Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914
1914-08-02
1914. augusztus 2 Pápai Lapok De most. nem ezekről a kivételes intézkedésekről akarunk szólni, hanem inkább azokról a megnyugtató momentumokról, amelyekre a jelen válságos időkben is rámutathatunk. Az ország nagyobb pénzintézeteit nem érte váratlanul a mozgósítás hire. A bankok vezető emberei okos előrelátással gondoskodtak arról, hogy minden eszköz kéznél legyen, amely a piacot megóvhatja a megrázkódtatástól. Mindeu eszköz alatt természetesen mást nem érthetünk, mint a készpénzt, amelyre szükség van azéit, hogy a nyugtalankodó betevők igényeit kielégíthessék és a közgazdasági élet, forgalma se nélkülözze azokat az eszközöket, amelyekre szüksége van, ha a jelen válságos időkben bármire is vállalkozik. A r agy bankok vezetői a Hitelbank tanácstermében tanácskozásra gyűltek össze és ezen a tanácskozáson megállapodtak olyan intézkedésekben, amelyek a piac biztonságának megvédése szempontjából szükséges. A pénzintézetek, az Osztrák-Magyar Bankkal élükön, egy olyau szindikátust alakítottak, amelynek bőséges eszközök állnak rendelkezésére, hogy azoknak az intézéseteknek is támogatást, nyújtsanak, amelyek erre rászorulnának. Különben is a vidéki pénzintézetek sorában egy olyan tisztulási processzus ment végbe, amely a gyengébbeket leszorította a működésük teréről és igy nem kell tartani attól, hogy sok olyau gyenge intézet volna, amely nem birná ki a háborús időket és pusztulással más intézetnek is bajt okozna. A közönségnek nincs oka a félelemre. Nyugodtan, a helyzet komolyságának teljes átérzésével kell a jövőbe tekintenie. Pénzintézeteink mobilitása minden kétségen felül áll. Nem szabad, hogy e válságos időkben, mikor miudanvnymuknak össze kell fognunk, a bizalmatlanság érzete nyilvánuljon meg; éreznünk kell, hogy az ország elég erős a háborúra, nagy gazdasági károsodás nélkül azonban csak ugy tudunk keresztüllábolni rajta, ha nyugodtan és teljes bizalommal tekintünk a jövő elé. Közgazdaságunk szilárd bázisokon nyugszik és a közönség bizajiria legnagyobb garanciája annak, hogy a háború nem fog gazdasági krízist előidézni. Természetes azonban, hogy háborús viszonyok közt a kivételes állapot teljesen indokolt. Ily kivételes intézkedés Volt a jegybank kamatlábemelése is, mellyel a hivatalos bankkamat lábat az eddigi 4 százalékról egy teljes százalékkal 5 százalékra emelte fel. A bank utolsó kimutatásai ezt a kamatlábemelést teljesen indokolják, mert pl. a legutolsó kimutatás szerint is alig öti uiillió volt az adómentes bankjegytartal-k. Látjuk tehát, hogy megtörténtek a kellő intézkedések arra nézve, hogy a háborúnak közgazdasági életünkre való behatása lehetőleg korlátoztassék. E cél azonban csak ugy érhető el, ha az egész közgazdasági érdekeltség nyugalommal várja be a fejleményeket. Mindenki teljesítse kötelességét, mindenki őrizze meg nyugalmát s akkor a fejlődésnek oly lehetőségei nyílnak meg előttünk, amelyek e háború szükségességét gazdaságilag is be fogják bizonyítani. Uj menetrend. A budapest-nyugoti p. u. inarcheggi (wieni vonalon f. hó 30-án a hadi menetrend lép életbe. E naptól kezdve a budapest—wieni polgári személyforgalom a budapest-keleti p. u. brück—királyhidai vonalon bonyolittatik le. A 101 ós 102 sz keleti expressvonatoknak a budapest— brück —királyhidai vonalra történt és már közölt, átterelésén kivül az utóbbi vonalon f. é. július hó 30-tól kezdve további intézkedésig az alábbi uj vonatok helyeztetnek forgalomban : /. Györ— Bruck — Királyhida (Wien) között egy uj gyorsvonatpár. A Budapest és Győr között közlekedő 2. a., ós 3. a. sz. gyorsvonatok folytatásaként. Indul Budapest keleti p. u.ról délelőtt 8 óra 50 perckor, Győrből d. e. 11 óra 30 perckor. Bruck— Királyhidáról, d. u. 12 óra p6 perckor, érkezik Wieube, d. u. 1 óra 49 perckor. Ellenirányban indul Wienböl d. u. 1 óra 50 perckor, Bruck— Királyhidáról d. u. 2 óra 52 perckor, Győrből d. u. 4 óra 5 perckor, érkezik Budapest keleti p. u.