Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-04-26

lésének követelését. Ugy véljük azonban, hogy az erre vonatkozó kívánságoknak most már igazán erőteljesen kell elhangzania, .löjjön el tehát mindenki Temesvárra aki ismeri a falvak szellemi nyomorúságát, aki az egész nemzet jövője érdekében kívánatosnak tartja a falu szellemi ujjú születését. Jogos kívánságok. A magyar loldiniv elök ezrei országszerte nagyban készülődnek a június 17-iki temesvári gazdagyülésre. Érthető ez a készülődés, inert hiszen a társadalmi munka az utóbbi idők folyamán meglehetősen ellauyhult igy azok a társadalmi szervezetek, amelyek hivatva vannak a t'öldmivelö nép érdekeinek védelmére a rendes napi mttnka keretén belül csak ritkán hallatják szavukat és alig számba vehető erővel adnak kifejezést azoknak a jogos kívánságoknak, amelyek teljesülését a magyar gazdaközönség évek óta várja, vagy amelyeknek teljesülését néhány év óta beállott kölönleges viszonyok teszik kívánatossá. Okvetlenül szükség van tehát egy olyan alkalmi demonstrációra, amelyen a gazdaközvélemény a maga imponáló erejével nyilatkozbassék meg. Szükség van a lelolytott vágyaknak elemi erővel való megnyilatkozására, a jogos panaszok kellő nyomatékkal való előterjesztésére. Egy szóval szükség van arra, hogy a föidniivelő nép tanulságot tegyen arról, miszerint szervezkedése nem pihen, hanem állandóan és erősen folyik és erősen folyik és a földraiveiönóp a maga szervezett mivoltában döntő tényezőjévé kivan lenni a gazdasági és társadalmi életnek. Azok között a kívánságok között, amelyeknek a Temesvárott összegyűlő gazdatábor kifejezést akar adni, egy sincs olyan, aminek a jogosságát kétségbe vonni lehetne. Ezeket a kívánságokat nem emberek formulázták, hanem a gyakorlati élet és a közszükség adott azoknak létet. Nem csupáu a gazdaosztály boldogulása, hanem az egész ország anyagi és erkölcsi jóléte függ attól, bőgj' e kívánságok oly mértékben teljesüljenek, mint ahogy ezt. a gazdák óhajtják. Legfontosabb talán e kívánságok között mégis az, mely a mezőgazdasági vámvédelemnek eddigi mértékben való feuutartására irályul. Ez létkérdés a magyar gazdára nézve. Amikor ugyanis azt látjuk. hogy a nyugati országok minden könyörület nélkül elzárkóznak mezőgazdasági termékeink bevitele elöl, nekünk sem szabad korlátnélküli utat engedni az idegen országok ter! mékeinek. Nem szabad különösen azért, mert ! azok az országok ahonnan a behozatal veszélye I fenyeget, mezőgazdasági kultúrában elmaradottak, |a termények árának leszorításán kivül tehát egész (csomó fölötte nagy veszedelmet is zúdíthatnak a magyar mezőgazdaságra. A termékek árának csökkenésétől még tán kevésbbé félnénk, hiszen a mi termékeink jobb minősége mindig ellensúlyozóként hatna. Igen ám. de mi lesz akkor, ha a szabad behozatal lesülyeszti alacsony 1.ivóra a mi termelésünket is? — ha szántóföldjeinket a pusztitó nüvénybetegségek, állatállományunkat a ragadós betegségek megtértózik, elértéktelenitikí Hiszen ebben az esetben a mezőgazdasági termékek árának csökkenése túlságosan problematikus. L'tóvégre is ennek az országnak az éléskamrája a magyar mezőgazdaság, nem p<*dig a külföld, ha ezt az éléskamrát s az abban felhalmozott dolgokat ellepi a penész, akkor még százszorta inkább koplalunk mint, most. Fontos kérdése lesz a temesvári gyűlésnek, a nemzeti birtokpolitika kérdése is. Ma amikor a nemzetiségi veszedelmek tulon-tul felidéződtek, lehetetlen, hogy eszünké ne jusson gróf Károlyi Sándornak örökéletű mondása: akié a föld, azé az ország. Meg kell tehát tartani, vagy ahol már elhódították, meg kell szerezni a földet a magyarságnak. Ez az alapja a magyar nemzeti földbirtok politikának. Ez a birtokpolitika természetesen ^ legyen demokratikus. Juttassuk