antant háborús helyzetét. A sok véres vereségről szóló híradás elfojtása mellett az események hazug beállításával, tel hívásával és kiszínezésével elmaradhatailannak mondják végleges győzelmüket és oly alaposan vezetik félre a népet, hogy annak Jógaima sincs kétségbeejtő helyzetéről. Teszik pedig ezt a vezető emberek csak azért, hogy a háború könnyelmű* felidézése és szerencsétlen vezetése miatt elhárítsak magukról azt a súlyos felelősséget, mellyel nemes, k majdan a világtörténelem igazságának, hanem ennél előbb saját lelketlenül elámított honfitársaiknak tartoznak. Csakhogy bármily diszes és csillogó is legyen a hazugságnak hamis kövekkel kirakott palástja, a világtörténelem oknyomozó fénysugarai elől épp oly kevéssé lehet elrejteni az igazságot, mint az ideig-óráig félrevezetett nép elől. De am ig Klio a bűnök megtorlásának, az igazságszolgáltatás elementáris erővel kitörő eseményeinek csak hűséges jegyzője, megörökitöje és óképpen a jövő nemzedékeknek útbaigazító tanítómestere, az ámított, vérében és javaiban rémségesen megkárosított nép a düh és a bosszúvágy fékevesztett szenvedélyességével szerez magának igazságot kíméletlenül legázolva, letiporva mindenkit, akit szerencsétlensége okozójának tart. Hónapok óta olyan a hadihelyzet, hogy az ellenség vezéi ferfuűnak, hacsak valamelyest szivükön viselik népeik sorsát, kapva kellett volna kapniuk a béke minden szalmaszála után, mely őket az elmerüléssel fenyegető háború magasba csapkodó hullámaiból megmenthetné. Mar hónapok előtt kellett Volna sietve megragadniok minden alkalmat, hogy megtörve bár, de élve még, kilábolhassanak reménytelen helyzetükből. Xein tették meg ezt hónapokkal ezelőtt és még most is — amikor pedig már igazán semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy a központi hataltnak és szövetségeseik minden vonalún kivívták a győzelmet — kézzel-lábbal kapálóznak a béke gondolata elleti, meri leinek ILynoh bírótól, aki sommás ítéletét ha: marosan végrehajtaná rajtuk, j Az igazság azonban utat tör maga-, inak és azt semmiféle mesterkedéssel jmegállítani nem lehet. Bármily óvatosan Végezzék is a cenzúra lombikján a hirszűi'ést. a hipnózisba ringatott nép kezd ; felocsúdni. Egyelőre csak a nép okosabbijai, akik nem elégednek meg kormányuk lés hadvezetőségük által nekik feltálalt, 'dicshimnuszokkal köritett kövér hírekkel, hanem semleges országok újságaiból merítenek helyes képet a reájuk nézve annyira elszomorító valóságról. Érdekes megfigyelni, hogyan vergődik az ellenség kínjában, mig a reá ! nézve lesújtó igazságok felismerésére és az azokból eredő következmények .levonására határozza el magát. Termé-1 szetes, hogy a keserű igazságokat min-' jdeuféle mézzel-mázzal kenik be, hogy i úgy megédesítve nagynehezen bevehessek őket. Angliában két hét alatt harmincnál több gvülést tartottak, melyen a béke kilátásaival foglalkoztak és nyílt kifejezésre jutót a béke utáni sóvárgás. A szónokok persze nem vallották be azt a kínos csalódást, melyet az államférfiak által felidézett háború kudarca nekik okoz, hanem azzal érveltek, hogy valamennyi hatalom vágyódik a békére. Hókkal határozottabban és olasznál meglepő őszinteséggel bírálta az olasz kamarában Lucci tanár, független szocialista képviselő a harctéri helyzetet,! rámutatván arra, hogy a központi hatalmak ereje nagyobb az antanténál és ezt az erőfölény! semmiféle