Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913
1913-03-16
munkáslakásokra azért sem, mert az alsóvárosi birtokosuk olcsóbban s/.er/.ik a munkásokat a körülöttük lévő tál vakból, |gy Tapolcnfö. Tevel, Qyimól községekből, ők idáig sem igen szorultak pápai munkásokra. ESaek után azt hiszem a cikkíró ur jobb véleménnyel lesz a muukáskázak céljaira felajánlott telek előnyös voltáról. Heiler József. Tudományos apróságok. A tájékozódás. V. Frank természettudós érdekes dolgokat irt a tájékozódás és a hely érzékéről. A tadomáuyo? irodalomban gyakran találkozunk ezzel a szóval iránvér/.ék. Ujabbra csak egyetlen egy francia könyvet irtak. amely tüzetesen foglalkozik az allatok, helyesebben a méhek irányéi z kével. Itt olvassuk azt. hogy a méhek száz vagy ezer méter távolságból is visszarepülnek a kasba, még akkor is, hogy ha csápjukat és öt. szemüket elvesztik. (A méhnek, mint sok más rovarnak, két prismás-sseme van és három pontsaeme). Hogy ha az irányénak olyan mint a többi öt érzékük, akkor minden időben működik a többi érzékektói s az emlékezettől függetlenül; Különben csak irányeinlékezetiöl és hely-emlékezetről kellene beszélnünk. Kz az utóbbi különösen a déli tengerig szigetlakoknál van kifdjlödve, akik a közbeszédben nem jobbról és balról beszélnek, hanem keletről és nyugatról, északról és délről. Ezek a szigetlakók azonban tájékozottsága kat valószínűleg csak tengeri iskolázottságuknak köszönhetik s ig*n kétséges, vájjon csakugyan olyan közvetlenül megérxik-e az irányt emlékezet híján is. Amikor mi emberek, akik a látásuk fokozására megalkottuk a messz.elatót és a mikroszkópot, az irányérzékünk kiterjesztésére megalkottuk a kompaszt is, nem tettünk egyebet, mint bogy ellestünk valamit az állatok világából mert az adatoknál találunk bizonyos delejes érzéket. Az állatok kitűnően tódnak tájékozódni Az, hogy az állatok visszatalálnak fészkükbe, vagy a szokott vackukba, az igen közönséges jelenség. De nem minden nyugszik az emlékezeten, az állatoknak vau némi irányérzékük is. — így csattan e! egy csók és aztán meghalunk. En csendesen sirni ke/dtem és azt hiszem, kívülem is sirt még valamelyik, mert mikor a lányait mondta nekem : — Ne sírj, kis sápadt Ham, mert fájnak arcomra hulló könnyeid, — akkor az a másik felelte: — Hagyjál, meri jó sirni. Azután a szörnyű feketeség Magyarország felől szürkülni kezdett. Lassan, mint egy halottasmenet vonult a szürke fátyol : előbbre, amíg egy hegynek meghasított nyergén átvillant az első fehérség. Még nem volt nap, csak az előreküldött fénye, a nap csak később jött vérvörösen, sriute gurult a sugaraknak előre megcsinált utjain. Es nem néztem tovább, a fejemet lehajtottam és betakartam hosszu ujaimmal, czgk azt tudom, hogy amikor újra felemeltem, a virrasztástól törtfényü szemeim megkapraztak a világosságon és egy faluból valahonnan felhallatszott a reggeli harangozás. Ks én azt mondtam ! — Most menjünk — és ők jöttek. Gyors és szótalan visszavonulás volt. csak azon csodálkoztunk, hoi;y hogyan tudtunk és inertünk mi ez uj és idegen és félelmesen nehéz utakon feljönni. Mikor leértünk ott már megkezdődött az élet és mi aorban kezet nyújtottunk a lányoknak, akiket az élet magával sodort. Ha-ninentüiik és otthon lefeküdtünk, mert fáradtak voltunk, aludni. A muslicák 1000 méter távolságból is megéreznek bizonyos jeleket és az. is ismert dolog, hogy a nőstény pillangó nagyon távolról megtudja, hol a hun. még nődig a szagáról tudja meg, amelyre n mi szagh'iszervüiik nem is reagál. A rovarok még kitttnőbben tájékosódnak Kz a képességük arra enged következtetni, hogy a rovarok már asszociálni is tudnak, a/ asszociáció pedig minden éri.Imi élet alapja, A haluk, amelyek egj tóban vannak, minden „veszély" közeledtére ató közepére sietnek, eltekintve attól hogy a „veszély" a partról jön-e, vagy a tó közepéről. A méhek tájékozó képességét tüzetesen megfigyelték. A luéli amikor először kirepül a kasból, szorgalmasan megnézi a kas nyilasat, és I környezetét, amikor pedig 1 elszáll, csavarosán repül, hogy megtekintse a terepet. Ha nem I látja a kast, még akkor is visszatalál, hogv ha Iegyszer