Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-08-09

Peti: Jó vegyünk rajta szaluimat. Kenyeret azt csórtam ma. (Kivesz az iuge nyilasából «gy darab kenyeret.) Acce uekem. Bemegyek a Ceidli Vencelhö, uz nekem sokát ád. Ismer. Olyan jó, én má ettem eccer. Pista: Ne azt. Inkább kapszlit vegyünk négyér. aztán letesszük a sinre és durrantunk kövei. Az olyan jó. És annak a Krauzná szazat is négyér. Peti: De én éhes vagyok. Pista: Na hát ilyen hülye. Iszen most vót dél. Peti: De én csak egy süt krutnpit ettem, mert a papa ma nem hozott pénzt, aztán ebé-1 det meg a mamának azér köll csiuáuyi, hát kért A Somsicsektül krutnpit. Hztán megsütötte. Pista: Talán elitta az apád? Most, ma aszonta, hogy nem iszik. Aszonta, hogy kinn vót a Njttgotiuá, de nem vitettek vele jiakkot sehová. Nem keresett. Pedig hogy j megköpi az esö pénzt. Mindig aszontam az anyámnak, hogy majd ha én má akkorát tudok köpni, mint a papa. hust eszüuk miuden débe. De má ezt se lehet. (Hallgatnak.) Pista: Hát reggel se ettél? Peti: Csak kenyeret. Pista: Tejet nem kapta? Peti: Nem hát. Az anyám aszonta, hogy maj tavasszal, mer most nagyon drága. Aztán aszonta, hogy nem is jó az a tej, amit árunak, aszonta, hogy csak a kórházba annak igazi tejet. Mikor tavaly ió vágták a Rókusba a hasat aszongya, hogy olyan jó tejet adtak. (Hallgatnak.) Peti: Acce má azt a négy vasat. Pista: Hát ne. Vegye szalonnát, de igazságosan ossz ám ! Ne ám, hogy a íelit megzabád mire kigyüssz. A Zeidii kapujána leslek. Peti: Jó. (beszalad a henteshez. Pista lesi. Egy kis idő múlva Peti jön ki teli pofával.) Pista: Ne zabáj mint egy ló, acce felit. Peti: Addneketn az egészet, iszen te igyis etté, a te apád keresett. Pista: De az én 2 vasain is benn van. Peti: Ne hát egy harapás, te irigy. (Esznek.) Pista: Most jáccuuk lovast. Peti: Jó, hát jáecunk Vau spárgád ? Pista ; Van. I Kihúz nagy nehezen egy hosszú madzagot a zsebiböl.) Peti : Ez nem ölég hosszú. Urasági hintó lesz. Nagyobb spárga köll. Pista (kivesz a másik zsebéből egy több helyen összecsomózott madzagot, és az előbbivel öszeköti.) Peti (segit neki kötözni.) Te leszel a ló. Pista: Én a kocsis leszek. Peti: Az én leszek. Pista: De én akarok. Peti: A mutkor is tevótá a ló, má megta-1 tiltottalak hogy kő forduni. Pista: Hát jó. Egy darabig én leszek a ló, egész addig a tócsáig meg vissza, aztán meg te. Jó? Peti: Jó. ibefogja Pistát'Oyi te kese! Gyiij-i (szaladnak egy darabig) Hö-he hö-ö-ö-ö. Te marha! Hát mér uem ász meg, ha aszondom. hogy hó. Tucc is te ló lenni. Struksciö. struksci. Hat strukkuj vissza leié. Nem játszom iszen te hülye vagy. Te vagy egy ló ? Pista: te nem tudsz hajtani. Hadd legyek én a kocsis. Peti: Nem. 'Köhögni kezd. Izzad, liheg a futástól, arca azért nem piros, sápadt mint előbb volt.) Pista: Hát. nem lovazuuk ? Persze mer most neked költene lónak lenni. Peti: Nagyon eltéradtam. A mama aszonta, hogy ne fussak, mer beteg leszek, aztán én mégis tut ottani. Plate: Az én mamám is aszongya, mégis futok. Dehogy leszö beteg. Peti: Jaj de szomjas vagyok. Jaj de jo vóna most tejet inni. Pista: Gyere be igyá vizet. Peti: Má ii'iii kő. Má nem vagyok szotngyas. Most iná jáchatunk. Pista: Hát leszö ló? Peti: Leszek. (Villamos csilingelés hallatszik. A fiuk föltekintenek.) Pista : Hát fogd be magadat. Peti: Nem. Kn tudok egy jót. Itt megáll a villamos. Én