Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-12-19

PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qoldberg Gyula papirkoreskedése, lói-tér L'.'í-ik szám. Tclcfrr. 112 szám FelelCs szerkesztő és laiitulajdonos: GOLDBERG GYULA. Előfizetések és hirdetési dijak a ia, kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 3. Nyilt-tér soronként 10 lillór. — Kjfyos szám ára 90 tili. A béke utja. Ellenségeink vezézférfiaitól nem lehet megtagadni, hogy mindent meg­tettek saját népük ámítására. A cenzúra re tortajáu ki nos gondossággal megszűr­nek minden hirt és azon csak olyan közleményt bocsátanak át, mely alkal­mas arra, hogy a lehető iegjobb szili­ben tüntesse fel az antant háborús hely­zetét. A sok véres vereségről szóló híradás elfojtása mellett az események hazug beállításával, tel hívásával és ki­színezésével elmaradhatailannak mond­ják végleges győzelmüket és oly ala­posan vezetik félre a népet, hogy annak Jógaima sincs kétségbeejtő helyzetéről. Teszik pedig ezt a vezető emberek csak azért, hogy a háború könnyelmű* felidé­zése és szerencsétlen vezetése miatt el­hárítsak magukról azt a súlyos felelős­séget, mellyel nemes, k majdan a világ­történelem igazságának, hanem ennél előbb saját lelketlenül elámított honfi­társaiknak tartoznak. Csakhogy bármily diszes és csillogó is legyen a hazugságnak hamis kövek­kel kirakott palástja, a világtörténelem oknyomozó fénysugarai elől épp oly ke­véssé lehet elrejteni az igazságot, mint az ideig-óráig félrevezetett nép elől. De am ig Klio a bűnök megtorlásának, az igazságszolgáltatás elementáris erővel kitörő eseményeinek csak hűséges jegy­zője, megörökitöje és óképpen a jövő nemzedékeknek útbaigazító tanítómes­tere, az ámított, vérében és javaiban rémségesen megkárosított nép a düh és a bosszúvágy fékevesztett szenve­délyességével szerez magának igazságot kíméletlenül legázolva, letiporva min­denkit, akit szerencsétlensége okozójá­nak tart. Hónapok óta olyan a hadihelyzet, hogy az ellenség vezéi ferfuűnak, hacsak valamelyest szivükön viselik népeik sorsát, kapva kellett volna kapniuk a béke minden szalmaszála után, mely őket az elmerüléssel fenyegető háború magasba csapkodó hullámaiból meg­menthetné. Mar hónapok előtt kellett Volna sietve megragadniok minden al­kalmat, hogy megtörve bár, de élve még, kilábolhassanak reménytelen helyzetük­ből. Xein tették meg ezt hónapokkal ezelőtt és még most is — amikor pedig már igazán semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy a központi hataltnak és szö­vetségeseik minden vonalún kivívták a győzelmet — kézzel-lábbal kapálóznak a béke gondolata elleti, meri leinek ILynoh bírótól, aki sommás ítéletét ha­: marosan végrehajtaná rajtuk, j Az igazság azonban utat tör maga-, inak és azt semmiféle mesterkedéssel jmegállítani nem lehet. Bármily óvatosan Végezzék is a cenzúra lombikján a hir­szűi'ést. a hipnózisba ringatott nép kezd ; felocsúdni. Egyelőre csak a nép okosabb­ijai, akik nem elégednek meg kormányuk lés hadvezetőségük által nekik feltálalt, 'dicshimnuszokkal köritett kövér hírek­kel, hanem semleges országok újságai­ból merítenek helyes képet a reájuk nézve annyira elszomorító valóságról. Érdekes megfigyelni, hogyan ver­gődik az ellenség kínjában, mig a reá ! nézve lesújtó igazságok felismerésére és az azokból eredő következmények .levonására határozza el magát. Termé-1 szetes, hogy a keserű igazságokat min-' jdeuféle mézzel-mázzal kenik be, hogy i úgy megédesítve nagynehezen bevehes­sek őket. Angliában két hét alatt har­mincnál több gvülést tartottak, melyen a béke kilátásaival foglalkoztak és nyílt kifejezésre jutót a béke utáni sóvárgás. A szónokok persze nem vallották be azt a kínos csalódást, melyet az állam­férfiak által felidézett háború kudarca