Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-03-01

A háború okozta kedvezőtlen gazdasági helyzet nem ig.-n ösztökélhette a házasságra éretteket, hogy tűzhelyet alapítsanak. Mindenkinek az volt az érzése, hogy jóllehet nem tarthat hosszú ideig, de olyan pusztítást hagy maga után, amelynek helyrehozása mindenkinek erejét és idejét lógja igénybe venni. Lehetséges, hogy ebből a pusztítás okozta bajokból nem is remélt időn belül ki fogunk kászolódni. Lehet, hogy éppen a pusztítások okozta romok eltakarítása után következik egy olyan korszak, amikor az emberek kész munkáját jól, érdemhez képest fogják megfizetni. Lehet, hogy Mouarkiánkuak is kijut az épités munkájából, lehet, hogy vállalkozások létesülnek a balkánon, amelyeket mi alapítottunk, a mi mérnökeink, a mi munkásaink fognak kultúrát csinálni ott, ahol mindent lerontott a háború démonja. A terméseredményekről azt mondja a jelentés, hogy 1912-ben jó, közepes termésünk volt, kénytelen azonban megállapítani, hogy a kedvező termés ellenére drágaság uralkodott a piacon. Az ipari élet terén az év első felében még fellendülés mutatkozott, az óv végén azonban a háboríts hírekre hanyatlás következett. A páni és hitelélet, terén az 191"J- esztendő a legnehezebb éveink küzé tartozik. A háború következtében uem remélt számban jelentkeztek a fizetésképtelenségek. A korszak hosszabb és nehezebbik fele a következő évre esik és ezen a területen még az 1913. évről szóló jelentésnek is lesz nem egy szomorú adata. Pápa r. t. város szabályrendelete a házi szemét kihordásáról. i. §• A város belterületén az egyes házak udvarán, s azok összes helyiségeiben összegyűlendő házi szemét erre alkalmas, fedett szemét ládákban gyűjtendő össze, s a 7. §-ban megállapított díjnak a városi közpénztárba negyedévi előleges részletekben leenndő befizetése mellett, hetenként legalább kétszer a városi hatóság által e célra tartandó fogatok által hordatik ki. 2- §• Házi szemét alatt a konyha hulladékok és a lakásokban, lépcsőkön, üzletekben, irodai stb. helyiségekben és az udvarokban naponta összesepert por, kisebb hulladékok (söpredék) értendő, továbbá szalmazsákok, korom fűtési anyag hulladékok, fűrészpor is, ha esetről-esetre leadatnak; továbbá a lakásokhoz tartozó pincék, fáskamrák és padlások időnkénti kitakarítása alkalmával keletkező szentét, végül a hol istálló nincs mindennemű trágya házi szemétnek minősítendő. 3. §• Házi szemétnek nem tekinthető: az udvarokon összegyűlt hó, jég és sár, valamint az istállóval bíró házakban a ló, szarvasmarha és sertés trágya és állati hullák sem. Az ilyen anyagok eltii van'/tálasa is a felek kívánatára városi fogatok által eszközölhető ugyan, de csakis előzetes bejelentés és a városi tanács által köbméterenként egyszersmindenkorra megállapítandó mérsékelt dijak lefizetése után. Azon felek azonban, akik nem városi fuvarok által fuvaroztatják az ilyen házi szemétnek nem tekintendő hulladékokat, kötelesek ez utóbbiakat a városi tanács által meghatározandó helyeken lerakatni. 4- §• Minden lakó köteles könnyen hozzáférhető helyen fedéllel ellátott megfelelő nagyságú szemétládát tartani s abba házi szemetét összegyűjteni, s azt a szeméthordó kocsik megérkezése alkalmával a városi közegek segéd kezesével a kocsikba kiüríttetni. 5. §. A házi szemét elfuvaroztatásához szükséges kellő számú személyzetről és fogatokról a város gondoskodik; a felmerülendő kiadások fedezésére pedig a 7. §-ban megállapított háziszemét-kihordási illetéket szedi. 