Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-01-25

Lengyel Menyhért és Biró LHJOS nevei a külföld színházai elótt épp olyan ismeretest-k, mint a francia Bernstein, a német Spielhagen vagy az angol Kuolduuch neye, Kz az export igazolása annak, hogy nem­csak egy sorba helyezkedtünk a nagykultur nem­zetekkel a színművészet terén hanem igazolása annak is, hogy egy kulturképes faj vagyunk, amely rövid, alig emberöltöny i függetlensége után már oda érkezett azon nemzetek mellé, akiknek már kiforrott klassikus irodalmak volt akkor, amikor nálunk arról beszéltek az embe­rek, hogy fönnmarad-e a magyarság vagy pociig alámerül az összbirodalomban. Nohát ez olyan eredmény amelyre minden magyar büszke lehet. A színművészetnek ez a fejlődése örömmel tölt­heti el minden hazafi szivét. Tangóláz. Egy rövidesen hírhedté vált érzéki ránc után. amelyet csak éjjelente és kétesebb hirü helyeken lejthettek, a niacsics Után egy ujabb forma tánc jelent meg tv színen és ezt a táncol, dicsérik és megvetik szeretik és gyülöiik : hadakoznak ellene és érette. A inacsicsra mindjárt, az elején kimond­ták a halálositéletet. Szalonokban, tisztes bálokon, lakodalmi ünnepségeken még ezt aszót sem szabad volt kiejteni, a niacsics csak éjiéi után támadhatott fel olyan helyeken, ahova az emberek elmennek ugyan, de röstellik bevallani, hogy ott voltak, így burjánzóit ez a tánc minta kankán, nmei ynek legtöbb valószínűség szerint egyenes leszárma­zottja. Tompább és szelídebb formája a ntacsies­nak a tangó. A külömbség talán mindössze az. hogy mig a niacsics tisztára az érzékekre akart halni, addig a tangó kecses voualhullamaival. negédes lépéseivel. incselkedő mozdulataival az érzékiséget csak sejtetni akarja, de alapjában ' véve esztétikai gyönyöröket akar kilejezni. A tangó eredete déli és pedig délauierikai. Brazíliá­ban és Argentinában kezdték e láncot már egy évtizeddel azelőtt. Utt egy természetes és az ép­léiekliek megtelelő tánc volt ez. Egy kissé tüzes,. egy kiftflé kiosapougó, de alapjában véve mégis mérséklet es tánc. amely csak a lebujokban és a tengerészek csapszékeiben fajult el olyanná, mint amilyeii mostanában is a tangómul az a fajtája, amelyet láncolni latunk éjszakai mulatóhelyeken A művészi tangó, amely lázba ejtette egész Nyugateurópát és amelynek érdekében harcra kellett szállnia a művészi szabadságnak a konzer­vatív sötétséggel szemben, a szép nu-rsékelt langó ínég most is. amikor pedig már túlzásba kezdik vinni, egész bátran megállja a helyét bármelyik szalóntáiic mellett az édeskés menüett és egyéb rokokó táncok kivételével. Aki lattan tangó táncot ügyes és a tanc iránt fogékony fiatal páitól lej­teni, az első pillanatban meg vau győződve arról, hogy ezen tanc elítélőinek nincsen igazuk. Mert hiszen érzékivé tenni minden táncot lehet. Még a szelid mazurkát is. Más áll a kimon­dottan és brutálisan érzéki táncokra nézve, a mlyeu a niacsics és az apacs tánc. Ezeket szelid ós mű­vészi táncokká t pitaui teljesen lehetetlenség, mert hiszen ezeknek az eleme a müvészietlenség és ha ezektől megfosztanék, akkor mint táncforma is megszűnnének létezni. Más áll a tangóra nézve, ahol a túlnyomó elem művészi és csak egyes for­máiban— amelyek egész bátran ki is hagyhatók — mutat föl bizonyos érzékiséget. Egy angol iró, amikor meghallotta, hogy egy túlbuzgó pap be akarja szüntetni a hatóságok közvetítésével Angliában a tangó táncot, ez ellen erélyesen felszólalt és érvei