-ra este 0 óra 35 perckor. Mindkét vonatok utasok lel- és leszállása végett Budapest —Kelenföld, Bicske, Bánhida, Tatatóváros, Almásfüzitő, Komárom, Ács, Györ, Hegyeshalma és Mosón—Magyaróvár állomásokon megáll. 2. Budapest-keleti p. u, — Bruck—Királyhida — (Wien) között egy uj gyorsvonatpár: indul Budapest keleti p. u.-ról d. u. 4 óra 15 pkor, Bruck—Királyhidáról este 8 óra 15 pkor, érkezik Wien—Ostbahnhof-ra este 9 óra 5 pkor, ellenirányban indul Wien— ! Ostbahnhofról d. u. 3 óra 15 pkor, Bruck —Királyhidáról d. u. 4 óra 26 pkor, érkezik Budapest keleti p. u -ra, este 8 óra 15 pkor. E vonatok a Budapest—Wieni irányban Budapest—Kelenföld, Komárom, Győr, Mosón—Magyaróvár, Hegyeshalom és Pándortalu állomásokon. — a Wien—budapesti irányban pedig Hegyeshalom, Mosón—Magyaróvár. Györ, Komárom, Tatatóváros és Bicske — és Budapest — Keleuföld állomásokon, utasok fel- és leszállása végett megállanak. Ezenfelül a Budapest- Györ—Btuck —Királyhida, t wieni i voiialou a polgári menetrend a könyvbe felvett összes személy és gyorsvonatok mind változatlanul tentartatnak. Budapest 1914 évi július hó 28-án. Az igazgatóság. VALAKI HÍVJA . . . <H. Inat) Elmegy hát innen, itt hagy majd árván.. Nem gondol többé sohase már rám. Elmegy majd innen búcsúszó nélkül S csupán egy rózsát hagy itt emlékül . . Csupán egy hervadt, szintelen rózsát. Ebbe rejtette talán a csókját? Csókolom hosszan, remegve, félve . . . S eltes/em örök, kedves emlékbe . .. Elmegy hát tőlem . . . valaki hivja . . . Amint azt egy kis levélben írja. Megtagad engem, nem ismer többé, Elfelejt, elmegy, elhagy örökké. Kezet se fog majd, ugy elmegy tőlem. Akár az álom, — elszáll előlem. Elmegy majd messze s kacagva mondja: Te szegény — világ futó bolondja! . . . L—I J—•. mm HÍREK. APRÓSÁGOK. A stand. Itt tudva levő dolog kocsiknak kellene állni, mi sem természetesebb, mint hogy nincs sohse kocsi. Kocsi az nincs, de vau sár. Es ez a fontos. Es van még valami: egy rejtelmes láda, rajta két titokzatos betű: P. V. Állítólag a főtéri szemét összehordására szolgál; én utáurt. jártam a dolognak és. vizsgálatom, eredménye, hogy a láda egyedüli praktikus feladata, hogy az öregtemplom egerei — a kik nagyon szegéuyek — ide járnak bújócskát és apacsost játszani. Azt mondtam a sár a fontos. Azért fontos, mert nem szabadna lenni. Aszfalt kellene az nincs, sár az nem kellene, — az van. Egyszerű következtetés. Kocsi az nincs ós mégis van sár, hogy lehet ez? Erre kérem a pápai bérkocsisok tudnának csak feleletet adni. Igy néz ki a pápai fiakker stand. Miért nem utánozzuk mindenben már a nagyvárost? Igaz, hogy ott sincs kocsi, de legalább ki vau aszfaltozva a stand és nincs sár! Látta már az uj öntöző kocsit, mikor piros potrohával végig lépked nagy hetykén az utcákon. Ez egy modern sistéma, egy uj rendszer! Nem kell lespriccelni mindenkit, akivet találkozik, egyszerűen elzárja a csapot. Mit tetszik mondani, hogy akkor ott, nem lesz felölitözve? Oh ez kérem nem baj: a városnak szerződése van az atya úristennel, hogy mindennap felspricceli az utcákat. Hanem azt meg kell I hagyni, hogy nagyon megválogatja városunk büszkesége, hogy hova lép picike rozsdás kerekeivel. A rossz nyelvek azt mondják, hogy