Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914
1914-10-04
— Aranyat-vasért. A vöröskereszt egylet pápai választmányának rendelkezésére adtak : Kai dos Henrikué, özv. Szarka Pálné, Csillag lmróné, Rüth Erzsi és tlJvira. Gárdos Ems, K. E., K. E., Kiss László. Wallanstein Frida, Friss Róza, Paula, Himer, Kovács Ilus, Huszár Sáudorné, özv. Benserer Sáudorné, Kraucsák Juliska 1—1 gyürü. K. E. 1 gyürü, 1 függő, Cseke E. 1 gyürü s törinellék, Mészáros Eleknó 1 gyürü, I sziv, Csillag Család 2 gyürü, 4 függő, Hauptman Család 3 gyürü. 1 karkötő, 2 kereszt, Kardos Henrik 1 sziv, Fagyas Jánosné 1 ezüst óra, Kiss lila 2 függő, Gárdos Panni 2 függő, N X. 1 niedailou, özv. Schvarcz Istvauné 1 íueltü, Adorján Karoliu 1 karkötő, 1 függő, 1 jon-jon, E. K. 2 tügyö, 1 bross, K E. 1 bross, Sörenseu Béláné 2 ezüst karika. 1 ezüst pénz, Hohacsek Sári 2 függő ,'i prepa, 1 karcsat. 1 gyürü, 1 sziv, 1 bross, 3 aminlette, 2 lánc, 1 kereszt, Faragó Irénke 1 sziv, 1 ezüst erszény, Kraucsák Józsi 1 óralánc. Pados Autalné 1 kereszt, Kovács Imre 2 korona, Török Zoltán, Imrék Géza, Hon Karoly, Deutsch Sándor, Bletter István, X. X., Sándor Lina 1—1 korona, Puchinger Józsefné, Horváth Elek 2—2 korona, Kolbe Xándorné 3 K, Pápai Imre ,*> K, Rubiuger Ilus 1 gyürü, 1 sziv. Az elnökség— Halálozás. Mély részvéttel vettük a birfc, hogy hihalmi Hannos Zoltánné szül. Sóos Etelka f. hó 2-án hosszas szenvedés után meghalt. Az elhunyt uiiasszony egyike volt a legjobb szivü asszonyoknak. Jótékonyságáért sok megsegített ember fogja áldani emlékét. Családja körében mintaképe volt a szerető nőnek, az önfeláldozó anyának és páratlan jóságú rokonnak. — Nagy részvéttel veszünk mi is részt a mélyen sújtott család gyászában és kívánjuk, hogy szívok fájdalmára jótékony enyhet nyújtson a Mindenható kegyelme. Hült teteme ma deltán 3 órakor a családi gyászházból az alsóvárosi temetőben levő családi sírboltban lesz örök nyugalomra helyezve. — A pápai Önk. tűzoltó testület parancsnoksága mult szombaton tartott ülésén — a rendes folyó ügyek letárgyalása után — Viz Fereuc parancsnok javaslata alapján, a következő határozatot hozta: Tekintettel a háborúra, a parancsnokság határozatilag kimondja, hogy -a harctér,<n megsebesült katonák részére az őrt anyán hat betegágyat fölszerel és 6 sebesültnek teljes ellátásáról is gondoskodik. Kéri azonban, hogy amennyiben a sebesültek között volt önkéntes vagy fizetéses tűzoltók lennének, azok előnyben részesülnek az elhelyezésnél. Határozza továbbá, hogy az ekként előálló költséget a működő tagok magántulajdonát képező s az őrségi dijak és adományokból összegyűlt rendelkezési alapból utalja, tehát e célra a várostól engedélyezett segélyből egy fillér sem lesz fölhasználható." — Aranyat vasért ujabban beszolgáltattak az ev. nóegy lelnél: Veszelle Józsefné 1 gyürü, Mód Gizella 1 gyürü, 1 pár ezüst fülbevaló, Mód György régi ezüst pénzek * 1 ezüst karika, Tóth Juliska 1 gyürü, Csillag Ferenoué 1 fülbevaló, Nagy Bert» 1 ezüst karkytó, 1 ezüst gyűrű, 1 arany gyürü, Saas Aranka (8eergány) ezüst, lánc, 1 ezüst gyürü és zsuzsuk, Sohmidtmayer Móricué 6 K, Magdics Erzsi 3 K. N. N. 2 K, N. N. 40 f. Karmos Zoltánné és Hannos Zolna 1 gyürü, l-l pár ezüst és arany fülbevaló, aranytörmelék. — A vzsgyürtik megérkeztéről a nemes szivü adakozók értesítve lesznek. Adományokat át vesz az av. lelkészi hivatal is. — Hány népfelkelő van Pápán? A m kir. honvédelmi miniszter elrendelte, hogy minden 20, 21 ós 22 eres' egyén a jövő hónapban aa Ületékes houvódkiegóaaito kerületi parancs nokaágnál (a pápaiak tehát Veszprémben) szem lére jelenjék meg. Pápa városában a 3 korosztályból 364 asftnfcsaff jsianáhsasit, kik köettl pápai úUstössgü 163, — idegen illetőségű 201. A jelaatkeaettak közül 1804-ben születtek 191; — 188§-ua» 101 és 1892-ben 72. A hatóság ezúton ismételten figyelmezteti a jelzett 3 