Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-01-31

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának e* több pápai a pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőse^ és kiadóhivatal I Goldberg Gyula papirkereskedése, Kő-tér 2".-ik szám. Telefsa. 1X2 szám Felelős azerkesztő és laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. I Klőfizetéaek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre 8 k., negyedévre '! Nyilt-tér soronként 40 lillér. — ügyes */.á;u ára '.'t IUI* A háború. x\.z időjárás hidegre fordult ugyan de • fagy még nem hatolt olyan mélyre hogy az utak a nehéz ágyuk és íréi továbbítására is alkalmasakká váltat volnn. ámde a kedvezőtlen időjárás el lenére és ámbátor a feneketlen sár nagj előnyére szolgál az erősen szorongatói ellentélnek, az osztrák-magyar hadak éí a német szövetséges csapatok most ií nagy | tisztítást végeznek hazánk meg támadóiban. Különösen nagyszerűen működi! nehéz tüzérségünk, mely legutóbb is Zaklieynnél arra kényszeritette az oro szokat, hogy gyalogsági támadásainka be sem várva, öt-hat kilométernyin visszavonuljanak pusztító ágynink lőtá volságából. Most már kétségtelen, hogy nem csak számbelileg Közelitik meg hadain! az oroszok hadierejét, hanem végre tü zérségünk is quantitative és tűzhatás tekintetében is felülmúlja az ellenségei tüzérséget, mely pedig a háború elejéi még nagyon is az oroszok javára billen telte a mérleg serpenyőjót. A Przemyslnél tehetetlenségre kény szerült muszkákat, akik a Kárpátokban és Bukovinában sem képesek előrejutni balsejtelmekkel tölti el a Varsó elleti operáló németek relativ tétlensége. És már-már utat tör magának az a gondo­lat, hogy Hindenburgnak Varsó ellen irányuló hadmivelétei megint csak a né­met hadvezetés igaz céljainak a leple­zését szolgálják. S attól tartanak az oro­szok, hogy & tulajdonkópeni támadást nem is Varsó előtt, hanem egészen másutt kell majd kivédeniök. De hogy hol és honnan fenyegeti őket komoly veszede­lem, arról egyelőre még sejtelmük sincs. Legalább erre engednek következtetni az orosz táborban működő angol, francia és holland haditudósítók jelentései. Alig néhány nappal a mi Zaklicyni győzelmünk etítt — aratták a németek fényes diadalukat Soissonsnál. De csak most tűnik ki egészében a soissonsi győzelem nagysága és jelentősége. „A soissonsi győzelem — irja a stockholmi Dagblad katonai munkatársa - nemcsak morális ós stratégiai szem­pontból elsőrangú siker, hanem afraneiák­nak okozott veszteség szempontjából is. A németek nehéz francia ágyukat is zsákmányoltuk, amelyei pedig legalább is 7-8 kilométernyire voltak az első francia lövészárkok mögött: ebből a tény­ből azt a következtetést vonhatjuk le,, hogy a németek legalább is tiz kilómé ternyi előrehaladást tettek. További kö vetkezményként a Craonne-Reims kö zotti francia front visszavotinlái-a áll hat be. Fontos körülmény az is, hogy Í franciák nj fronija a kiáradt Aisne mö gölt fekszik, ugy, hogy a Be giumbar és Eszak-Franciaországban levő entente seregek összeköttetéseiket ezekkel a csa patrészekkel csak óriási kerülővel tud ják fenlartani." Az Aisne folyó áradása egyelőn ugyan megakadályozza a németeket ; győzelem stratégiai kiaknázásában, : mennyiben nern léphették át a kiárad folyót, amint az valószínűleg tervbei volt, de azért most sem nyugosznak és addig is, inig további előretörésre kerü a sor, birtokba vették a Soissonstól nyu galra fekvő Autrechest és Troyont amiáltal sikerült jelentékenyen kibővi teniök azt az éket melyet az ellense«. fonalába vertek s ezenfelül már a szár nyak veszélyeztetése nélkül forszíroz hatják az Aisne-n való ,'dkelést. A Joffre-féle offenzíva korai össze omlása által amúgy is izgatott franciáka a német hadak soissonsi diadala való sággal konsteinálta. És nem csoda, ha Paris utcáin s falain látható, a háború beszüntetését követő békeplakátok ter­jesztik a mostani rendszer iránti bizal­matlanságot. Ez a bizalmatlanság pedig hamarosan ujabb tápot fog nyerni Ver­dun közelre várható körülzárásából. A