megl'vazom a villamost. Ereszd el hamar a spárgát. Meglovazom. meglovazom, aztán gyi! Gyere hamar segits rákötni a kerékre a spárgát. (A villamos megérkezik. Megáll. Peti odaszalad és int Pistának aki félve közeledik. Peti odasurran az első kerékhez és ráköti a madzagot.) Pista: (sugvaj Vigyázz Peti hátha elindul. Peti: Hát aztán majd meglátod hogy tudok én futni. (Villamos csönget és lassan elindul: A kerék egyet fordul -a kötél velemegy és szalad utálnia Peti. Pista: Peti erezd el a spárgát mert oda ránt aztán elgázol mint a Kobacs Sanyit! Peti: Bánom is én. (A villamos gyorsan kezd haladni, a kötél mindgyorsabban tekerödzik a kerékre. A fin nem engedi el. Egyszere a madzag elszakad, a hu elesik s a villamos hátsó kereke a Iában keresztül megy.) Pista: Peti! jaj a Peti (szalad Peti anyjához be a házba.) A villamos megáll az utasok leszálnak. Kiabálás, az emberek összefutnak a házakból. A sarokról lassú nagy léptekkel jön a reudör, kabátját gombolja és egy noteszt vesz elö. Majd a mentők jönnek. Egy kékszemű fiatal orvos kötözi be a kis Peti lábát. A fin nyöszörög. Nagy népcsödiilet állja körül a kocsit. Kérdések, és szörnyülködések, jobbról balról egy-egy ember, aki meséli az esetet, előrenyúlt kíváncsi arcok, tágrauyilt szemek és sirás, jajveszékelés. A kis Peti anyjának fáj valami, az sir olyan keservesen. A gyereket a kocsiba teszik s nagy lassan elindul a négy kerék a nép között. Jó darabot ment már a kocsi, mikor a kis Peti lassan, sápadtan, bénultságában a fájdalmat még nem is nagyon érezve megszólalt: Hova megyünk, doctor bácsi? A Rókusba, fiacskám. Csönd. A kocsi himbálózva gördült tova. Kis idö múlva újból kérdez a kis nyöszörgő: Igaz doctor bácsi, hogy ott mindig olyan jó tejet kapni? Az orvos nézett egy darabig nagy, fényesedö, kék szemével a nyomorult kis roncsra. Szemének sugara valahonnan mélyről gyull ki, talán a sziv, legmélyebb rejtekéből : Felelni akart, el is kezdte mondani, hogy „Igen,* de csak az első betűt tudta félhalkan, elfúlón kimondani, a második a „g" már torok hang volt, uem fért ki. Valami nagyon összeszorította a kék szemű orvos torkát, fájón, erősen, keserűen. Gábor deák. VEG

YES HÍREK. — Gróf Esterházy Pálne a harcosok gyermekeiért. A harcosok itthon maradt családtagjai támogatására megindult mozgalomból méltó módon kiveszi részét az Országos (íyermekvédö Liga is. A liga gróf Edelsheim (iyulai Lipót elnöklete alatt értekezletet tartott, melynek legkimagaslóbb eseménye gróf Esterházy Pálné született. Andrássy Ilona bejelentése volt. aki pápai kastélv aiiau százötven gyermek intézeti elhelyezését es száz gyermek napközi gondozását ajánlotta tel. A liga hálás köszönettel vette tudomásul a nagylelkű bejeiéi tést és a maga részéről erre a célra még ötszáz h«lyet biztosított. — Hátramaradottak segélyezése. A harctérre ro-nult kenyérkeresők hátramaradottjainak segélyezésére alakult bizottság a lefolyt néteu mindennap ülésezett és megkezdte a segítő munkát. Örömmel említjük íel, hogy a segitö bizottság védnöknői twztét, gróf Esterházy Palné volt szives vállalni, ki a bizottság céljaira 1000 K-t folyósított. A bizottság megkereste az öszs-zes jótékony egyesületeket é» pénzintézeteket., hogy a jótékony célra tőkéjükből, illetve jüvödelmükböl megfelelő összegei, bocsássanak a bizottság rendelkezésére. A Pápai Takarékpénztár 