korosztálybeli jelentkezésre köteles népíelkelöket, hogy amennyiben eddig elmulasztották volna, a városházán a jegyzői irodában hivatalos órák alatt haladéktalanul jelentkezzenek — a különbeni törvényes következmények terhe alatt. — Házasság. Marcsa Sándor alistáli ref. lelkész, kollégiumunk volt növendéke mult hó 20-án kelt egybe Pápán Kis Juliska volt ueszmélyi tanítónővel. — Tűzoltó testületünk a sebesültekért. A pápai önkéntes tözoltó testület parancsnoksága f. hó 20-án tartott (Illésében elhatározta, hogy 6 lábadozó sebesült teljes ellátását és gondozását magára vállalja elönyl MI részesülnek a volt önkéntes vagy fizetéses tűzoltók. Az elnökség eme nemes elhatározásáról értesítette a Vöröskereszt helybeli választmányát, mely a bejelentést örömmel vette tudomásul. — A pápai Önképző Leányegylethez katonák és sebesültek részére, Spitzer Jakabné (Kis Acsádl 3 vánkost (J huzattal, 2 hósapkát, 3 pár csuklóvédöt, Wéber Józsefné (Kis Acsádj 2 vánkost 4 huzattal, özv. Wallenstein Dánielné egy vég barchetot voltak szívesek adományozni melyért hálás köszönetét fejezi ki Az Elnökség. — Vizvezeték a SportpaVillonban. A Vöröskereszt választmányi üléséről szóló reterádáukban olvasható, hogy a Vöröskereszt megkereste a városi tanácsot, hogy az általa a Sportpa Villonban berendezett kórházba a vízvezetéket vezettesse be. A tanács a vizvezeték bevezetését el is rendelte, de kijelentette a tanács, hogy mihelyt a pavillon kórházjellege megszűnik, a vízvezetéket le fogja szereltetni, ha csak a Sportegylet a költségeket meg nem téríti. — Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az 1892—1803—1894 évbeti született népfelkelők bemutató szemléje csütörtökön folyó hó 8-ik napján reggeli 8 órakor lesz Veszprémben, a Veszprém vároháza tanácstermében megtartva. A népfelkelők a bemutató szemlén tisztáu, lehetőleg megfürödve tisztán és rendes öltözetben a legszigorúbb büntetés terhe mellett pontosan megjelenni kötelesek. Az utazás Pápáról a hajnali 3 órakor induló vonattal egycsoportbau történik. Az utazás Veszprémbe és vissza díjmentes. A néptelkelök a pápai állomáson legalább is másfél órával a vonat indulása előtt tartoznak megjelenni, hogy ott igazolványa lapjuk idejekorán és miudeu torlódás előidézése nélkül lebélyegezhető és az ingyenes utazás kérdése elintézhető legyen. Kelt Pápán, 1914. évi október hó 2-án. Mészáros Károly polgármester. — Hazafiatlanság-e humánusan bánni a hadifoglyokkal ? Erre a nemrég nálunk is sokat vitatott kérdésre a legilletékesebb faktor: a belügyminiszter adja meg a választ, gróf Apponyi Alberthez, mint aa országos hadsegélyző bizottság uépjóléti osztályának elnökéhez intézett átiratában, melyben, szóról szóra a következőket irje: „A társadalomnak a hadifoglyokkal szentben megnyilatkozó könyörüleíe nincs ellentétben a hazafiassággal, sőt az ilyen viselkedésre egyenesen késztet az as óhaj, hogy az ellenség fogságába került fiainknak hasonló emberséges bánásmódban legyes részük." Különösen figyelmeztet a miniszter arra, hogy elsősorban aa emiitett szerencsétlenek fogyatékos ruházatának pótlása vár sürgősen a magyar társadalom nemesazivüségére, amelynek módjában áll különösen elhasznált ruhadarabok felajánlásával még ellenségeinken is segíteni snélkül, kogy saját fiaink támogatása bárminő kátrányt szenvedne. Minderre a miniszter a közigazgatási hatóságok figyelmét is felhívja, bár nálunk talán nincs ie erre szükség, mert a tanács épen mult ülésén ntasitotta » gazdát, kegy aa ide internált szerbek réssére, amennyiben feltétlen szükségek van rá, használt ruhákat és lábbelit szerezzen be. Megemlítjük még, hogy a mult héten Wittmann Mihály nagybérlő ast as ajanlatot tette a városnak, kogy hajlandó a szerbeket répasaedésre fizetéssel alkalmazni és az erre voiratkoaó tárgyalások már meg is indultak, — Állandó telefon az állomásra! Lapunk más helyén