Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-06-28

Furcsa, szomorú és valósággal lehetetlen állapot ez a mai. A társadalom egészének és az egyéneknek külön-külön is minden idegszála tönkre van téve, ingatag az életnek, a létnek az alapja és ennek az ingatagságnak a következményei a halál-epidémia esetei. Az egyes emberek abban a hatalmas és minden erőt kiszárító létért való küzdelemben, amely ma a társadalom minden terén folyik, valósággal megőrlődtek. Egyes szomorú események, vagy sikertelen próbálkozások ma már anynyira kizökkentik az embereket rendes gondolkodásmódjukból, annyira megzavarják ítélőképességük tisztaságát, hogy a békásmegyeri és hozzá hasonló esetek nem is váratlanok és meglepők. Aki tudja, hogy az alsóbb polgári osztálytól lefelé, a szegényebb néprétegekben micsoda elkeseredettség, micsoda düh és harag ég és forr, az tudhatja csak, hogy ezek a szórványos esetek még a lehető legjobb kirohanásai a szenvedélyeknek. De ilyen kirohanásra sincs szükség. Meg kell adni az embereknek a lehetőséget, hogy nehéz, bánatos vagy szerencsétlen óráinkban támaszt, segítséget találjanak valamiben, - mondjuk ki — magában a társadalomban. A társadalmat, a társadalmi összetartást kell erőssé ós szilárddá tenni. A társadalomnak olyannak kell lennie,hogy aki benne él az ne érezze magát idegennek benne, hanem azt érezze, hogy sorstársai vannak mellette, hogy nincsen egyedül. A társadalmunkat, ezt a gyenge és csenevész magyar társadalmat kell megerősítenünk, akkor nem fognak napról-napra szomorú szenzációkkal megörvendeztetni bennünket az újságok, g. A szeszkontingens. Az v>j törvényjavaslat. Az országos közgazdasági életére legfontosabb éü leginkább életbevágó javaslat az utóbbi idők törvényjavaslatai közül teltétlenül a szeszről szóló javaslat. Itt most e javaslatot nem akarjuk kritizálni, csak szakszerű ismertetést adunk róla a következőkben. Legjelentősebbek a javaslatnak az ipari szesztermelés korlátozására irányuló intézkedései. A javaslatnak megokolása ebben a tekintetben arra utal, bog}' 1912—1918-ban a szesztermelés 1-5.712 hektóliterrel emelkedett, amiből 18.59") hl. esett a mezőgazdasági, 107.127 hl. pedig az ipari szeszfőzdékre: 191}]— 14-ben 1914. ápr. végéig) az emelkedés 1115.778 hl., amiből ismét az ipari szeszfőzdékre 99.191 hl. jutott. A javaslat abból a célból, hogy a szesztermelásuek a belföldi fogyasztáson ala, uló további lejlödése egészben a mezőgazdasági szesztözés részére biztosittassék, az ipari szakban a vámvonalon belül eső területre kiszállítható alkohol összes mennyiségét 450.Ü0O hl.-ben állapítja meg. Ebbe a inenynyiségbe tehát az összes, koutinganssel biró és nem biró ipari szeszfőzdéknek akár kontingens, akár exkontiugeus elszállittása, még pedig akár adóköteles, akár adómentes felhasználásra, bele van számítva. Nincs azonban bei» szátniáva ebbe a mennyiségbe a váravonalon kivül álló export, valamint — az ecutgyártás kivételéve] — a különös denaturáló szerrel való denaturálás mellett, vagy a végzett más ipari célokra közvetlenül a szeszgyárból elszállított alkohol, amely téren tehát, az ipari szeszgyárak szabadon mozoghatnak. Ha a fogyasztási vagy áralaktilási viszonyok indokolják, a minisztertanács a pónzüdyminiszter előterjesztésére az évi alkoholniennyiséget, vagy ha csak a sajtolt élesztő fogyasztásának emelkedése indokolja a fölemelést, kizárólag a sajtolt élesztőt termelő ipari szeszfőzdék által elszállítható alkoholmeniiyiséget egy-egy termelési időszakra terjedő érvénnyel felemelheti. A 45U.000 hl.