Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-09-19

PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Goldberg Uvula papírkereskedés?, Kő-tér Üil-ik szám. Teiefia 112 százxi Felelős szerkesztő és laptulajdonoa'. GOLDBERG GYULA. Előfizetések éa hirdetéai dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre 6 k.. negyedévre 3 Nyilt-tér soronként 40 üllér. — Hgyes szám ára :tü üli. Kérelem a vármegye közönségéhez! Most, amikor győzelmes hadaink hatalmas szövetségesünkkel az északi Colossuson napról napra ujabb és a világtörténelemben páratlanul álló diadalokat vívnak ki, s amikor fegyveres erőnk másik része az orvul reánk támadt hitszegő volt szövetségesünk ádáz hadait oly vitézül és eredményesen tartják távol határainktól: minden magyar embernek önkénytelenül is az érettünk küzdő vitéz katonáink felé kell fordulnunk, kik veszélyt nem ismerve, bátran állják az ellenség rohamait, majd előre törnek, hogy a végleges és nagy győzelmet részünkre biztosítsák. Ezen gigászi küzdelem természetes íolyamánya, hogy harcoló öveink soraiból sokan pecsételik meg vérükkel a diadalt és nagy azoknak a száma, kik elmentek védeni a hazát, itthon hagyva aggódó feleséget és gyermekeket, kiket többé viszontlátni nem lógnak. A hazáért hősi halált haltak emléke legyen áldott! Vérük nyomán lukadjon e

e?y ]°bb jöVÖ ós biztos béke, melyen az egységes és nagy Magyarország megdönthetetlen bástyái épüljenek fel. Amikor tehát a hősök emlékének a köteles tiszteletet megadjuk, velük szemben méltó hálánkat is le kell róni akként, hogy nevüket a késő utókornak követendő példaként örökül hagyjuk, s azoti hozzátartozóikat pedig, kiknek a hazáért hősi halált haltak gyámolai voltak, a legmesszebb menő módon segélyére siessünk és őket felkaroljuk. A hála méltó adóját szebben és magasztosaidban le nem róhatjuk, mintha a hősök árváit magunkhoz emeljük, ha azok megélhetését lehetővé tesszük, ha a könnyeket töröljük ós pótoljuk azt, kit az árva atyjában, a bősben elvesztett! Kihmi/ee szem ne leiji/en e. hazában! Nyomorban élni. nélkülözni, egy ily hadiárvának sem szabad. Ez a legelső és elengedhetetlen kötelessége a társadalomnak ! Meg vagyunk győződve arról, hogy az áldozatkészségre mindig hajlandó magyar társadalom ezúttal is meghallja a hivő szót és mindenki sietni lós: tehetségéhez mérten segédkezet nyújtani a gyámhatóságnak, hogy azon kitűzött magasztos célt, hogy minden hős árvája legjobban legyen elhelyezve, megvalósíthassa. A háboru első hónapjaiban e tárgyban már felkérte a gyámhatóság Veszprémvármegye társadalmát a hősök árvái érdekében, mely kérelemre jelentkeztek is jótevők, kik részint pénzbeli segélyt adtak, vagy itelyeztek kilátásba, részint pedig hajlandóságukat tudatták oly irányban, hogy s hősök árvái közül egyet-egyet örökbe fogadnak. A jótékonyság legkimagaslóbb s a hősök emlékének legméltóbb módja az örökbefogadás, /iki ezen módot választja, az legnemesebben cselekszik, mert ezáltal az árvának legi legfelelőbb módon iparkodik pótolni azlS a nagy veszteséget, melyet hős apjában elvesztett. Akiket tehát a (jondviselés nem áldott meg gyermekekkel, vagy akiktől a haza a legnagyobb áldozatot, gyermekét követelte, azoknak mód és alkalom kínálkozik, hogy gyermekük legyen, kik még élnek, az örökbefogadott gyermekben vigaszt és támaszl nyernek, s maguk után nevük viselőjében utódot hagyhatnak hátra. Második módja a jótékonyságnak az ingyentartásra és nevelésre való vállalkozás, ezt pedig azon nemes gondolkozású családok valósithatják meg legjobban, kiknek háztartásában az, hogy egy gyermekkel több ül az asztalhoz, külüubséget nem tesz. A harmadik mód a pénzbeli segély. Amikot' a haza a nemzethez fordult kölcsönért, az áldozatkész magyar nemzet mint egy ember ált talpra, s a polgárság egymással vetekedve vitte felesleges pénzét a haza oltárára; a hadi-kölcsön jegyzésében a magyar nemzet nagy erőt cs nagy fokú áldozatkészséget tanúsított, mely tényével bámulatba ejtette nemcsak szövetségeseinket, de a semleges államokat is és lehetővé tette, hogy a világháborút a hadsereg minden fennakadás nélkül dicsőségesen tovább folytathatja. A hadi-kölcsön jegyzésével rnig egyrészt a nemzet áldozatot hozott a hazának, másrészt az egyes polgárok tőkéjüket oly módon helyezték el, mely elhelyezési mód által jelentékeny kamatszaporulatra tettek szert. A jövedelem-többletből kérünk a hősük árváinak! Akiket az isteni Gondviselés megáldott földi javakkal s módjuk volt hadikülcsünt jegyezni s ezáltal jüvüdelmüket nagymértékben növelhették; 0 hozzájuk fordulunk az érettünk halt hősük árvái nevében, hogy a hadi-külcsün kamaljüvedelméből 1 Vot a hősük árváinak engedjenek át. Nem kérünk sokat, csak a kamat szaporulat csekény hányadai, s hisszük, hogy ezekből a fillérekből olyan ősszeg fog rendelkezésünkre állani, hogy abból a könnyeket letörölni s az árváknak biztos jüvőt és megélhetést tudunk biztosítani. A nemzetnek minden fiára szüksége van, aki fegyverrel nem tud eleget tenni a nagy védelmi harcban a haza iránt tartozó kütelességének, annak meg kell osztani azt a módot és vagyont, amelyet az éltünk küzdütt és értünk elvérzett hőseink nekünk megmentettek. A legcsekélyebb adományt is köszönettel fogadunk, s mindenkinek, ki bármely irányban gyakorolni kivánja jótékonyságát, azonnal útbaigazítást és felvilágosítást fogunk adni. A hősök árvái szaporodnak, tehát a jótékonyságnak is a legfelsőbb fokig kell elmenni. Azon kéréssel fordul tehát Veszprém vármegye árvaszéke Nemes Veszprémvármegye közönségéhez, hogy mindenki, kit a Gondviselés némi tekintetben is vezetőszerephez juttatott, karolja fel a legnemesebb ügyet, gyűjtsön örükbeíogadó szülőket, ingyentartásra vállal* Még előnyös áron bevásárolt Chiffon és Vászonáru raktárunkra felhívjuk t. Vevőink szives figyelmét s tekintve, hogy e cikkek árai rohamosan emelkednek, beszerzéséről ajánljuk mielőbb gondoskodni! 1111 KRAUSZ ÉS KORÉIN Alapítási év 1848. DIVATNAGYARUHÁZA.