Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914
1914-10-04
XLI. évfolyam. Pápa, 1914. október 4. 40. szám PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-vidóki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberg Qyuls papírkereskedés, kő-tér •> , .',-ik szám. Telefss. 112 szára. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Klflfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára : egész évre ll! kor., félévre H k.. negyedévre 3. Nyilt-tér sorúnként 40 lillér. — Kgy es szám ára :!U IUI. Gazdasági háború. Hatalmas, égrengető, tisztító vihar vonul végig a világ égboltozatán. Egymásba akaszkodik millió és millió ember és küzdenek az egyik oldalon egy gaz bandáért, a másik oldalon a jogos boszszuért. Mert ez volt a kiindulási pontja ennek a világrengető háborúnak. Összeállt egy alávaló, alattomos, aljas banda arra, hogy a hatalmas osztrák-magyar monarchia trónjának várományosát, akiről tudták, hogy hatalmas, erős hadsereget szervez ellenük és hazánk minden ellensége ellen, megöljék. Ezt a bandát akartuk megfenyíteni és megbüntetni. E banda mellé állt az orosz, a francia és az angol. Ekkor eltolódott a háború igazi oka és gazdasági versengéssé vált. Az angol kereskedők és iparosok kezdtek lelni a mind hatalmasabbá váló német ipartól és kereskedelemtől és ezért kellett harobavinniök a két nagyhatalmat. Oroszországot és Eraneia.»;-,.,i^ot. Csak egy világháborúval lehet Németországot fejlődésében megállítani és esetleg tönkre is tenni. Németország pedig már régen szálka Anglia szemében. A francia revanche-eszmét sem a francia hazafias érzés táplálta és erősítette, hanem az angol pénz és az angol féltékenység. Es közvetve az angolok féltékenysége okozta azt is, hogy a franciák a revanche-eszme kedvéért pénzt, milliárdokat áldoztak az orosz hadsereg fejlesztésére. Eleinte Anglia csík azt mondta, hogy Belgium semlegességének megsértéséért ragad fegyvert, a napokban azonban már egy párisi jelentés hozta a vallomást, hogy bizony Németország elleni gazdasági háború ez ami most folyik. Németország tönkretétele az a nagy cél, amelyért három lejedelem alattvalóinak százezreit vágóhidra küldi. Ks e „nagy" cél tekintetében sincs megegyezés a három szövetséges között. (Iroszország és Franciaország azt tervezték, hogy Németországot teljesen tönkreteszik, Anglia azonban nem akar ehhez hozzájárulni. Neki csak arra van szüksége, hogy Németország a közeljövőben képtelen legyen a fegyverkezésre, u fejlődésre, de még mindig elég erős maradjon ahhoz, hogy Angliával együtt szükség esetén a hatalmassá váló OroszOrszágul megállítsa útjában és terveiben. Ebben a gazdasági háborúban nekünk feltétlenül Németországgal egy sorban kell harcolnunk, mert bennünket is a nemet töke, a német ipar és keA l'egyvertechuika igen nagy diadalokat arat: de azt, and után Németország es Franciaország egyaraui tülekszik és amire a toldd hatalmak is vágynak, vagyis ieltétlen fölényt az ellenfel fölött, senkinek sem hozott. Mialatt a fegyvertechnika drága ajándékait pártatlanul osztogatta szét az összes hatalmak között, mindegyiküknek nagy nehézségeket és hátrányokat okoz. Hogy a hatásos fegyverekkel az ellenfelet miképeu lehet megsemmisíteni, ez könnyű kérdés volt. Hogy lehet azonban magunknak a megsemmisüléstől menekülni, az már nehezebben megoldható probléma. A taktikának teljes megváltoztatására volt, szükség. Lehetetlen, mint a 18- században kát vonalban felvonulni egymás ellen, és akkor tüzelni, mert igy néhány perc alatt mind a két sereg holtan vagy sebesülten heverne a földön. Nem lehet a Napoleon-féle négyszögeket sem felhasználni, mert néhány •rappuell elég volna egy ilyen kólóiménak. A mostani hadi taktika alapja a fedezetek, fák, házaik, falak, árkok, dombok felhasználása. Csak ezek mögött dolgozhat a gyalogos eredményesen, ugy. hogy lehetőleg láthatatlanul célozhat az ellenségre, azt. legalább egy kissé megzavarhatja és ezalatt ujabb fedezékbe nyomulhat előre. Akármilyen jó fedezékeket nyújt is a csatatér, előbb vagy ivóbb :-l!eu-ég eb tt m -g nyílik egy olyan terület, amelyen mar nincs fedezék. Ha ez a terület, keskeny, akkor á támadó fél rohammal ingathatja meg a tüzeléstől amúgy is megzavart ellenséget, ha azonban széles, akkor lassan kell árkokat előre tolni, lehetőleg