között találjuk a kö­vetkezőket. - Ha az erkölcs azt diktálja, hogy ilyen­fajta táncokat ne engedjünk parkettre vinni Ugyan­olyan jogon az erkölcs azt is parancsolhatja, hogy zárjuk be a templomokat, Hány ember él a vi­lágon, akinek a ceremónia és a vallás misztikuma megbolygatja lelki egyensúlyát, logikáját: hány ember él a világon, aki egy egész életet sirathat azért, mert babonával és a \ álláshoz egyáltalán nem tartozó ostobasággal súlyosították az agyát. Mérséklet a művészetben és mérséklet a vallásban ! Az érv használt, a tangót abban az angol községben továbbra is táncolhatták. Nálunk is felemelkedtek már azok a bizonyos erkölcsös urak, felültek a magas lóra es bennünket kioktat­tak a tangóláz veszedelme telöl. Ne féljenek, t.'sak arra ügyeljen mindenki, aki olyan nagyon szíven viseli a közerkölcsöt, hogy a tangó ne csapjon át szélsőségbe, oda, ahol már csak egy] lépés van az ízlés és erkölcsiség között. Ha erre vigyázunk, akkor nincs initöl tar-' tanunk, a tangó nem fog nagyobb bajokat, okozni, i legyen a láz bar milyen magas foka is. i Karcolat. Életkorok. Mit tagadjam? — A .szépem." vagy ahogy, az angol szüfrazsettek mondják: a „Javított ein-' ber a életkoráról szeretnék szólni. Hisz ez tei- I mészét es is. Mert mit írnék a férfiakéról? Ha csak azt nem. hogy ök ezen a téren is kiváltsa-1 got élvesnek. Persze. A férfi busz éves korában gyerek. ; Negyven év\el: még egészen fial.il Antikot hat­van tele ballag: legszebb idejében van. Sőt meg­írta a nagy Jókai, hogy ; ,öreg ember nein ven ember." És ezt neki oly szívesen elhiszik a — férfiak. De bezzeg, ha asszonyról szól a nóta . . . Hát még, ha leányról! E« még hozzá huszonöt éven felüli leányról ! No hiszen, jaj akkor az árva, lelkének! ... A férfiak éheket taragnak rá. tisz­telet a kivett Inek ! I az asszonyok, igen. az asszo­nyok is ellene fordulnak saját nembélieikiiek és szörnyen sajnálkozó arccal segítenek megállani­1 tani a szóban forgó leány magas életkorát. Még az olyan asszonyok is akik kiváló Ügyességgel szokják eltitkolni születésük évszámát. Söt az ilyenek, bizonyos előszerel >-t tel és nagy tudással ennek és annak a lánynak évei számát. Jó szjrencse. ha meg nem toldjak rövid négy-öt esztendővel. Mire aztán felhangzik a szá­nakozó megjegyzés: „Szegény N. N, kisasszony bizony már benne vau az időben." ('sodálatos ósdi felfogás! Rettenetesen nagy maradiságift vall, hogy még mindig akadnak, akik ugy véle­kednek e tárgyról, mint nagyanyáink vélekedtek! valamikor a krinolinok idejében. Az 6 korszakuk­ban vén volt a leány, ha túlhaladta a lS-ik élei­évét. Ha addig be nem kötöttéi; a fejét, aztán már legfeljebb csak özvegy emberié számit hatot t. Nem ugy van mar manapság ot,t ahol a civilizáció vette át R birodalmát. A kulturális vi­szonyok fejlődésével a nő is olyan pozícióba ju­tott, amelyben egész--ti más elbírálás alá esik. Főképen a kenyérkereső nő. Az önálló leány­ember. Ma már mások a viszonyok. Következés­képen mások a jelenben élő emberek is. A nö ma sokkal inkább vesz részt a nyil­vános életben. Modern neveltetése folytán elfog­laltsága tágas körre terjed, gondolkodása önállóbb, tevékenysége fokozottabb. Es éppen a változatos lelki élet óvja meg öt a korai petyhüdéstöl, meg­vénüléstöl. Felvilágosodott és rohamosan fejlődő ko­runk a nőtől oly sokat kíván, hogy annak a tizenhat évvel megfelelni teljes lehetetlenség. Hisz ebben a lányok egyik része még az iskola porát szívja, mig a