Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-06-07

mint a minő a szabadjegy a sziliházba, moziba, cirkuszba, hangversenyterembe, a cserepéklány, a napilap, képes heti lap s a sok helyi ós vidéki heti lap. Ezt a 700 K-t vette el a határozat oly embertől, kiről az iskolaszék min­den egyes tagja, kezdve a két illusztris elnöktől az utolsó póttagig meg van győződve, hogy — ártatlan az inkrimi­nált cikk megírásában. Ezt a témát akarjuk egy kissé meg­bolygatni s kimutatni azt, hogy nemcsak Szentgyörgyi Sándor, hanem maga a hit­község is áldozatul esett mások hiúsá­gának. Erről azonban jövő számunkban. Végül tartozunk Szentgyörgyinek azzal a kijelentéssel, hogy való igaz, miként éppen ő nem akarta e dolgok­nak a mai és folytatólagos szellőztetését s megkért bennünket arra, hogy ha mégis megtörténnék az. használjunk kí­méletes hangot. Nehéz lesz, de megkíséreljük. Hiszen tulajdonképpen minden to­vábbi eljárásunk attól függ. hogy ezt a szegény, — egyházáért s elöljáróiért •ikra szállni tudó családos embert, kit a mai drága világban szinte ötletszerűen ülnek el tekintélyes mellékjövedelemtől, miként fogják rekompenzálni. ünnepélyeket, amelyeken a szülő telje­sen kigyönyörködheti magát abban, hogy a kedves csemetéjének mityeu a szel­lemi tehetsége. Azt hisszük, hogy a tanügyi köröknek ezt a régi kívánságát átvitték már az életbe is. Ma már sem a tanár, sem a tanitó munkáját nem abból ítéljük meg. hogy milyen vizsgát teszuek a növendékek, hanem az Ítélet­hozatalt az arra illetékes fórumokra bíz­zuk. Ma már nincs véleinéuykülömbség abban, hogy a falusi iskolaszék intéz­ménye elavult és istenments, hogy en­nek tagjai fegyelmi jogokat gyakorolja­nak különösen abban a részben, amikor a tanitó pedagógiai készültségéről és is­kolai tanitómuukásságáról van szó. Azt meg határozottan torzjelenségnek kell minősíteni, ha az iskolaszéki tag egyes iskolai vizsgák alkalmát használja fel, hogy ebben a részben hatósági tisztjét érvényesitse. Csak hivatott, kellő pedagógiai ké­szültséggel ellátott szakemberek képesek egy iskola szellemi látókörét megítélni és megállapítani azt, milyen lelkiisme­retességgel végzi a feladatát a tanitó. És mivel a hivatott ellenőrzésre ezen a téren is szükség van, okvetlenül szük­séges a járási tanfelügyelői intézmény. Nem az év végén, ünnepélyes keretben kell elbírálni a tanitó munkájának ér­iemét, hanem a munka során, a rendes liétköznapokon, várallan iskolalátogatá­sok alkalmával, amikor a szakember nem is kíváncsi arra, hogy a növendék mit tud, hanem arra, hogy a tanitószemé^'­zet a tudás forrásait hogyan nyitja meg \ hallgató iészére. A tanitó módszere II a bűvös eszköz, amely a sikert meg­szerzi. Régi mondás, hogy a tanítóra lézve három fokozatot lehet megállapi­ani: jó tanitó jó módszertol; jó tanitó •ossz módszerrel és rossz tanitó rossz módszerrel. A jó tanitó alatt olyat ér­ünk, aki szorgalmas, becsvágyó, aki mélyen tudja hivatását átérezni. Kulturális téren Magyarország nagy lépésekkel halad előre. Most látni kü­lönösen a kedvező jeleket, amikor az uj i'álasztótörvény a választójogot az urai is olvasnitudáshoz is köti. Ezek a jelek t legfén} esebb bizonj'itékai annak, hogy \z iskolák falai között az elmúlt evtize­lek alatt fényes sikerrel folyt a munka. Dsak köszönetet lehet mondani a tani­:ói karnak azért, hogy ezt az országot kulturális téren idáig vitte. Hisszük, iogy egy-két évtized múlva még tovább viszi! A vizsgák. Az iskolai esztendők végével kez­dődnek el a vizsgák. Idők során ezek az iskolai vizsgák, amelyek az előbbi években a tanári és a tanítói kar mun­kájának sikeréről, vagy sikertelenségé­ről számoltak be és részben megállapí­tására szolgáltak a tanulók tudásának is, nagyon helyesen átváltoztak formaszerü iskolai záróünnepélyekké. Nem lehet megállapítani az egy-két óráig tartó vizsgálat során sem a tanári és tanítói kar tanításának sikerét, sem azt, hogy a növendékek mit tudnak. Már maga az a körülmény, hogy a vizs­gálat a júniusi meleg napokban folyik, sőt, hogy a vizsgákon a szülők és az érdeklődők is jelen vannak, ugy, hogy a tanuló felizgatott és semmi esetre sem olyan nyugodt, hogy a tudását szabato­san feltárja: nagy érv azokkal az ér­vekkel szemben, amelyek az iskolai vizsgálatokat fenn akarják tartani. Vi­szont a tanitószemélyzetet az auditórium — még a leglelkiismerctesebbeket is — arra sarkalja, hogy tündököljenek és je­les, nem jeles tanulóktól egyaránt biz­tos és korrekt feleleteket vár. Ez pedig nem megy máéképpen, hogy a vizsgá­latra hetekig tart a készülődés és a ta­nuló is tudja, mit kérdésnek tőle a