Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-09-26

adtuk volna, vérveszteségét saját vérünkkel pótoltuk volna, hogy megmenthessük. Nem akartuk elveszteni, nem akartunk tőle megválni. Tiszteltük, becsültük, szerettük. Szerettük ugy, mintha édes apánk, testvérünk vagy rokonunk lett volna. Szeméből akartuk kiolvasni gondolatait, hogy mikorra ajkai megnyílnak valami kérő szóra — mert mindig csak kórt, sohasem parancsolt — már teljesítve is legyen s ezt nem hizelgésböl tettük, hanem azért, mert megérdemelte. Még saját édes apánk se lehetett volna jobb, figyelmesebb, hibáink iránt elnézőbb, mint Ő volt, Déli 11 óra 20 perckor kilehelte lelkét. Kinjai, fájdalmai megszűntek. Arca nyugodt, csendes lett s ajkai és szemei körül valami kimondhatatlan, különös mosoly halvány derűje ömlött el. Lelke elszállt messze, messze valahova tündérországba. Ö pedig aludott csendesen s álmodott. Álmában lelki szemei előtt egy kedves képet lát: egy tőle távol, de szivéhez mégis oly közel levő, forrón szeretett boldog, békés családi kört, mely az övéi, az ö hozzátartozói, az ö szerettei s boldogan mosolyog, mert lelkében ól a tudat, hogy fegyvert ragadva eme kis csa' Iádnak békéjét, boldogságát az ö erős akarattal párosult küzdése, fáradhat lau buzgalma, kitartása teremtette meg. A halálnak az orvosok által történt konstatálása után azonnal intézkedtem. Az utászok sirgödröt ástak, gyalult deszkából koporsót és fejfát készítettek, mig én fenyőágból gyönyörű kerti virággal díszített koszorút készítettem. Szép felírással is én láttam el, melyet szomorufüzfa, ibolya, rózsa virágok rajzaival díszítettem. Koporsóját, sírját, sirhalmát színig tele szórtam virággal, hadd aludja tiszta, édes álmát mesézö, illatozó virágok között, hisz életében is ugy szerette őket. Ruda falu temetőjében külöu sirba temettük. Levett kalappal imát mondva állottuk körül a sírját s mig szemünkből a fájdalom keserű könnyei sürüu peregtek arcunkon végig, némán, szótlanul búcsúztunk el kedves, szeretett halottunktól. Isten veled édes halottunk, emléked, neved, tetteid lelkünkbe örökre be vannak vésve! Az Önt, mint anyát ért fájdalom kimondhatatlanul nagy, de mólyen sújtott anyai szivét tegye erőssé, boldoggá azon nemes, magasztos tudat, hogy egy szemet adhatott ama hatalmas aranylánchoz, mely aranylánc hivatva van szeretteink, hozzátartozóink és szeretett magyar hazánk békéjét, boldogságát, szabadságát egybekapcsolva, azt az idők végtelenségéig minden külső vagy belső támadás ellen biztositaui. Tegye fájó, megsebzett anyai szivét büszkévé azon boldog tudat, hogy kedves lia egyike volt ama nagyoknak, ama fényességgel körülövezett hősöknek, kik életüket, vérüket áldozták fel az igazság oltárára, kik félelmet, fáradságot, akadályt, nélkülözést nem ismerve, ajkukon egyetlen panasz szó nélkül, bátor oroszlánokként szállottak szembe ezer veszéllyel, kiknek még életüknél is elsőbb volt a kötelesség, kik a szabadság és béke nemes eszméjéért szállottak síkra. Korán szállott sirba, életének tavaszán. Az élet örömét, boldogságát, melynek kapui még csak most nyiltak volna meg előtte, alig élvezhette. A nagy jövő ezer reménye elszállt feje fölött s eltűnt a mulandóság távoli ködében, itthagyva a jelennek egy fájóu szép emléket a mesélő múltról. Nem halt ö meg, nem távozott 6 