határozatilag megtiltották, hogy a kocsi a porba lépjen. Es ö szót fogad. A világért sem menne le az aszfaltról, — Isten ments, hogy sárba lépjen. Igen ö büszke és kényes, nem megy a porba meg a köves utcákra, fél hogy felrázza vizzel teli gyomrocskáját és ez megárthatna neki. Nem baj. azért öntöző kocsink mégis van. Szökökutunk is van kérem. Hogy miért szökőkút? Mert már elszökött, vagy már elszokott a szökéstől. Szegény ö nem tehet róla. én sajnálom szegény „vasnöt" ki e szörnyű hőségben is tartja folyton a vállán a tálat, én sajnálom és szívesen engednék a nyaka köré egy kis vizet. — de nem lehet, a szökőkút nem tud szökni. hj. — Harcosaink segélyezése. Szerbiában már harcolnak magyar testvéreink, hogy dicsőséget és nimbuszt szerezzenek a magyar névnek a Balkánon is. De amig a harctér — bár ne igy volna! — a nemzet, fiainak piros vérétől ázik, addig számtalan család itthon nemcsak háborúba indult hozzátartozóját, kenyérkeresöjét, siratja, hanem éhezik is. Asszonynak férje, gyermeknek apja, anyának Ha indult lelkesedéssel a háborúba : harcolni s ha keli, meghalni a magyar becsületért, s a családi teszek gondviselő, kenyeik-reso nélkül maradt Az ország minden részében, de még külföldön is megnyilatkozott már az áldozatkészség s tekintélyes önkéntes adományokkal enyhítik azok nyomorát, akik kenyérkereső nélkül maradtak. Városunkban is megindul a nemeskönyörületes és hazafias mozgalom. Dr. Antal Géza országos képviselőnk tegnap délutánra értekezletet, bivott. össze. Az értekezleten Gyurátz Ferenc püspök elnökölt és megbeszéltek a gyűjtésre vonatkozó egyöntetű működés módozatait. Alakítottak egy végrehajtó bizottságot, melynek elnök* dr. Antal Géza lett, tagjai Mészáros Károly, Kriszt Jenő, Gyurátz Ferenc, Kis József, Galamb Józsefné, Karlovitz Adoltné, Sült Józsfné, özv. Krausz Vilmosué, jegyzője Kemény Béla. Már a gyűlésen adakozott a nemes célra Németh István püspök 100 K-t, Vaszary Gyula törvh. állatorvos saját gyűjtéséből 420 K-t, dr. Fürst Sándor járásbiró a sportegylet adományaként 50 K-t adott át. Meg vagyunk róla gyözödvp, hogy hazafias közönségünk ez irányban is megmutatja, hogy az igaz ügyért, nemzeti ügyért nemcsak lelkesedni tud, de áldozni is kész. — A rendőrkapitányi állás. Közel két esztendeje már annak, hogy a képviselőtestületünk két pártra szakadt: Az egyik párt a tragikus végű Fodor István rendörbiztos halála utáu a rendőrbiztosi állás fentartását irta zászlójára, a másik az alkapitányi állás betöltése érdekében vette fe a harcot. A közgyűlés a mult év tavaszán csekély szótöbbséggel a rendörbiztosi állás fentartását, mondotta ki s az alkapitányi állás betöltését mellőzte. Ezt a határozatot a rendőrkapitány egész a miniszterig fellebbezte, aki végre is a rendörbiztosi pártnak adott igazat, kimondván, hogy állások szervezése és megszüntetése a városnak autonóm joga. De a másik párt nem nyugodott bele egykönnyen a dolgok ilyen alkudozásába. A költségvetés tárgyalása alkalmával — kihasználva a rosz pénzügyi viszonyokra való általános panaszt — kivitte, hogy a képviselőtestület a feutartott rendörbiztosi állás fizetését törölte a költségvetésből Ezt meg a másik párt nevében Sarudy György felebbezte meg s a felsőbb hatóság tényleg elrendelte a rendörbiztosi állás fizetésének beállítását. Csakhogy az alkapitányi párt ugy okoskodott: a miniszter kimondotta, hogy állások fentartása vagy megszüntetése a városnak autonóm jóga, jó, hát mondjuk ki a rendörbiztosi állás megszüntetését. És tényleg újra napirendre tűzték a kérdést és iden tavasszal 1 szótöbbséggel tényleg kimondotta a