éjszaka, mint a várak ostrománál. F/iinél a harcnál a gyalogságot tüzérség támogatja. Ennek az ellenséges tüzérséget ke.l a gyalogságtól távol tartania és a fedezeteket kell lerombolnia. Hogy a tüzérség a maga állását védje, a páncélfalakboa fordultak és azzal fedezik az agyukat és tüzérséget. A raj vonalnak ugy kell összeállítva lennie, hogy ne legyen sürü vonal, hanem az emberek egymástól egy-egy méter távolságra legyenek, mert csak igy tud a legénység szabadon tüzelni és a lövés után előre rohanni. A rajvonal mögött kell megfelelő tartaléknak lennie, amelyet csak a szuronyrohainnál szabad (elhasználni, épen ugy, mint ahogy a szuronyrohamhoz sürö sorok kellenek. A lőfegyverek tökéletesedésének ezek szerint egyik legelső következménye a csata vonalának nagyobb kiterjedése. A régi harcmodor szerint átlag egy méterre a különböző fegyvernemekből lö ember jutott, mig az orosz-japán háborúban átlag már csak 8 ember állt niéterenkint. Egyik elleniéi sem használt lel nagyon sokat a békében tett. tapasztalataiból és elméleteiből, a helyzet maga erőszakolta ki a széles arcvonalat. llizonyos tehát, hogy ugyanez az eset log megismétlődni a mostani háborúban is. A csatáterek tehát a jövőben sokkal nagyobb kiterjedésűé k lesznek, mint eddig. uKan hadseregek, mint amilyenek Königgriitznél és (iravelottenál állottak szemben egymással legalább is négyszer olyan széles harctéren fognak kifejlődni. Mik azonban a régi seregek — Königgátz 226,000 embere és (travelotte 1S0,()(K) katonája — a ina szemben álló haderőkkel szemben. A mái csaták tehát mindenesetre máskén fognak alakulni, mint a régiek. Elsősorban H reskedelem támogatott és támogat. Ha egyéb szimpátia és érdek nem is fűzne bennünket a hatalmas német birodalomhoz, a gazdasági érdekek is egymáshoz kapcsolnák a két államot. Az érdekkapcsolat eredménye az, hogy ebben a háborúban, amelynek alapoka nagyon távol van fcmindenféle gazdasági háborútól, mi egymás mellett küzdünk. A gazdasági háború kimenetele mindig kétes. Németországnak és a monarchiának ugyan —mint a háború eddigi lefolyása is bizonyítja — valósággal kimeríthetetlen i rőtartalékjai vannak és másrészt gazdasági helyzetünk is igen előnyös, mert mezőgazdaságilag mi, iparilag és kereskedelmileg pétiig Németország nagyon erős. De egy gazdasági háború mindig érdekek összeütközése, de ebben a háborúban más okok miatt bizhatunk a mi fegyvereink győzelmében. E háború tényleg gazdasági háború, de kiindulása és oka jogos ás igazságos az UjssZság ;> mi oldalunkon van. Nem mi hivtuk ki a végzetet, hanem mi provokáltuk a világháborút, de álljuk a harcot abban a hitben, hogy gazdasági erőnk fentart és igazunk győzelemre fog vinni bennünket. A jelen háborúja. Irta: A von Schiffen gróf a német, vezérkar volt főnöke. Néhány évtized alatt a francia-német ellentét, és a technikusok odáig vitték a dolgot, hogy ma már nemcsak Europa összes hadseregei körülbelül egyenlő iegyverek birtokában vannak. A fegyverek és az ágyuk könnyűek és könnyen kezelhetők, könnyen tölthetők, gyorsan elsüthetek, messzire és biztosan hordanak és nagy területet uralnak. Van olyan lőpor, amely sem a katonát, sem a fegyvert nem árulja el messziről látható füsttel. Vannak minimális átmérőjű és sulyu lövegek, amelyek lehetővé teszik nagymennyiségű muníció szállítását, ami viszont a tüzelés gyorsítását szolgálja. A szolgáltatásokat még magasabbra fokozni és a feltalálók elé uj feladatokat kitűzni, feleslegesnek látszik. Az, amit elgondolhatunk el van érve. Egyik löveget a másik után bocsáthatjuk útjára. Ha a kéz biz!o-. ,i szem éles, akkor a legtávolabbi célt. is biztosan el lehet, találni. A hajtóerője a lövegnek illetve golyóknak oly nagy, hogy uralja a teljes távolságot. A golyót, kistbbiteni már nem lehet, ma is épen csak annyira elég, hogy egy embert harcképtelenné tegyen. Semmi zárt, csapat, sem egyedülálló ember nein teheti ki magát a golyózápornak. Már Marsla-Toiirnál, egy tökéletlen és ina már elavult, teg\ vérrel szemben egy porosz ezred, amely zart rendben vonult fel, minden száz emberéből (ÍS-at el\e>zitett. Néhány évtized előtt pedig a japán Náiubit-hadosztaiy legény segéllek ÍK) ? 0-át vesztette el egy ilyen zárt, felvonulásnál. Egyetlenegy jó fedezékben levő katona 14 támadót DélAmerikában igen könnyen leterített.