külső erődöktől alig 2-300 méternyi tá­volságra jutottak itt előre a németek, akiket az Argonneok sem képesek fel­tartóztatni diadalmi útjukban. Es ahová el nem jutnak a németek szárazon vagy tengeren, ott utat törnek a levegőn át a Zeppelinek és a német repülőgépek. Paris fél és remeg az ör­döngös Zeppelinektől, de még sem any­nyira talán mint London és angol part­vidék, mely utóbbinak épeti e napokban alkalma volt megismerkedni a német lég­hajósok halált és pusztulást okozó bom­báival. Az illemtudó Zeppelinek, miután leadták tűzokádó névjegyeiket Yarmouth­ban és négy más tengerparti városban, Sandringhamba is ellátogattak, az ingni királyok e kedvelt tartózkodási helyére. Es bizony nem a Zeppelinek hibájából történt, hogy György király és a bájos Mary egy órai késés miatt nem gyönyör­ködhettek a ritka égi tüneményben. A hadbavonultak családjainak állami segélyezése . tárgyában uj törvény lépett, elitbe múltév d»0#1» ber hó 24-én: a/, 1914: XLV. törvényczikk. Ez a törvény es a végrehajtására vonatkozó pénzügy­niiniszteri utasítás több pontban módosítja a se­' gélyez.-s eddigi kezelését, amely módosítások kö­1 zül a fontosabbakat, minthogy szélesebb körök • érdeklődésére tarthatnak számot, a következök­.' ben ismertetjük : Ezentúl segélyre felvehetők azoknak a tény­j leges szolgálatban levőknek segélyie egyébként j igénnyel bíró csaladjai is, akik a háború farta­mara önként léptek be a hadseregbe, továbbá a ' 10 heti katonai kiképzési idő után azok is. akik l tényleges szolgálati kötelezettségük teljesítése vé­gett a mozgósítás folytán vétettek állományba, de póttsrtalékba helyezésük mar kimondatott. De nem kaphatnak segóyt azoknak a sorkatonáknak a csaladjai, akik tényleges szolgálatukat még a J mozgósítás előtt kezdték ineg, habár törvényes szolgálati idejüket a háború tartama alatt már 1 ki is töltötték, úgyhogy normális időben, ha há­ború nem volna, már szabadultak volna a katona­,' ságtól. Ezek közül csak azoknak a családjai kap­ihatnak államsegélyt, akik kivételes DÖsttléai en­igedéllyel még tényleges katonai zolgálatuk meg­kezdése előtt megnősültek és pedig a szolgálati | kötelezettségeik leteltét követő január hó 1-tól ' kezdve. Annak a családja, aki katonai szolgalatra • bevonult ugyan, de akit bármily okból, még j mielőtt szolgálatát megkezdette volna szabadsá­I goltak, az emiatt eltöltött néhány napra segélyre I igényt nem tarthat Igen fontos módosítás az, hogy a segélyre igényt tartó családot első ízben csak ott lehet összeírni, ahol a család állandó tartózkodási helye volt akkor, amikor a bevonult csapatjához elin­dult. Ha tehát egy család a családfenntartó be­vonulása után más községbe kíván távozni, el­távozása előtt jelentkeznie kell állandó lakóhelyé­nek elöljáróságánál, ahol egyben azt is be kell jelentenie, hogy hova akar költözni. A mozgósítás előtt szabályszerűen örökbe­fogadott gyermek és az, aki a bevonultat még a mozgósítás előtt szabályszerűen örökbefogadta — a segélyre igényt adó egyéb körülmények feliforgása esetén - kaphat segélyt, ellenben nem részesíthető segélyben semmi körülmények között a bevonulttal házasságot nem kötött nő, a nevelő szülő, továbbá a fogadott vagy nevelt gyermek, ha a szabályszerű örökbefogadás meg nem történt. Ha a munkaadó a bevonult családja részére a bevonult összes járandóságait kiszolgáltatja, akkor a család természetesen segélyt uem kap­het. Ha azonban a munkaadó nem szolgáltatja ki a bevonult összes járandóságait, hanem csupáu azok egy részét, az esetben a segélyezhetés kér­dése azon fordul meg, hogy az, amit a család a munkaadótól kap, ajándéknak vagy állandó jel­legű ellátásnak tekinthető-e. Ezt a kérdést az utasítás ugy dönti el, hogy amennyiben a mun­kaadó által nyújtott ellátás kevesebb, mint az egész családot egyébként megillető segély egy napi összegének a fele, akkor az ellátás ajándék vagyis ez esetben a család segélyben részesíthető, de ha több, akkor az állandó ellátásnak tekin­tendő, ami a segélyezést kizárja.

Next

/
Thumbnails
Contents