Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-08-09

Peti: Jó vegyünk rajta szaluimat. Kenye­ret azt csórtam ma. (Kivesz az iuge nyilasából «gy darab kenyeret.) Acce uekem. Bemegyek a Ceidli Vencelhö, uz nekem sokát ád. Ismer. Olyan jó, én má ettem eccer. Pista: Ne azt. Inkább kapszlit vegyünk négyér. aztán letesszük a sinre és durrantunk kövei. Az olyan jó. És annak a Krauzná szazat is négyér. Peti: De én éhes vagyok. Pista: Na hát ilyen hülye. Iszen most vót dél. Peti: De én csak egy süt krutnpit ettem, mert a papa ma nem hozott pénzt, aztán ebé-1 det meg a mamának azér köll csiuáuyi, hát kért A Somsicsektül krutnpit. Hztán megsütötte. Pista: Talán elitta az apád? Most, ma aszonta, hogy nem iszik. Aszonta, hogy kinn vót a Njttgotiuá, de nem vitettek vele jiakkot sehová. Nem keresett. Pedig hogy j megköpi az esö pénzt. Mindig aszontam az anyám­nak, hogy majd ha én má akkorát tudok köpni, mint a papa. hust eszüuk miuden débe. De má ezt se lehet. (Hallgatnak.) Pista: Hát reggel se ettél? Peti: Csak kenyeret. Pista: Tejet nem kapta? Peti: Nem hát. Az anyám aszonta, hogy maj tavasszal, mer most nagyon drága. Aztán aszonta, hogy nem is jó az a tej, amit árunak, aszonta, hogy csak a kórházba annak igazi tejet. Mikor tavaly ió vágták a Rókusba a hasat aszongya, hogy olyan jó tejet adtak. (Hallgatnak.) Peti: Acce má azt a négy vasat. Pista: Hát ne. Vegye szalonnát, de igazsá­gosan ossz ám ! Ne ám, hogy a íelit megzabád mire kigyüssz. A Zeidii kapujána leslek. Peti: Jó. (beszalad a henteshez. Pista lesi. Egy kis idő múlva Peti jön ki teli pofával.) Pista: Ne zabáj mint egy ló, acce felit. Peti: Addneketn az egészet, iszen te igyis etté, a te apád keresett. Pista: De az én 2 vasain is benn van. Peti: Ne hát egy harapás, te irigy. (Esznek.) Pista: Most jáccuuk lovast. Peti: Jó, hát jáecunk Vau spárgád ? Pista ; Van. I Kihúz nagy nehezen egy hosszú madzagot a zsebiböl.) Peti : Ez nem ölég hosszú. Urasági hintó lesz. Nagyobb spárga köll. Pista (kivesz a másik zsebéből egy több helyen összecsomózott madzagot, és az előbbi­vel öszeköti.) Peti (segit neki kötözni.) Te leszel a ló. Pista: Én a kocsis leszek. Peti: Az én leszek. Pista: De én akarok. Peti: A mutkor is tevótá a ló, má megta-1 tiltottalak hogy kő forduni. Pista: Hát jó. Egy darabig én leszek a ló, egész addig a tócsáig meg vissza, aztán meg te. Jó? Peti: Jó. ibefogja Pistát'Oyi te kese! Gyii­j-i (szaladnak egy darabig) Hö-he hö-ö-ö-ö. Te marha! Hát mér uem ász meg, ha aszondom. hogy hó. Tucc is te ló lenni. Struksciö. struksci. Hat strukkuj vissza leié. Nem játszom iszen te hülye vagy. Te vagy egy ló ? Pista: te nem tudsz hajtani. Hadd legyek én a kocsis. Peti: Nem. 'Köhögni kezd. Izzad, liheg a futástól, arca azért nem piros, sápadt mint előbb volt.) Pista: Hát. nem lovazuuk ? Persze mer most neked költene lónak lenni. Peti: Nagyon eltéradtam. A mama aszonta, hogy ne fussak, mer beteg leszek, aztán én mé­gis tut ottani. Plate: Az én mamám is aszongya, mégis futok. Dehogy leszö beteg. Peti: Jaj de szomjas vagyok. Jaj de jo vóna most tejet inni. Pista: Gyere be igyá vizet. Peti: Má ii'iii kő. Má nem vagyok szotn­gyas. Most iná jáchatunk. Pista: Hát leszö ló? Peti: Leszek. (Villamos csilingelés hallatszik. A fiuk föl­tekintenek.) Pista : Hát fogd be magadat. Peti: Nem. Kn tudok egy jót. Itt megáll a villamos. Én megl'vazom