-nek felosztásánál a kontingenssel biró összes ipari szeszfőzdék részesülnek, míg a kontingenssel nem bitók közül csak azok, amelyek 1912. szept. 1töl 1914. augusztus végéig üzemben voltak és üzemükkel végleg fel uem hagytak. A leiosztas az egyes ipari szeszfőzdékig az 1912—Kl-iki időszakban volt tényleges szesztermelés aranyában történik, levonva ebből a vámvonalon kiszállított exportmennyiséget és az igy megmaradt összegnek 20 ?»-át, amely minden egyes ipari szeszgyárnak évi elszállítási keretet, biztosit, vagyis azt a mennyiséget, amelyet a vámvonalon belül szabadon elhelyezhet. Kétségtelen, hogy a javaslatban úgynevezett „kiszállítási keret" alapjában nem más, mint liberalási kontingens, amely tehát a termelést kartels'.erüen szabályozza az ipari szeszgyárakra nézve és fejlődésükben megakasztja. Magát a termelést a javaslat közvetlenül nem érinti, hanem i'supán a belföldi elszállítási mennyiségeket határozza meg, ellenben magát a termelést is meghatározza néhány uj exkoutingens-szeszgyárra nézve, amelyekkel a pénzügyminiszter ebben az irányban egyeséget kötött. Ezek a Hellet, Vilmos végvecsei, a diószegi cukorgyár galántai, KutVIer kisperkátai és Löw-Beer magyarlalvai szeszgyára, amelyeknél a/, elszállítási kontingensen kivül a maximális termelés is ,'5500, 6000, 15 0(11), és 15.000 hl.-ben van megállapítva, vagyis í.\ portra és den at uralásra csak az elszállítási kontingens és a termelési kontingens között levő mennyiség marad szamunkra. Közvetve azoul>au a kiszállítási koutingeulek korlátozása maga után vonja a termelés szamilyozását, is, mert a szeszexport csak nagyon mérsékelt határok kö/.ütl mozoghat. Az ipari izeszfö/dék a korlátozással szemben abban a kedvezményben részesülnek, hogy az 1914—15. évre írvcnytl kontingensük többé változás alá nem jsik. azonkívül a szállítási kontingensek megalapítása megkönnyíti rájuk nézve az álmegállapodás létesítését, annyival inkább, mert az elszállítási kontingensek megállapítása következteben a következő évben legalább a szeszkészletek jelentékenyen csökkenni fognak. A kiszállítások korlátozása következtében a javaslat kártalanításban részesíti azokat az ipari szeszfőzdéket .azok kivételével, amelyeknek termelése egyességileg meg vau állapítva,) amelyek a közelmúlt termelési időszakokba! teljesítőképességüket lényegesen fokozó beruházásokat, tettek, e fokozás azonban az 1912—13. évben, amelynnk alapján az elszállítási kontingensek megállapittattak, még nem érvényesült. Igen jelentős továbbá a javaslatnak 11. §-a, amely abból a célcól. hogy a termelés szabályozása a fogyasztás, a kincstár vagy az ipar érdekében karos áralakulásokra ne vezessen, a kincstárnak egyes ipari szeszfőzdék kisajátítására ad jogot. Ebben a szakaszban azonOtt, ahol a hitelszervezet hiányos, a községi takarékpénztár általános hiteliutézetté is kifejlődhetik, s mint ilyen községi kölcsönöket nyújthat, jelzálogüzletet, folytathat. — cheipie, clearmgés lombard-üzletekbe bocsátkozhatik, őrzési letéteket kezelhet, idegen számlára és megbízásra tőzsdei üzleteket köthet. — feltétlenül ki kell azonban zárni üzletköréből a spekulativ hitelmiiveleteket, mint. pl. üzleti konjunktúrák hatásának kitett vállalatok ajapitását, tőzsdei üzleteket, részletiv s