végleg el körünkből. Szivünkbe, lelkünkbe vésve jtt él közöttünk örök dicsőn, szép emléke, hősiessége, kötelességtudása, kötelességteljesitése, jelleme követendő példaként ragyog előttünk. Fájdalmában Nagyságos Asszonyom mi is részt veszünk, mi kik egy akarattal egy célért küzdünk, egyekké leszünk. A veszély örökös közelsége összehozza itt az embereket; a szivek, lelkek együtt éreznek. Az otthon oktalan és indokolatlan külsőségei által egymástól távol álló egyének itt testvérei, barátai lesznek egymásnak. Az otthon büszke gőgös ember itt szerény, alkalmazkodó, az otthon pogáuylelkü itt jámbor, Istenfélő. Kedves fia elvesztésében kettős a veszteségünk. Elvesztettünk benne elösször egy páratlanul pontos, körültekintő, jó katonát, másodszor elvesztettünk benne egy páratlan, tiszta jellemű embert, kit barátai, ismerősei tiszteltek, becsültek és rajongásig szerettek, kit alattvalói bálványoztak s kinek parancsát vakon követték. Modora, jelleme olyan volt, mely — sajnos — manapság ritkítja párját. Nagyságos Asszonyom ! Hallgassa meg egy immár hónapok óta harcoló katoua kérő szavát: fájdalmát legyőzve, igyekezzék erős lenni, feledni tudni, hisz a megosztott fájdalom, a közös részvét enyhíti a szivek sebének fájdalmát. Fogadja Nagyságos Asszonyom századuuk összes tisztjei s legénysége, valamint az éu legőszintébb részvétemet Őszi nte tisztelettel Kovács Miklós vezető őrmester. KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ HAZAI TERMÉK %fr/S#A......lttia^ VEGIES HÍREK. — Oróf Esterházy Jenő üdvözlése. A városi közgyűlés tudvalevőleg elhatározta, hogy a pápa-ugodi hitbizományi uradalom uj tulajdonosát üdvözölni fogja. E határozatból kifolyólag Mészáros Károly polgármester a következő üdvözlő iratot intézte a grófhoz: Méltóságos galántai és fraknói gróf Esterházy Jenő urnák Wien. Pápa város képviselőtestülete, legutóbb tartott közgyűlésében egyhangúlag, ünnepélyesen és nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy Méltóságos Gróf Urat, mint a pápa-ugodi hitbizomáuy tulajdonosát melegen és örömmel üdvözli. Pápa város közönsége ugyanis tudatában van annak, hogy a uemes Esterházy grófi családnak minden egyes tagja városuuk fejlődését régmúlt időktől kezdve miudeukor szivén viselte és városuuk haladását, különösen kulturális, közegészségügyi és közgazdasági téreu miudeu időben előmozdította. Azon hagyományos tiszteletnél fogva, melylyel Pápa város közönsége a Méltóságos Esterházy grófok iránt mindenkor viseltetett, szivünk mélyéből fakadó őszinte érzelmekkel üdvözöljük Méltóságos Gróf Urat, mint a pápa-ugodi hitbizomáuy tulajdonosát és városunk legelső polgárát, azon tiszteletteljes kérelemmel, hogy Méltóságos Gróf Ur nagynevű elődjének nyomdokain haladva, városunkat íejlödósébeu támogatni kegyeskedjék. Pápa város közönségének nevében, legmélyebb tisztelettel és hazafias üdvözlettel Mészáros Károly polgármester. , — Mindnyájunknak el kell menni! Ha valaha, ugy a most duló világháborúban igaz ez a mondás. Most a 18 éveseket szóhtja a behívóparancs. A hivatalos lap szerdai száma közli, hogy az 1897- évben született ós a bemutató szemléken fegyveres szolgálatra alkalmasnak talált népfelkelők — amennyiben névszerint felmeutve nincsenek — 1915. évi október hó 15-éu tartoznak bevonulni az igazolváuyi lapjukon feltüntetett