megírtuk, bog)' a Vöröskereszt kórelmére ideiglenes telefonállomást szereltek tél a vasuti állomáson. Városunk kereskedőinek egy nagyon régi s iniudeii tekintetben indokolt óhaja valósulhat most tehát, meg, ha egész kereskedelmi érdekeltségünk a városi hatósággal karöltve lépéseket tesz illetékes helyen, hogy az ideiglenes telefonállomás a vasúton áll an d ó sittassé k. Hogy mily nagy jelentősége van ennek a dolognak és mekkora előny kereskedőinkre nézve egy állandó telefonállomás a vasúton, azt igazan nem szükséges hosszabban fejtegetnünk s kereskedőink bizonyára meg fogják ragadni a kedvező alkalmat és minden követ megmozdítanak eme regi óhajtásuk valóra váltása érdekében. — Polgárőrség. Arra » lelkeshangu felhívásra, melyet Mészáros Károly polgármester bocsátott ki s melyben a város férfilakosságát polgáröri szolgálatra kérte fel, bejelentvén, hogy a polgárőrségbe ö maga is belépett, ez ideig 03 polgár jelentkezett az őrség szervezésével megbízott Csoknyai Károly v. főjegyzőnél. A jelentkezők névsora a következő: Dr. Kapossy Lucián, Gaál Gyula, Braun Dezső. Botka Jenő, Goldschmied Vilmos, dr. Barauyay Ferenc, Kolin M. Jenő, Koréin Miksa, Hajuócky Béla, Goldschmied Ödön, Sági István, Rosenberger Miksa, Grünwald Dávid, Hercz Béla, Varjú János, Győri Gyula, K. Tóth Pál, Blau Sándor, Fischer Gyula, Rapoch Vilmos, Jilek Ferenc Lngár Béla, dr. Scheiber Jenő, Révész Arnold, dr. Beke Miklós, Eisler Béla, Böhm Samu, Halász Mihály, Blau Henrik, dr. Kluge Eudre, Bilitz Béla, dr. Guth Emil, Fleischer Géza, Toch Henrik, Stern Adolf, Gergely Ferenc, Kerpel Gusztáv, Saád Lajos, Szölösi Béla, Drach Adolf, Heller Márton, Steinhot Bernát, Kohn Miksa Mihály, Horváth Lajos, dr. Lukács Vilmos, Rechnitzer Simon, Németh István, Fischl Adolf, Krausz Izidor, Nánik Pál, St einer Henrik, Gold Márk, Goldstein József, Geböck Ernő. — Reméljük, hogy a polgárőrség ezek után nemsokára megalakul. A polgárőrségbe való belépésre a főjegyzői irodában még mindig lehet jelentkezni. — Megbízás. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a dunántúli ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó pápai főgimnáziumban az iskolalátogatással s az állami felügyelet gyakorlásával az 1914/15 iskolaévre Várossy Tivadar győri tankerületi főigazgatót bízta meg. — Amit a király mondott! Könyves Kálmán király híre mesze terjedt, mert Magyarországnak tengerpartot szerzett. Hódító útjában Adriához érve, megálla Fiume város közelébe. Szétnézett a tájon s gyökeret vert lába, amint a (iuanierot. maga előtt látta, merengéséből csak akkor tért magához, midőn egy küldöttség járult a királyhoz. Meghódolni jött a város podesztálya, mellette vele jött szépséges leánya, ki mint legbecseseb termékét a tájnak, aranyszínű italt nyujta a királynak. A király hörpintett, csettintett nyelvével, izlelé a uedüt nagy szakértelmével, aztán a serleget fenékig űrité, frissítő hatását mindén- ize érzé. Kérdésé a király: ez milyen itál volt, mely reá rögtön ily jó hatást gyakorolt ? Felelt a podeszts: „Felséges királyunk, borpárlat: cognac ez. melyet itt csinálunk !" Szólt a király: „Mig itt lessünk Fiumében, kapjon éz italból mindegyik vitézem! Könnyen álljuk majd ki ás ut fáradalmát, lesz magyar tengerpárt s méghódol a dalmát." .. .Kálmán király eme bölcs elrendelése, volt a gyár első nagy magyar rendelése! Fennáll máig a gyár, az „Adriatka." borpároló gyáraknak legnagyobbika ! Cognacja azóta leve világhírű, mert frissít, erősít s mindenkép jóicÖ, s shogy islett hajdan Kálmán királyunknak, azóta ép óly jól ízlik mindnyájunknak! S e királyi italt ma bárki ihatja, mert «z egész országban kaphatja. Saját érdekűnkben csak árra ügyeljünk: „Fiumeit" kérjünk és mást el ne Vegyünk! Fuimei oognac! Erőt. srélyt adó, csüggedő fáradtra éltetöleg ható. Ki valami nagyot akar véghez vinni: Annak foffák étiből a cognacból kell inni!