formulával (olaszról magyarra fordítva: semmiféle ferdítéssel) ellensúlyozni nem lehet s nem lehet elvenni a központi hatalmak*, tói azt az előnyt, hogy korlátlanul irányítják a hadviselést A kamara többsége nyugodtan hallgatta végig Lucci j rejtegetéseit, melyeket vé^ül a szocialisták megtapsoltak. Osmérik tehát ellenségeink az igazságot és ennek felismerésétől a konzekvenciák levonásáig csak egy lépés. Mikor szánják rá magukat erre a lépésre? Minél előbb teszik, annál többet menthetnek még meg pusztuló vagyonuk roncsaiból. Pesti levél. Regen kritikuséink egy-egy színdarab bírálatát a premier után L«í héttel írták meg, nem eredetiskeilés akar lenni tehát az, hogy én most színházi razziát tnitok és olyan darabok fölött Ítélkezem, melyeket már régen ismer a közönség. V » • Nemsokára jubilálni log „Őnagysága ruhája

u a Vígszínházban. Az állandóan telt házak nem adnak bírálatot a darab éltekéről, ellenkezőleg, a darab adja meg tulajdonképen a kritikát a közönségről. Mint deszkára vitt élet, nem sok irodalmi érték. Pár drámai vízcsepp kellő világításban, semmi egyébb. De vannak toalettek. A cilra rongyokért reszkető pesti nők Örömmel rójják le obulusaikat, hogy szédítő, fantasztikus ruhákat — ha mindjárt más kon is —, láthassanak. Egész divatsalonná változik a i-ziupad s mikor megjelenik egy-egy selyem-prém-csipke költemény, hatalmas „ah !

u imttam kel az mriberteuger szájáról és verődik egyik Hiányozott páholysortól a másikig mig egy ujabb, erösebb hanghullám el nem nyeli, tul nem csapja a korábbit. Cselekmény mellékes, el is felejteni hamar; a ruhák az isteni tubák, ezek fontosak .semmi más. Minden nőben működni kezd a SSabÓmfivészét amint megjelenik egy-egy probend. — Veszi a selymet., rakja a csipkét, varrja a prémet s pillanatok alatt képzeletbeli tükör előtt már a megkomponált uj ruhában tetszeleg magának. Hogy aztán egyébb is vau a darabban, tanulság, eszébe sem jut. Kp ellenkező hatást ér el a szerző, mint amit kívánt. Kizékeltetni akarja a sok szenvedést, lemondást, a keserűséget, amit átélnek a szegény robotoló munkások, kik a drága ruhák anyagát feldolgozzák. Nem sikerül. Sok a csillogás a ruhákon, sok a csábitás, több mint a sseavedés, küzdelem. De a szinház teli van. * Mi sem mutatja jobban, hogy a publikum mennyire kritikátlan, mint az, hogy Lyon Lea még mindig műsoron van. Eu azt hittem nem íii meg a negyedik előadását. Tévedtem és tévedni emberi dolog. Bródy irt már sok szépet, alkotott költőit, le néha napján megenged magának olyat, amit ;gy igazi írótól nem várunk. Lyon Lea egy szörnydarab minden logika •s törvény nélkül .Meglátszik rajt, hogy postaiiuuka, de ez nem mentség, ha mindjárt a szerző tzt be is ismeri. Jön egy orosz herceg, akarja a \ rabbi láíyát. Akarja csak ugy, mini annyiszor már a6[ ikart. A zsidó rabbi lánya ifép is sgyügyU, Xvilánvaló, hogy a hercegnek csak a teste kell, nint ahogy orosz herceg leidé rabbi lányát /.éretni sohasem fogja, mert oni.-'es távolság alasztja el sok mindenen ki\iil, a leikéi if, ami leikül szerelem nincs, csak Meretét. Bródy mégis próbát tesz, hatba. Kn nem lirom elképzelni, hogy egy orosz herceg ott Darád egy zsidó lány kedvéért és nem menekül, uikor az üldöző magyar csapatok megjelennek. Mert nem menekül, hanem ahelyett, hogy lyeregbo kapná a nőt. mint ahogyan a moziban nár meg is teszi, ott marad és rövid idö múlva negöli magát.