a villamost. Ereszd el hamar a spárgát. Meglovazom. meglovazom, aztán gyi! Gyere hamar segits rákötni a kerékre a spárgát. (A villamos megérkezik. Megáll. Peti oda­szalad és int Pistának aki félve közeledik. Peti odasurran az első kerékhez és ráköti a madzagot.) Pista: (sugvaj Vigyázz Peti hátha elindul. Peti: Hát aztán majd meglátod hogy tu­dok én futni. (Villamos csönget és lassan elindul: A ke­rék egyet fordul -a kötél velemegy és szalad utálnia Peti. Pista: Peti erezd el a spárgát mert oda ránt aztán elgázol mint a Kobacs Sanyit! Peti: Bánom is én. (A villamos gyorsan kezd haladni, a kötél mindgyorsabban tekeröd­zik a kerékre. A fin nem engedi el. Egyszere a madzag elszakad, a hu elesik s a villamos hátsó kereke a Iában keresztül megy.) Pista: Peti! jaj a Peti (szalad Peti anyjá­hoz be a házba.) A villamos megáll az utasok leszálnak. Kiabálás, az emberek összefutnak a házakból. A sarokról lassú nagy léptekkel jön a reudör, kabátját gombolja és egy noteszt vesz elö. Majd a mentők jönnek. Egy kékszemű fiatal orvos kötözi be a kis Peti lábát. A fin nyöszö­rög. Nagy népcsödiilet állja körül a kocsit. Kér­dések, és szörnyülködések, jobbról balról egy-egy ember, aki meséli az esetet, előrenyúlt kíváncsi arcok, tágrauyilt szemek és sirás, jajveszékelés. A kis Peti anyjának fáj valami, az sir olyan keservesen. A gyereket a kocsiba teszik s nagy lassan elindul a négy kerék a nép között. Jó darabot ment már a kocsi, mikor a kis Peti lassan, sápadtan, bénultságában a fájdalmat még nem is nagyon érezve megszólalt: Hova megyünk, doctor bácsi? A Rókusba, fiacskám. Csönd. A kocsi himbálózva gördült tova. Kis idö múlva újból kérdez a kis nyöszörgő: Igaz doctor bácsi, hogy ott mindig olyan jó tejet kapni? Az orvos nézett egy darabig nagy, fénye­sedö, kék szemével a nyomorult kis roncsra. Sze­mének sugara valahonnan mélyről gyull ki, ta­lán a sziv, legmélyebb rejtekéből : Felelni akart, el is kezdte mondani, hogy „Igen,* de csak az első betűt tudta félhalkan, elfúlón kimondani, a második a „g" már torok hang volt, uem fért ki. Valami nagyon összeszorította a kék szemű orvos torkát, fájón, erősen, keserűen. Gábor deák. VEG YES HÍREK. — Gróf Esterházy Pálne a harcosok gyermekeiért. A harcosok itthon maradt csa­ládtagjai támogatására megindult mozgalomból méltó módon kiveszi részét az Országos (íyer­mekvédö Liga is. A liga gróf Edelsheim (iyulai Lipót elnöklete alatt értekezletet tartott, mely­nek legkimagaslóbb eseménye gróf Esterházy Pálné született. Andrássy Ilona bejelentése volt. aki pápai kastélv aiiau százötven gyermek inté­zeti elhelyezését es száz gyermek napközi gon­dozását ajánlotta tel. A liga hálás köszönettel vette tudomásul a nagylelkű bejeiéi tést és a maga részéről erre a célra még ötszáz h«lyet biztosított. — Hátramaradottak segélyezése. A harctérre ro-nult kenyérkeresők hátramaradott­jainak segélyezésére alakult bizottság a lefolyt néteu mindennap ülésezett és megkezdte a se­gítő munkát. Örömmel említjük íel, hogy a segitö bizottság védnöknői twztét, gróf Esterházy Palné volt szives vállalni, ki a bizottság céljaira 1000 K-t folyósított. A bizottság megkereste az ösz­s-zes jótékony egyesületeket é» pénzintézeteket., hogy a jótékony célra tőkéjükből, illetve jüvö­delmükböl megfelelő összegei, bocsássanak a bi­zottság rendelkezésére. A Pápai Takarékpénztár 1000 K-t, a Pápa