nekik okoz, hanem azzal érveltek, hogy valamennyi hatalom vágyódik a békére. Hókkal határozottabban és olasznál meglepő őszinteséggel bírálta az olasz kamarában Lucci tanár, független szo­cialista képviselő a harctéri helyzetet,! rámutatván arra, hogy a központi ha­talmak ereje nagyobb az antanténál és ezt az erőfölény! semmiféle formulával (olaszról magyarra fordítva: semmiféle ferdítéssel) ellensúlyozni nem lehet s nem lehet elvenni a központi hatalmak*, tói azt az előnyt, hogy korlátlanul irá­nyítják a hadviselést A kamara több­sége nyugodtan hallgatta végig Lucci j rejtegetéseit, melyeket vé^ül a szocia­listák megtapsoltak. Osmérik tehát ellenségeink az igaz­ságot és ennek felismerésétől a konzek­venciák levonásáig csak egy lépés. Mikor szánják rá magukat erre a lépésre? Minél előbb teszik, annál töb­bet menthetnek még meg pusztuló va­gyonuk roncsaiból. Pesti levél. Regen kritikuséink egy-egy színdarab bí­rálatát a premier után L«í héttel írták meg, nem eredetiskeilés akar lenni tehát az, hogy én most színházi razziát tnitok és olyan darabok fölött Ítélkezem, melyeket már régen ismer a közönség. V » • Nemsokára jubilálni log „Őnagysága ru­hája u a Vígszínházban. Az állandóan telt házak nem adnak bírá­latot a darab éltekéről, ellenkezőleg, a darab adja meg tulajdonképen a kritikát a közönségről. Mint deszkára vitt élet, nem sok irodalmi érték. Pár drámai vízcsepp kellő világításban, semmi egyébb. De vannak toalettek. A cilra rongyokért reszkető pesti nők Öröm­mel rójják le obulusaikat, hogy szédítő, fantasz­tikus ruhákat — ha mindjárt más kon is —, láthassanak. Egész divatsalonná változik a i-ziupad s mikor megjelenik egy-egy selyem-prém-csipke költemény, hatalmas „ah ! u imttam kel az mriber­teuger szájáról és verődik egyik Hiányozott pá­holysortól a másikig mig egy ujabb, erösebb hanghullám el nem nyeli, tul nem csapja a ko­rábbit. Cselekmény mellékes, el is felejteni hamar; a ruhák az isteni tubák, ezek fontosak .semmi más. Minden nőben működni kezd a SSabÓmfi­vészét amint megjelenik egy-egy probend. — Veszi a selymet., rakja a csipkét, varrja a pré­met s pillanatok alatt képzeletbeli tükör előtt már a megkomponált uj ruhában tetszeleg ma­gának. Hogy aztán egyébb is vau a darabban, ta­nulság, eszébe sem jut. Kp ellenkező hatást ér el a szerző, mint amit kívánt. Kizékeltetni akarja a sok szenvedést, le­mondást, a keserűséget, amit átélnek a szegény robotoló munkások, kik a drága ruhák anyagát feldolgozzák. Nem sikerül. Sok a csillogás a ruhákon, sok a csábitás, több mint a sseavedés, küzdelem. De a szinház teli van. * Mi sem mutatja jobban, hogy a publikum mennyire kritikátlan, mint az, hogy Lyon Lea még mindig műsoron van. Eu azt hittem nem íii meg a negyedik előadását. Tévedtem és té­vedni emberi dolog. Bródy irt már sok szépet, alkotott költőit, le néha napján megenged magának olyat, amit ;gy igazi írótól nem várunk. Lyon Lea egy szörnydarab minden logika •s törvény nélkül .Meglátszik rajt, hogy posta­iiuuka, de ez nem mentség, ha mindjárt a szerző tzt be is ismeri. Jön egy orosz herceg, akarja a \ rabbi lá­íyát. Akarja csak ugy, mini annyiszor már a6[ ikart. A zsidó rabbi lánya ifép is sgyügyU, Xvil­ánvaló, hogy a hercegnek csak a teste kell, nint ahogy orosz herceg leidé rabbi lányát /.éretni sohasem fogja, mert oni.-'es távolság alasztja el sok mindenen ki\iil, a leikéi if, ami leikül szerelem nincs, csak Meretét. Bródy mégis próbát tesz, hatba. Kn nem lirom elképzelni, hogy egy orosz herceg ott Darád egy zsidó lány kedvéért és nem menekül, uikor az üldöző magyar csapatok megjelennek. Mert nem menekül, hanem ahelyett, hogy lyeregbo kapná a nőt. mint ahogyan a moziban nár meg is teszi, ott marad és rövid idö múlva negöli magát.

Next

/
Thumbnails
Contents