földhöz mindenek' előtt a dolgozónép millióit, de adjunk tőidet azok- ' nak is, akiknek hivatása nép társadalmi és gazdasági vezetése. Lehetetlen a két keze munkája utáu élő s a maga munkáját értékelni tudó elemeket szorosan hozzá fűzni ebez az országhoz, ha nem nyújtunk módot arra nekik, hogy az éle- j tet adó hantokból egy-egy rész a jogos tulajdo-' nukká legyen. A délvidék példája mutatja leginkább, hogy a szántóföldnek milyen átalakító ereje vau, hogy n teiniöfüld mennyire tel tudja ébreszteni s mennyire ébren tartja a nemzeti érzést és kifejleszti a hazához való ragaszkodást. A helyes, a nemzeti élet követelményeinek megfelelő birtokpolitika alapja lehet azután egész sereg olyan üdvös reformnak, a mi idővel megteremtheti a füldmivelónép magaslóktx anyagi és erkölcsi boldogulását, jólétét. Menetrendváltozások. A magyar királyi államvasutak vonalain éa az általuk kezelt magánvasutakou folyó évi május hó 1-én a nyári menetrend lép életbe, mely a jelenleg érvényben lévő téli menetrenddel szemben a következő lényegesebb változásokat tartalmazza : A budapcst—keleti pályaudvar—

Bruck—királyhidai vonalon Budapest —keleti pályaudvar— Hruck—Királyiddá— Wien között 8. és ;{. szám alatt egy uj gyorsvonatpár helyeztetik forgalomba; indul Budapestről reggel 7 órakor, érkezik "Wien Ostbanhofra d. e. 11 óra 40 perckor, indul Wien Ostbabnhofról este 7 óik 20 perckor, érkezik Budapestre éjjel 11 óra 4ö perckor. E vonatpárral június hó 1-töl az ut Budapestről—Münchenbe, illetve Münchenből—Budapestre, Wien Ostbahuhof és Wien Westbahuhof között áthajtással, egy nappali időben (leggeltöl estigi megtehető, e vonatpár azonfelül Paris és London felé, ül. felöl is nytr közvetlen csatlakozást, egyben lehetővé teszi azt. hogy a budapesti közönség az utat Bécsbe és vissza egy nap alatt megtehesse, mi mellett Bécsben több mint 7 és fél óra tartózkodási idő jut. A jelenlegi 2. és 3- számú gyorsvonat (indul Budapest 'J óra 10 perckor, d. e., érkezik Budapest (j óra 85 perckor este| Győr— Bruck—Királyiddá — Wien között az uj gyorsvonatpár forgalomba helyezése következtében megszűnik, Budapest — < iyör között azonban ezentúl is forgalomban marad ; Győrben külöiubeu a megfelelően módosított 8. és y. számú személy vonatok utján közvetlen folytatást nyer Bécs felé, ill. felöl. A Wien felöl Budapestre d. u. 1 óra 40 perckor érkező 1. számú gyorsvonat Zurányban meg fog állani: a Graz felöl Budapestre este 10 óra 10 perckor érkező 1 ííü.'i- számú gyorsvonat megállása Nagyszentjánoson megszünteti et ik. A 28, szánni személyvonat (indul Budapest reggel ti óra 30 perckor) Budapest keleti pályaudvartól Bicskéig, a 23. számú személy vonat (indul Bicske d. e. *J óra 17 perckor, i Bicskétől — Budapest—Kelenföldig, a 2'J. szánni személyvonat (tatai Budapest —Kelenföld íj óra 03 perckor este) Budapest— Kelenföldtől—Budapest keleti pályaudvarig megszűnik. A Wien telöl Győrbe jelenleg este 8 óra 42 perckor érkező 31. számú személyvonat Győrbe már este 8 óra 5 perckor érkezik s igy ott csatlakozást nyer az 1300. számú gyorsvonathoz Szombathely felé és a györ—sopa halottat, akinek emléke ilyen aere pereim.usz vau megörökítve. „A költő felesége" e. dialógban egy híres ember feleségének bánata vau leírva, akinek férjét a nők körülrajongják. Az asszonyt féltékenység gyötri, de megvigasztalódik — nem egy másik férfi áhal, hanem nagyanyja szelíd szavaitól, aki véghetetlen kedvesen, szellemesen és bölcsen magyarázza meg húsz esztendős uuokájának, hogy az ura mégis csak az övé, és ,.aki a mienk, még azt is njra és újra meg kell hódítanunk, „A tilzoófus levele" egy monológ, melyben a fiatal bakfisok korai lobbanékonysága és csöppet sem tragikus csalódása van bájosan odalehelve. „A