Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-09-12

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több papai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberg Gyula papirkereskeilése, Kő-tér 'Jii-ik szám Teleíoa. il2 sxá.ixi Felelős szerkesztő és laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 3 Nyilt-tér soronként 41) fillér. — Egyes szám ára 30 Bll. A szent egység. Az a hódoló felvonulás, amelyet a magyar törvényhatóságok szeptember 2-án Bécsben rendeztek, hatalmas ünnepe volt a magyar birodalomnak. Mint ahogy a koronázási dombra össze volt hordva 1867. június 8-án minden magyar város határából egy maroknyi homok, ugy hordta össze most minden magyar törvényhatóság a maga szeretetét egy nagy hatalmas dombbá, amelyről az ország miniszterelnöke messzecsendülő hangon kiáltotta világgá az ország, a birodalom szeretetét ősz királya iránt. De ennek a hódolatban, amelyet az ország szeptember másodikán királyának bemutatott, és amelyet az ország küldöttsége kezéből a király szeretetteljes örömmel és megelégedéssel vett át, nemcsak az a jelentősége, hogy ezt a mindnyájunkat átfütő szeretetet tetttük, — hogy ugy mondjuk — közhírré. Ez utóvégre is intern, belső ügy lett volna, amelyre nem kellene az egész világ figyelmét ráirányítani. A hódoló felvonulás, és a felvonulás alkalmából elhangzott beszédek azonban nemcsak a szeretetet dokumentálják, hanem bennük megnyilvánult valami, ami már bizonyára nagyon közelről érinti azokat, akik ránk nézve ma igen nagy jelentőséggel birnak, ellenségeinket. Ez pedig nem más, mint az a szent egység, amely ezt az egész magyar birodalmat összetartja, és amely összefűzi az ország népeit és királyát. Még soha olyan tökéletesen nem nyilvánult meg a magyar katona eszméje, amely szerint a magyar korona részei teljes engyenjogusággal, a király és a nemzet, mint most e háború alatt. Teljes egyértelműség, teljes megértés, elfogulatlanság és a szeretet uralkodik a magyar korona részei között és ez a teljes, szent egység, képesiti hazánkat arra, hogy olyan erőmegfeszitést produkáljon, annyira fel tudja fokozni teljesítményeit, ahogy ezt a most folyó rettendes küzdelemben látjuk. Hokszor^fontossága volt ennek a dokumentációnak és demonstrációnak épen nálunk és a mi részünkről, hiszen tudjuk, hog}

r a háború elején azt várták az entente hatalmas urai, hogy Magyarország és a magyar nemzet egyszerre íel fog lázadui, kiüt nálunk a forradalom. Es hogy ebben a reményükben csalatkoztak, most a háború második évének kezdetén ismét kezdték terjeszgetni, hogy Magyarország kiláradt és beleunt a háborúba, és még külön magyar-orosz és magyar-olasz béke halvaszületett terveit is komolyan kommentálták lapjaikban. Erre kellett válaszolni ezzel a hatalmas tüntetéssel, amely a szent egység legeklatánsabb, legpregnánsabb kifejezése lett. Egységesen, mint Nagy Sándor falanxa áll a magyar nemzet királya és hadserege mellett és ez az egység a túlsó oldalon ai.uál nagyobb fájdalmat kelt, mert ott már valóban mutatkoznak a széthúzás mint kétségbeejtőbbé váló jelei. Védjük a kisbirtokot! A mostani világháborúnak a magyar nemzetre nézve kétségtelenül legfőbb tanulsága az lesz, hogy a győzelemhez szükséges anyagi és erkölcsi erőforrásokat nálunk elsősorban a termőföldben és annak művelőiben kell keresnünk. Vannak ugyan, akik azt mondják, hogy ezt a háborút a német s nagyrészben az osztrák és magyar ipar fölénye nyeri meg. Ez az állítás csak részben igazság. A hadi-ipar határozottan nagyérdemű, sokat dolgozó munkásai mégis csak itthon vannak, itthon, i gyárak falain belül, munkásjóléti intézmények árnyékában végzik becsülni való munkájukat. A földművelők, a földműves munkások túlnyomó nagy része izonban kint a harctéren küzd oroszlánmódra, ugy hogy itthon az illetők szántóföldje, a nemzet és a hadsereg táplálkozásának ez az egyedüli forrása tisztán i hátrahagyott család, az asszony, a serdületlen gyermekek, az aggok, rokkantak, munkabírás ára, munkakészségére vall rábízva. Ha mindezekhez hozzátesszük azt, hogy a hadvezetőség eddig egyetlen kalapácsot, sem esztergapadot sem más gépet nem foglalt le, hogy eredeti rendeltetésétől azt elvonja, — mig a legtöbb földművesnek lova, szarvasmarhája, szekere, szolgalegénye kényszer utján a hadsereg szolgálatába van állítva, — a legtárgyilagosabb igazságként állapithatjuk meg, hogy nemcsak a mostani, hanem a régebbi háborúknak is legértékesebb, legtöbb áldozatot hozó tényezője a gazda, a fölműves s különösen a kisbirtokos volt. Hangsúlyozzuk e szót: kisbirtokos, mert hiszen Esterházy herceg, vagy Pallavicini őrgróf, vagy Károlyi Mihály gróí és még számosan a nagybirtokosok közül, akik katonai kötelezettségüknek is becsülettel és vitézül tesznek eleget, mezőgazdasági üzemük zavartalanságát a nagy nehézségek dacára tudják biztosítani. Helyettük dolgozik és gondolkozik alkalmazottaiknak kétségtelenül nagyon megfogyatkozott serege. A nagybirtok tehát, ha jóval nehezebben és költségesebben is, de be tudja mindig tölteni hivatását. Mint az idei terméseredmény mutatja, betöltötte a kisbirtok is a fentebb vázolt nagy nehézségek dacára, aminek máskép nem tudjuk magyarázatát adni, mint azzal az elvitázhatatlan ténnyel, hogy a kisbirtokkal nem csak annak tulajdonosa, de annak egész házanépe szorosan egybe van forradva. A földművelő nép alatt tehát nem csupán magát a gazdát, de hitvesét, gyermekeit és egész környezetét kell értenünk, mind, mind gondozza a földet, szereti s igy jussa is van annak tulajdonához, habár talán a telekkönyv nem is tünteti fel. Már pusztán a jövő érdekében is arra kell törekednünk, hogy a földbirtok megmaradjon azok kezén, a kik vezetése alatt ol3

T fényesen betöltötte nagy nemzeti és gazdasági hivatását, mint az idén is. íme Ausztriában hamarébb Még előnyös áron bevásárolt Chiffon és Vászonáru raktárunkra felhívjuk t. vevőink szíves figyelmét s tekintve, hogy e cikkek árai rohamosan emelkednek, beszerzéséről ajánljuk mielőbb gondoskodni! KRAUSZ ÉS KORÉIN Alapítási év 1848. DIVATNAGYARUHÁZA.