1000 K-t, a Pápa városi és vidéki Takarépénztár 400 K-t, a Chevra Kadisa 100 K-t juttatott A bizottság kezeihez, mely a város lakossága körében folyt gyűjtés révén igy kerek 4000 K üszszeghez jntott. A város a bizottság felhasználására a városi hatóság és képviselőtestület ellenőrzése mellett 12.000 K r. bocsátott azzal a kikötéssel, hogy az összeget lehetőleg a népkonyha Htján juttassa a bizottság a segélyezettekhez. Tényleg a népkonyha már csütörtökön meg is wyiit és mindjárt az első nap 70 hátramaradt nőnek és 130 gyermeknek utalt ki ebédet, azóta pedig a jelentkezettek száma újra jelentékenyen emelkedett, ugy hogy tegnap- már 870-eu vették igénybe a népkonyhát, mely saük helyiségeiből a főiskolai köztartás cólszerü helyiségeibe költözött át. Megkereste a bizottság az összea orvosokat, hogy a hátramaradottak gyógykezelését szükség esetén ingyen teljesíteni szíveskedjenek Erre az összes orvosak a legnagyobb készséggel vállalkoztak. Megkereste továbbá a bizottság a gyógyszertár tulajdonosokat, hogy gyószereket az ilyen betegek részére önköltségi aibau számítsák, hogy igy a bizottság által kezelt pénzből minél több segélyezés legyen nyújtható. — Az áldozatkész Leanyegylet- A Pápai Leány egyesület nemes tradícióihoz híven az elsők között volt, akik a mai nehéz napokban letették áldozatukat a haza oltárán. Az egyesület választmánya egyhangú lelkesedéssel fogadta el dr. Fürst Sáudorné elnöknö következő határozati javaslatát: A Leanyegyesület felajánlja a Vöröskereszt helybeli fiókja részére segítségét és pedig hajlandó: 1. a vasutcu keresztül vonuló sebesült és beteg katonákat anyagi erejéhez képest levessel, kávéval, tejjel, üdítő italokkal ellátni : 2. a Pápán elhelyezendő beteg katonák ápolásában segédkezni j 3. fölajánlja kórházi célra egyesületi helyiségét; 4. ezen célokra segitö alapot létesít, amelyre az egyesület vagyonából 200 koronát elkülönít és ez alap gyarapítására gyűjtést rendezett. — Itt említjük meg, hogy az Irgalmasreud magyar tartományi főnöksége pápai kórházát 00 beteg katona részére felajánlotta. — A papai medikusok. A budapesti kir. magyar tudomány egyetem orvoskari dékánja lelkes hangú fethivást bocsátott ki az ország medikusaihoz, amelyben felszólította őket, hogy betegápolói teendőkre jelentkezzenek mindazok, akik rendes katonai szolgálatot nem teljesítenek. Az ország miuden részéből több, mint 300 orvosnövendék jelentkezett. Örömmel jegyezhetjük fel, hogy a pápai medikusok 1-2 kivételével mindjárt a felhívás megjelenése után a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel ajánlották fél szoigájatait. a dékánnak. — Polgárőrség Pápán. Minden ember érzi, valamennyien tudjuk, hogy történelmi napokat élünk. Az idők méhe nagy dolgukat rejteget magában. < >ly eseményeknek vagyunk szemtanúi, amelyek előre láthatólag más képet fognak adni a világnak. Ami most játszódik le a világtörténelemben. a

z az igazi bellum omuiuin contra omiies. Ha azt akarjuk, hogy a világ e legnagyobb háborújából ne mi kerüljünk ki vesztesen, a nemzet minden egyes tagjának egész tehetségét tel kell ajánlania a szeut ügy érdekében. Megérezte ezt a békében oly sokat ócsárolt „inai- fiatalság is, melynek önfeláldozó áldozatkészsége a márciusi nagy ifjakéra emlékeztet. Egész régió azoknak a száma itt Pápán is. akik önként, kívántak belépni a hadseregbe. De nem