szobacicus" cimü rövid vígjáték, a italian alakoskodásból, helyzet komikumokból induló és házassággal végződő életkép. Ebbeu a kis munkában erősen kitűnik az Írójának fenteuilitetl ötletessége. „Asszonybánat'' Este sokáig elmaradó férjét váró asszony irja el benne a bánatát boszut fogadva az ö gyeugédteleu párja ellen. De a buszú érzetét csakhamar uyugtalankodás váltja fel és a végre hazaérkező férj elé túláradó boldogsággal rohan. Csodálatosan találó színekkel kidolgozott kép és — igazi niagáujelcuet. „Anci férjhez megy" cimü, két édes kis bakfisnck merész álma, érdekes tervezgetése és előrelátható csalódása. Tulajdouképen egy édes-bájos kis Bemm<ség as egész, amiben azonban mégis van erkölcsi tartalom: a fiatal leányokuak természetes, ártatlau vágyódása a férjhezmenetel után. „S.u ika boldogtalan.'* Egy duzzogó és urának uemtörődömsége miatt bánkódó, ennivalóan naiv asszonyka megbékülése egy uj kalap árán. Morál: ...Nem lehet az asszony szemét kinyitni, ha már egyszer a párja szerelmes csókkal zárja le. „Babonás asszonyok." Dialóg idegen eszme utáu. Ennél ezerszer többet ér Pataynénak minden más munkája. Ez eggyeu meglátszik, hogy mélységes bánata elnyomta az irónő tetszeni vágyását amikor könyvébe besorozta semmi érdekesség nem lüktet benne. Vonzóbb és kedvesebb ennél „A/, első paciens,"mert szelíd humorral kiosillámlik belőle, bogy még egy doktorkisasszony is az első pacieuséuek inkább tud szerető hitvese, miut gyógykezelő orvosa lenni és hogy a sziv szavára a mesterségeseu elaltatott természetes hivatás boldogan és diadalmasan előtérben nyomul. Ebben a dialógban, egyúttal fényes tanújelét adja irója nagymüveltségének, széleskörű ismereteinek és alapos tudásáuak. „Csendes tragédiák" az .. Asszony báuattai rokontartalmú elbeszélés, de itt már komoly érzésekről van szó. Itt már az urától elhanyagolt aszs/,uivnak vigasztalója is akad, akit tulajdouképen az asszony is imád, de Patayué erkölcstana szerint a boldogtalan nő heroikus önmegtagadással adja ki útját a csábitóuak, miközben a teii hold ezüst sugarakból von glóriát a vergődő inartir-asszony homloka köré. „Napfogyatkozás" o. színdarab, valódi rátermettséggel megírva. Különös ügyeimet érdemel a műkedvelők részéről akik kevés dekorációval szép jelenelet szcretuek előadni. „Luoi kisasszony" egy édes baba-láiiyuak vi' seit dolgait jegyzi fel. Bensőséges, osaládi idil, elmondatva az „édes apuskával" és hangulatosan megrajzolva. Utolsó elbeszélés „Haldoklás" amelyben egy haldokló szerelmest ápol a menyasszonya aki a haldoklónak öoscsébe szerelmes, de kegyes hazugsággal igyekszik cinitetni a szomoruau gyanakvó beteggel hogy őt szereti. Ez a halál küszöbén átszellemült lemondassál teszi boldoggá a leányt és öcssét, kezeiket egymáséba osztva, mig azok édes-btísau zokognak a kihűlő tetem felett. Ezek nagyjából a feldolgozott részletek a könyvben. Ajaulom, hogy mindenki, aki irodalom barát, győződjék meg hogy P. Farkas Gizi kitűnően kezeli a tollat. A meseszövés és beállítás arra vall, hogy az irónő ngyszólván a szivével dolgozik. Stiulsa is lendületes és érdekfeszítő. Természetes, hogy tárgyai nagyobbára az inteligens középosztály érzelem világából levén kölcsönözve, rajtuk nem a megrázó fergeteg zúgása, nem bömbölő földindulás dübörgése reszket végig, hanem esak enyhe szellő tavaszi reménycsókja érinti bennük a lelket. Talán abszurdum, ha mondom, hogy e könyvnek főelőnye nem az, hogy alakjai az eleiből vaunak merítve, i értve a mai romlott világ átlag embereit) hanem taián éppen az, hogy egy ideális világba ragad bnnüuket, ahol az emberek szeretnek, szenvednek és csalódnak de — megbocsátanak és megnyugodnak Másszóval nem >.Ivánnak rajzolja az embereket miut amilyenek, hanem amilyennek kel-