kieg. ker. parancsnokság székhelyére. Ugyancsak október 15-én tartoznak bevonulni azok a volt hadimunkások is, kiket időközben a hadiiuunkától elbocsátottak, de mint népfelkelőket fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtak; úgyszintén október 15-ón tartoznak bevonulni mindazok az egyének, kiket önkéntes belépés folytán már előbb besoroztak, tekintet nélkül arra, hogy mikor születtek. A gőz vagy motor eke gépészek és fűtök bevonulása nov. 30-ig elhalasztatott. — Személyi hir. Hunkár Dénes vármegyénk főispánja szerdán délután rövid tartózkodásra városunkba érkezett. — A rokkantakért-! Városszerte nagy az érdeklődés ama nagysikerűnek ígérkező hangverseny iránt, amelyet Tarnay Alajos a m. kir. zeneakadémia tanára, az országos hirü zongoraművész fog rendezni városunkban a rokkanttá vált hősök javára. Biztosra vesszük, hogy hazafias és zeneértő közönségünk színültig meg fogja tölteni a hangverseny termet, hogy egyszerre áldozzon a művészet, emberszeretet és hazafiság oltárán. A 3 ós 2 koronás jegyekre előjegyzéseket elfogad Hajnóczky Árpád könyvkereskedése. — A • negyvenkettesekröl. A 42 centiméteres nehéz mozsarakról dr. Seume mérnök, a mozsár feltalálója félolvasást tartott, amelyből vesszük a következőket: Az egész alkotmány súlya 88750, az alapzat 37*500 kg. A o*ö hoszsza 5 méter, egy lövedék súlya 000 kg., hossza 1*26 méter. Az egész mozsár 172 részre szedhető széjjel és szállításához 12 vagonra van szükség. A mozsarat használat előtt beépítik; az alap épitmény 8 méter mély. Lüttichet 22'8 kilométer távolságról lőtték a mozsárral. A találat biztosság 1-3 méter között váltakozik. A Lüttichre adott első lövés 1700, a második lövés 2300 harcos halálát okozta. Lüttich összesen 5, Namur és Maubeuge egyenként 2-2 lövést kaptak. A mozsár felszerelése 25-26 órát, a beigazitás, miután segédágy tikkal a távolságot belőtték, 0 órát vesz igénybe. A kiszolgáló legénység szemet, orrot, fület és szájat védő sapkát kap és a detonáció pillanatában hasonfekvö állapotban vau. A légnyomás oly nagy, hogy 4 km. körzetben minden ablak üveg összetörik. Egy lövedék 11.000 márkába, (13 000 korona) kerül. A beépített mozsár egyszersmind alá vau aknázva és a parancsnok esetleges veszély esetén köteles az egész alkotmányt levegőbe röpíteni, nehogy ellenséges kézre kerüljön. A mozsár kiszolgáló személyzete 260 ember. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli ref. egyházkerület f. évi október hó 18- és 19-ón tartja reudes őszi közgyűlését városunkba Németh István püspök és gróf Tisza István főgondnok kettős elnöklete alatt. — A vízvezetéki medence kitisztítása. A városi főmérnök javaslatára a tanács elhatározta a tapolcaföi vízvezetéki medence kitisztogattatását és a munkálatok elvégzésére a főmérnököt és főorvost kiküldte. — A városi kulcsönök kamatlába. A polgármester szóba hozta a tanácsülésen, hogy az Osztrák-magyar bank a kamatlábat leszállította. Erre való tekintettel javasolta, intézzen a tanács megkeresést a Pápai Takarókpénztár elnökségéhez, hogy a város kölcsönei után a kamatlábat 6'/í?»-ra szállítsa le. A tanács a ja» vaslatot magáévá tette. — Vámörlési dijak. Az alispán megküldte a városnak l m. kir. belügyminiszternek a vámőrlö malmok által szedhető dijak tárgyában kiadott rendeletét. A tanács ennek alapján