városi és vidéki Takarépénztár 400 K-t, a Chevra Kadisa 100 K-t juttatott A bizottság kezeihez, mely a város lakossága kö­rében folyt gyűjtés révén igy kerek 4000 K üsz­szeghez jntott. A város a bizottság felhaszná­lására a városi hatóság és képviselőtestület el­lenőrzése mellett 12.000 K r. bocsátott azzal a kikötéssel, hogy az összeget lehetőleg a nép­konyha Htján juttassa a bizottság a segélyezet­tekhez. Tényleg a népkonyha már csütörtökön meg is wyiit és mindjárt az első nap 70 hátra­maradt nőnek és 130 gyermeknek utalt ki ebé­det, azóta pedig a jelentkezettek száma újra je­lentékenyen emelkedett, ugy hogy tegnap- már 870-eu vették igénybe a népkonyhát, mely saük helyiségeiből a főiskolai köztartás cólszerü helyi­ségeibe költözött át. Megkereste a bizottság az összea orvosokat, hogy a hátramaradottak gyógy­kezelését szükség esetén ingyen teljesíteni szí­veskedjenek Erre az összes orvosak a legnagyobb készséggel vállalkoztak. Megkereste továbbá a bizottság a gyógyszertár tulajdonosokat, hogy gyószereket az ilyen betegek részére önköltségi aibau számítsák, hogy igy a bizottság által ke­zelt pénzből minél több segélyezés legyen nyújt­ható. — Az áldozatkész Leanyegylet- A Pápai Leány egyesület nemes tradícióihoz híven az elsők között volt, akik a mai nehéz napok­ban letették áldozatukat a haza oltárán. Az egye­sület választmánya egyhangú lelkesedéssel fo­gadta el dr. Fürst Sáudorné elnöknö következő határozati javaslatát: A Leanyegyesület felajánlja a Vöröskereszt helybeli fiókja részére segítségét és pedig hajlandó: 1. a vasutcu keresztül vonuló sebesült és beteg katonákat anyagi erejéhez ké­pest levessel, kávéval, tejjel, üdítő italokkal el­látni : 2. a Pápán elhelyezendő beteg katonák ápolásában segédkezni j 3. fölajánlja kórházi célra egyesületi helyiségét; 4. ezen célokra segitö ala­pot létesít, amelyre az egyesület vagyonából 200 koronát elkülönít és ez alap gyarapítására gyűj­tést rendezett. — Itt említjük meg, hogy az Ir­galmasreud magyar tartományi főnöksége pápai kórházát 00 beteg katona részére felajánlotta. — A papai medikusok. A budapesti kir. magyar tudomány egyetem orvoskari dékánja lelkes hangú fethivást bocsátott ki az ország me­dikusaihoz, amelyben felszólította őket, hogy betegápolói teendőkre jelentkezzenek mindazok, akik rendes katonai szolgálatot nem teljesítenek. Az ország miuden részéből több, mint 300 or­vosnövendék jelentkezett. Örömmel jegyezhetjük fel, hogy a pápai medikusok 1-2 kivételével mindjárt a felhívás megjelenése után a legna­gyobb örömmel és lelkesedéssel ajánlották fél szoigájatait. a dékánnak. — Polgárőrség Pápán. Minden ember érzi, valamennyien tudjuk, hogy történelmi na­pokat élünk. Az idők méhe nagy dolgukat rej­teget magában. < >ly eseményeknek vagyunk szem­tanúi, amelyek előre láthatólag más képet fognak adni a világnak. Ami most játszódik le a világ­történelemben. a z az igazi bellum omuiuin contra omiies. Ha azt akarjuk, hogy a világ e legna­gyobb háborújából ne mi kerüljünk ki vesztesen, a nemzet minden egyes tagjának egész tehetsé­gét tel kell ajánlania a szeut ügy érdekében. Megérezte ezt a békében oly sokat ócsárolt „inai- fiatalság is, melynek önfeláldozó áldozat­készsége a márciusi nagy ifjakéra emlékeztet. Egész régió azoknak a száma itt Pápán is. akik önként, kívántak belépni a hadseregbe. De nem

Next

/
Thumbnails
Contents