6. §. A háziszemét-kihordási illeték nemcsak az adóköteles, hanem (a templomokat kivéve) az adómentes épületek után is fizetendő és ezen illeték fizetése alul azon a címen sincs felmentésnek helye, hogy valaki a háziszemetet maga hordatja ki. A városi tanács azonban a katonai és kincstári épületeket — amennyihen ezeknél a házi szemét kihordást nem a város végzi — a szemétki-' hordási illeték fizetése alul kivételesen felmentheti. 7- §• A szemétkihordási dijak ugy az adóköteles, valamint az ideiglenesen, vagy végleg adómentes házaknál a lakószobák, boltihelyiségek, raktárak, műhelyek és egyéb férő helyek után állapittatnak meg oly módon, hogy az összes mellékhelyiségek, mint konyha, kamra, előszoba, fürdőszoba, veranda, folyosó, pince és padlás stb. együttesen tekintetnek egy szobának. Szemétkihordási díj fejéhen minden egyes használatban levő szoba, bolt, raktár és műhely után külön-külön évi 2 korona, továbbá az összes mellékhelyiségek, ugy mint honyha, előszoba, folyosó, fürdőszoba, veranda, pince és padlás után együttesen szintén évi 2 kor. fizetendő. Kivétetik ezen díj fizetése alul az istállóval i bíró ló vagy szarvasmarhát tartó közönség, kiknek j jogukban áll az összegyülemlő házi szemetet trá- j gyául felhasználni. Kötelesek azonban az ily házi \ szemetet is naponként a trágyagödörbe önteni. 8. §. A szemét kihordási dijak a háztulajdonosokra í vettetnek ki, s tőlük közadók módjára hajtatnak be. A háztulajdonosoknak azonban jogukban áll lakóiktól az ezek által bérelt helyiségek arányában a dijak megtérítését követelni, mely eseteben azok a város hatósága által a felmutatott nyugta alapján a lakosoktól, a háztulajdonosok részére szintén közadók módjára hajtandók be. 9. g. A háziszemétnek az egyes lakásokban való összegyűjtéséről a lakást használók tartoznak gondoskodni, s ezért első sorban ők felelősek. 10. §. A szemétfuvarozó városi vállalat fölötti ellenőrzés a rendőrkapitány, ügykörébe tartozik. 11. §. Jelen szabályrendelet életbelépte napjától szá- I mitva legkésőbb 3 hó alatt a város belterületén j levő összes házakban a szemétgödrök betömendök. 12. §. A szemétkihordatásra kötelezett lakások összeiratását minden év december havában, a házbérjövedelmi adóbevallási ivek adatai alapján a városi tanács eszközölteti. 13. §. A ló és szarvasmarha, továbbá sertéstrágyát a tulajdonos havonként legalább egyszer, ahol pedig nagyobb mennyiségben gyűl össze (ti. m. szállodák, lókereskedők, bérkocsitulajdonosok stb.) minden 15 napban kihordatni tartozik. 14. §. A ló, szarvasmarha és sertéstrágya elhelyezésére, hogy a trágyáié szét ne folyhasson, szabályszerű, kellő mélységű vízhatlan kifalazott trágyagödör készítendő. 15. §. A pecegödrök tartalma annyiszor, amennyiszer szükséges, kihordandó, s ezen felül az árnyékszékek mindenütt tisztán és jókarhan tartandók, s hetenként legalább kétszer mésztejjel fertőtlenitendök. Az árnyékszékek jókarhan tartásáért és azok tartalmának kihordásáért a háztulajdonos, a tisztántartás és fertőtlenítésért pedig a lakók felelősek, ló. §. Az utca szemét összesepretését, hó, jég és sár összeszedetését és kihordatását a városi hatóság eszközli és pedig hetenként háromszor, miért is az utcaszinen lakók, a házaik előtt a járdát naponként reggel 7 óráig összesöpretni kötelesek. 17. §. A ki a jelen szabályrendeletben foglalt rendelkezéseket, vagy tilalmakat megszegi, kihágást követ el és amennyiben a kihágás nem valamely törvény, vagy ministeri rendelet alapján büntettetik, jelen szabályrendelet alapján 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig ennek megfelelő 3 órától 2 napig terjedhető elzárással. 