igervényüzleteket stb. A most vázolt feladatkör minél biztosabb és eredményesebb betöltése, a pénzügyi szoliditás igazolása, a betevők érdekeinek biztosítása, s a községi pénztá;nak az üzleti kockázat esélyeitől való lehető függetlenítése céljából szükségesnek tartom, hogy az alapítás feltétele gyanánt a községi takarékpénztárnak megtelelő alaptökével való ellátása kötelezővé tétessék, s egyszersiuint a tartaléklap képezésénél követendő eljárás, ennek nagysága » felhasználásának lelté'elei törvényhozás utján szabályoztassauak. VEGYES HÍREI — Városi közgyűlés volt f. hó 25-éu d. ••. 9 órakor, araikor az Orbán János halálával megüresedett végrehajtói állást töltötték be. Száz iépviselö gyűlt össze, amennyit a legfontosabb közügyek tárgyalásakor sem lathatni soha együtt i tanácsteremben. Dehát személyi ügyről volt most szó s nálunk ez az első szempont, a városi iolgoknál. Az alispán l

/

4 12 órakor megnyitotta > gyűlést .Jelentette, hogy ?> pálvázat érkezett :>e az állásra és a kandidáló bizottság mind a lármát jelölte a következő sorrendben : I. helyre iram Feri ncet. II.-ra Farkas Józsefet és a III.-ra ronior Imrét. S mivel l()-nél több v. képviselő íévszeriiiti szavazást kér, ezt a törvény érteiméjen elrendeli és bizalmi térliakul kijelöli: Borsos stván, dr. Kövi József, Bot t ka Jenő, dr. Rechnitz ide, a szavazatszedö bizottság tagjaiul : dr. Ka)ossy Encián elnöklet* alatt Barcsi József és Corvin Ernő képviselőket. Kzutáu megkezdődött i szavazás és '/« őráig tartott. Éppen száz szavazatot adtak le Ebből 08 esett Uram Ferencre, 51 Farkas Józsefre és 1 Tomor Imrére. A megválasztott líráin Fereno mindjárt le is tette az ilispán kezébe a hivatali esküt. — Huszárezredünk köréből. Báró 1 lauer jipc'u tábornok, lovassági felügyelő f. hó 22-én •zeinlet tartott huszárezredünk lelett, mely alkalomból a legnagyobb elismerését fejezte ki »róf Lubiensky ezredesnek és az egész tisztikarlak a tapasztalt, rend es (egyelem lelett. — A Zapolya-utcai gyalogjárda. A Zátolya-utcai lakosok kössegélyei gyalogjárda kéizitését. kérték a tanácstol. A tanács a járda elieszitését el is határozta, de kimondta egyuttel, logy a munkát csak akkor kezdeti meg, ha az erdekeltek a járda költségeit befizették. A kitüsött határidőig azonban seki sem fizetett, igv a íápolya-iitcai gyalogjárdából mostanában alig esz valami. Fog-Krém » Szájvíz Ejnye, de uiit is beszélek én Önnek a bűnökről ?! Hisz Oii szeret ! Mar pedig aki igazán szeret, az nem követhet el bűnt. Annak legbiztosabb kalauza már lelkében van, inelv tévutakra nem vezethet. Mert aki szeret, annak tárgya van, amelyen minden gondolat:: nyugszik éjeu ál. ugy, mint nappal. De mikor is érne rá az ilyen rosszat tenni. Az ilyennek azért van reggel, hogy öt mindannyiszor arra figyelmeztesse és emlékeztesse, hegyei ne késsék, mert, az egész elet hasonló egy naphoz, mely feltün, tetőpontra hag és lehanyatlik — azzal a különbséggel, hogy az. előbbi többé sohasem tűn fel ismét. Es mivel az élet ilyen, sietni kell, hogv mielőtt az letűnne, höveu meghozhassa áldásait . . . * * * Nagyon kérem, vegye ugy ezen szavaimat, mint egy őszinte szívnek igaz es hamisítatlan ítéleteit. Ha esetleg egynehány gondolat megragadja figyelmét és azok nyomán cselekszik, ugy enyém a legnagyobb siker, mert tanácsaim nem hullottak rideg kősziklára, hanem a hasznoe es szép iránt fogékony talajba kerültek. (Vége.)