másik anyai gondviselés mellett tanulja meg a házi teendőket. Es szintén a kor erénye, vagy hibája, hogy tizenhat évvel mind a háziasságra'mind az ."málló életre majdnem tel­jesen éretlen a leány. Lehetne itt az emberiség fizikumának foly­tonosan tartó degenai .nasáról is beszélni, mint egyik okáról a fentemlitett fejletlenségnek, de hát. ez az orvosok dolga. Szóval a kultúra úttörése nyomán átalakult viszonyok mintegy természetszerűen eltolták a korhatárokat a nö életében. Különösen az önállóságban élő, vagy egye­sületekben munkálkodó leányok folytonos s/el T emi tevékenysége, az, amely fiatalságukat, Ado­iégüket, trisseséeiik.t. szemmel láthatóan nieg­irzi, ápolja. 'Pusztán a tözökanai a varró tii for­gatás — öregít, hölgyein} }j Az érettebb kom rSMUy értéke ma mar mit lein vészit a tizennyolc enzíeiidö tagadhatatlan iája niei ett. Mi" 1 inig emez -d-s baba arcával, »yerekes naivitásával gyönyörködtök, addig az tlóbbi kifejlett szépségével, fokozottabb müvelt­légével, tágabb ismeretkörével tárja elénk testi­eiki előnyeit. En például lókkal inkább ladok gyönyör­ködni a kinyílott róssabimbóban, min', az olyan itádiumbaii b-vö test véreb-i . amelyei még »ok­10k zöld levél burkol a szemlélő elől. Ha p''dlg nár tul van a leány azon i koron, amikor virág­IOZ szokták hasonlítani, akkor még míudig meg narad számára egy meg szebb hasonlat i.z eszi lapsugário. amely maga köiííi euy iie, kellemes lleleg.-f, van hivatva terjeszteni. Hogy aj idős lányok mind epés sggszüzek ennének, az csak olyan kegyetlen mese, mint a nostohákVÓI skóló meiid^-Mondák, akikről mél­atlaiiul Ítélkezik a társadalom, ahelyett, hogy inéJkUl is nehéz helytotökbeu segítségükre sietne. I >« bár maradjunk a tárgynál. A/, 'los lá­lyok . .. Igen H >gv a minő évek külsejükön lyoinoka' is hagynak. Istenem!,Nem résse­;üliin!,-e uemktflönbség nélkül miudnyájsN ebb*u ? ,1'ay étlen piktor az ido ! Minél többel dolgozik' i III. kankon. annál jobban elrontja azt ! u Téliát ha csakugyan öreg*aik t\& asssoi \ s l lány. ez esik nj.ihh ok al'iH. hogy szereiéin ••. ­íel ezt a kis l,ell.-metfem#ger feledtessük vele. Ne eniieg-«siik Uiitsluu 110 barátaink el--:­>veik számat. N- ajándékozzuk inej( őket számon 'sztendökkel. unn-lv inald ugv is elkövetkezik tá­tik. Ne akarjunk kellemetlenebbekké válni, mint nnilv enek vagv unk. Az assz mv ok tznressék auvus­todva a lányokat. Az urak legyenek mindig gyen­gédek, mindig udvariasak! 4*s:lt.' «.*/t :* l. •'I I •» 111 lil.toibmi VEGYES IIII1EL — A püspöki szek betöltése. A dunán­uli református egyházkerület nagynevű püspöké­lek: Antal (tábornak elhalálozásával a püspöki rodát és az adminisztráció vesetélét az egy házi örvények rendelkezéseinek értelmében Németh stván teo|ógíaí tanár, egyházkerületi főjegyző •ette át, ki a püspöki irodát már Pápára át is íelyezte. A megüresedett püspöki szék betöltése igyébeu a jövő hó Ö-ára Komáromba összehi­•ott egyházkerületi közgyűlés log iutézk-dni. — Áthelyezés es kinevezés. A m. k. gazságügyniiiiiszter a Prau»r Károly nyugalomba •onulása alkalmából megürült papai k. teb-k­LÖnyvvezetői állast áthelyezéssel töltötte be. a neunviben Táncos Antal k. telekköny vvezetöt l'étlol Pápára helyezte. — Qyőri István, szűcsi isztálytatiit ót, a Bakony vidék egyik legszorgal­nasabb és legtehetségesebb tanítóját, a vallás és közoktatásügyi miniszter állami tanítóvá nevezte ií és székhelyéül H-ielidet j-dölle ki.

Next

/
Thumbnails
Contents