18. §. Kihágási esetekben elsöfokon a városi rendőrkapitány, illetőleg helyettese, II. fokon az alispán, III. fokon a belügyminiszter ítélkezik. 19. §. Ezen szabályrendelet a m. kir. belügyminister ur által történt jóváhagyás és kihirdetés után 30 nap múlva lép életbe. Pápa, 1913 október 25. Szokoly r.-kapitány. A Leányegyesület Vigestélye. A Pápai Lapok mindig objectiv birálója volt az esetnél^ éknek és igy most sem zárkózhatunk el az elöl. hogy a műsor és a szereplők érdemei mellett a hibáikat is kimutassuk. Foglalkozzunk tán először a conferenee-al, amit Halmi l!ódog sárvári kir. járásbiró mondott el az egyes számok előtt. Mulatságos ötletekkel és szellemes megjegyzésekkel teli előadását, élvezettel hallgattuk és velünk együtt, mindenki, aki a magyar irodalom modern irányzatát figyelemmel kíséri és megtudja érteni Haliul irodalmi célzásait. Kár volt azonban, hogy az irodalmi vonatkozásokon kívül sok volt a felekezeti célzás es a személyeskedés ; kár volt felekezeti húrokat pengetni a leányegyesüiet előadásán. Nem mulaszthatom el, hogy pár szóval ne retW'táljak a conterencier-nek főmunkatársunkat illető szavaira. fsak ennyit: lehet, hogy llüky György nagyon tehetséges és valamikor igen nagy iró lesz. de egyelőre még nem nevezhető az irodalomban való járatlanságnak, ha valaki a nevét, nem hímen ; a Vörös asszonyra vonatkozó véh-tnényüHket pedig továbbra is fenntartjuk. No és hogy a conterálással végezzünk, a pápai sajtó kikaitikirozását, nyugodt lélekkel elhagyhatta volna a jarasbiró ur A műsor a kővetkező szamokból állott: Halininé, László Aranka. Hüky Oyörgy iró. az Ur ítélőszéke előtt című karrikaturájáf olvasta tél, az ö ismert kedves előadási modorában. A ulü fogyatékossága mellett is jól mulatott a közönség. Azután a költő személyesen olvasta léi. Méterünk modorában megirt határozottan iroi kvalitásokat mutató két, allegóriáját, a szemekről — ós a szívről. Ezután Euzbruder Dezső, egy geniális tiatal komponista ült l zongorához és először Puccini Toscájának egy részletét, majd Mach fugákat, játszott és ráadásul saját szerzeményű siinphoiiikus elégiáját, adta elő, bámulatos biztosságot! nyújtó tecnikával, ugy előadását, mint kompozícióját különösen értékessé teszi a bennük megnyilatkozó igazi meleg érzés, mely különösen a leheletszerű piauóibau jut kifejezésre. Most egy szemet, fület gyönyörködtető szám következett. Klein Erzsike énekelt egy nehéz Tannhauser áriát, dr. Fehér Dezsöué finoman simuló diseret zongora kísérete mellett, majd ráadásul két könyebb dalt adott elő. tíyönyörü csillogó hangja, mely a magasabb régisterekben is tisztán cseng és értelmes szövegkiejtése még nagy sikerekre praedestinálja, kellő iskolázás után. Utolsó zeneszám Fábián, sárvári tanár hegedű játéka volt. Chopin Nocturne-jét, (Irieg Vándordalát és Tavaszidalát adta elő, dr. Wolf kifogástalan kísérete mellett. Nem külső tecnikai ügyeskedéssel, hanem átgondolt zenei tudásával és tökéletes játékával aratott & zinte sikert. Az estély zárószáma egy a femiiiismus parodizáló egyfelvonásos vígjáték volt. melyet sok ambícióval és fiatalos bájjal, nagyon ügyesen adtak elő: Sohöufeld Piroska, Fuchs Elza. Koritsehoner Ilus. Klein Erzsi, Neumann Margit, Szauer Oszkár és Osterreiclier Viktor. Nem volna tudósításom teljes, ha nem emlékeznék meg dr. Fürst Sándorné eiuöknöról,