vizs­gán és a tanitó is tudja, kinek mi a dugaszban lévő legfényesebb felelete. Ez liizony szemfényvesztés és sok irány­ban káros a hatása. A tanügyi körökben már régen akarják az iskolai 'izsgálatokat eltörölni Os egyszerűen behozni az iskolai sáró* Élet és Irodalom. Reflexiók. Dr. Kapossy l.uoián ez az ideális tanár, a kinek mi a pápai colleginm gyermekei annyit köszönhetünk, ki az ifjúvá serdülő növendék önérzetére appelálva követelte meg a tanulást és maró iróniával aposztrofálva a hanyagságot és tudatlauságot, sokkal nagyobb eredményeket ért el mint az úgynevezett iskolai fenyítékek alkalmazásával — Kapossy Lucián a konzervatív irodalmi irányzatnak ez a tiszteletreméltó mun­kása, a kmek a meggyőződéseihez való hűsége már kulturális kiképzésünk első bimbódzása idején arra inspirált bennünket, hogy mi is tűrhetetlen energiával védelmezzük a magunk ellentétes iro­dalmi meggyőződésünk és hitvallásunk igazát. Élet és Irodalom cim alatt egy tanulmányt ol­vasott fel, amelyet többuek értékelünk fiatal lá­nyokat oktató báj társalgásnál, sőt a konservativ .lestheiikiií állásfoglalás olyan komoly megnyilat­kozásakép fogadjuk, mint az Irodalom történeti társulat kiváló titkárának Horváth Jánosnak, ennek a tudós papnak hirdetéseit. Mindenekelőtt elismeréssel adózunk a Kapossy Lucián tónusbeli komolyságának és előkelőségének, stílusbeli szí­vességének és ízlésességének a melytől példát vehetnének a mindeuképen fiatalabb couzervativ néptribuuok, a kik a durvaságnak és a szemé­lyeskedésnek brutális kitételeivel akarják az iro­dalmi radikalizmust visszaverni. Rokonszenvező csodálkozásomat fejezem ki azért is, hogy ez a konzervatív tudós mennyire kibontakozott abból a Pató-Pális egykedvüségböl, a mely még a mindenképen dicső emlékű Gyulai Pálunkat is jellemezte, hogy a neki nem tetsző irodalmi irányzatok előtt közömbösen haladt el és egy­szerűen elhallgatta, olvasásra sem méltatta azt a jelenséget, a melyet meggyőződése és a maga külön ars poeticája nem accreditalt művészi al­kotásnak. Dr. Kapossy Lucián haugya szorgalommal merül bele az uj és legújabb Magyarország és a külföld forrongó, uj mesgyéket kereső littera­turájáuak tanulmányozásába, hogy a maga kon­zervatív meggyőződését ezeknek a szerinte min­denképen hanyatlásnak, bullaszagát árasztó iro­dalmi jelenségek taglalása kapcsán annál eröseb­beu domborítsa ki. Arra törekszik ezeknek a „gonosz" pél­dáknak kapcsán annál tisztábban állítsa be, a szerinte jó mesgyén haladó irodalom harmonikus összeölelkezését az élettel. Dr. Kapossy Lucián nagy buzgalommal gyűjti össze a legújabb iro­dalom jellegzetes alkotásait, hogy az ö világné­zetének kissé germán érzelinességgel átszőtt | Spielhagenes realizmusban kifejeződő irányzatai­val szembeállítsa a szerinte csupán a rútban, gonoszban és sötét vigasztalausagban tobzódó naturalizmus durvaságait. Dr. Kapossy Lucián sok komoly és értékes megjegyzéseket tartalmazó tanulmányában azon­ban néhány olyan kiáltó következetlenséget és tévedést találtam, a melyre nem csak nóvbecsü­lésböl, hanem müvének különbeni értékessége okából is reflektálnom kell, még pedig teljesen függetlenül attól, hogy az én meggyőződésem az élet és művészet minden terrénumon radika­lizmus parancsolatait ismeri el dogmának. Dr. Kapossy Lucián tanulmányának meg­nyitó és befejező accordja az életöröm dicsérete, az élet szépségének, jóságának egy szóval az optimista meggyőződésnek költői maga és mikor ezt vallja egyidejűleg magasztalólag említi fel az élet legnagyobb ellenségét a legkeserűbb mi­zantrópot Ibsen Henriket. Az élet morajtól kegyetlenül összeráncolt homlokkal menekülő népgyülülöt, a ki a magá­nos ember zordon fenségével mondja el, hogy leghatalmasabb az ember mikor egyedül van. A ki megveti mindazokat a kedves nyárspolgár­idilleket a mikkel a conservativ poézis zsalugá­teres fehér házikóiban boldog tenyészéletét élő család élvezi az életet. Dr. Kapossy Lucián Anatole France a mo­dern Rabelaise müveiben is az ö antiniodernista meggyőződésének diadalát látja. Kétségkívül csodálatra méltó intellektuális megfiatalodásra mutat, hogy a mi jó, szigora, folytonosan zárt társadalmi dogmákat és conservativ irodalmi hagyományokat hirdető professzorunk, a tagadás nagy prófétájának, ennek az ősz pogánynak, minden tradícióból fakadt illúzió gyilkosának artistikus erejétől elkápráztatva Anatole Francos is belevar|a kulturális szeretete palástjába. — Ha ezen a mesgyén marad ez a ('orgnard Abbe és l'njuinek szigete költőjét, a ki Jeaune D' Aro mistikus glóriáját a Szekfü Rákóczi könyvének

Next

/
Thumbnails
Contents