még repül azon a tájon... Fel lehet tenni, hogv a méhek ismerik a I „járt csapások"-at. akár csal; mi emberek a mienket, jóllehet, az ismertető jelek a méhek számain egészen mások lehetnek, mint a mi számunkra. Hogy a helyet mily mértékben ismerik a méhek arról nem tudunk pontosan beszámolni, de némelyek szerint a méh 1ÜU méteiig j s tud tájékozódni. A kritikai vizsgálatok azt bizonyítják,hogy a halak, különösen az édes. Ízben élő halak, jól ismerik a vizüket. A csuka, hogyha valami veszélyt élez, ugyanazon a viziiiton menekül el, amelyen jött. Az amphibiák általában sokkal ostobábbak, mint a halak. A békák emlékeznek a heiyre. legalább is. a leveli béka. amely céltudatosan megy egvik' helyről a másikra s mindig visszatér az régi helyére, miután elvégezte a vadászatát és az egyik sohasem foglalja el a másik helyét, ami megint az' bizonyítja, hogy nem a szaglásuk vezeti őket, hanem az — irány-érzékük. Az a képesség, hogy az u-jukat megrövidítsék, céltudatos irányváltozással, csak az emlősöknél lelhető tel. Kz az nan\érzék nemcsak egyes érzékszervekén nyugszik, hanem az érzékszervek összességén. Másképen van ez a madaraknál, amelyek j főleg a látással tájékozódnak, aminthogy a madarak szeme sokkal komplikáltabb és jobban van kifejlődve, mint, akármelyik emlős szeme. Ziegler tanár amellett, foglalt, állást, hogy a postagalamb igény-érzékét nem szabad valami I uj. rejtélyes érzék feltételezésével magyaráznunk, mert ez a látása és helyemlékezete kellőképen I megmagyarázza. Ez a felfogás ma is teljesüli jogosult. A postagalambokat töleg nappal bocsájtják utjokra. Hogy a perspektíva a madártávlatból világosan és a galamb igy könnyebben tájékozódhat, az könnyen megérthető. Ki lehet mondani tehát, hogy a postagalambok tájékozó képessége kizárólog a látáson és a helyemlékezeten alapul. Ötleted. iia másnak sikerül valami, azt egészen a szerencsének tulajdonítjuk: ha nekünk sikerül valami, az kizárólagosan a mi érdemünk. „Ha én az ö helyébe volnék, másként tennék. 1 * Jól van. De mivel nem vagy az ö helyébe: hallgass. Akit gyűlölünk, annak nincsenek érdemei j akit szeretünk, annak nincsenek hibái. Akit. gyűlöletünkre méltónak (ártunk, az előttünk mindig: valami; csak aki egészen közönyös reánk nézve : az semmi. A személyi hírek az újságokban unalmasak, annál érdekesebbek az életben. A politikai meggyőződés a hazaszeretet hitvallása. Egy határban untig elég egy határozott ember. Az igazságnak legnagyobb, sót egyedüli ellensége maga az ember. A világ szekere, igaz. hogy nein dől fel, ha az öregek kormányozzák, da nem is igen halad ám. A világ halad . . . az Öreg elmarad. A kételkedés csal; az ifjakhoz illik ; az öregeknek megállapodott nézettel kell birniok. Bármily kétolkedő vagyok is. rendületlenül hiszem, hogv az absolut igazság létezik, de csak az embereken kivül Az „azt mondjak" azoknak szavajárása, akik maguk sokat, omlanak — mondanak. Az igazi Szószátyár asszony komiszabb a harapós kutyánál; ez legalább gazdáját nem hántja amaz még leijét is rágalom tárgyává teszi. A saját nemünkből csak akkor szoktunk barátot választani, a mikor még nem-, vagy a mikor már nem rajongunk a másik nemért. A barátság, tehát a szerelem oitverture-je és tinale-ja. Szives baráti szolgálatokat csak idegenektől tanácsos kérni és csak idegenek iránt tanácsos teljesíteni. Az alkalmazkodás saját önzésünknek mások önzésével való összhangba hozása. Apró hirdetések. Mihez rég Isten kelle, most Elég egy annonce pár sora: Amor helyett a párokat A hírlap adja össze ma. Nősülni e „szokott utón" Biztosan és gyorsan lehet : Azért dicsérem én nagyon Az apró hirdetéseket. Egymást nem ismerik ma még S holnap már gyűrűt váltanak; Egy hétre rá. vagy tán előbb; < >ltár elébe állanak. Nem azt kérdik : n szeretsz"-e ma, De: „mit kapsz vájj, hány ezerét?* Ezért dicsérem én nagyon Az apró hirdetéseket. Igaz, hogy néha be nem üt Az igy kötött Hymen talán; De, tudjuk, válni nem nehéz Erdélyben és —• egyáltalán: S hirdetve biztosan találsz Uj növel ujabb ezreket: Ezért dicerem én nagyon Az apró hirdetéseket. Ha jő a nyár és térj uram Nyög szalmaüzvegysóg alatt, Egy kis aiiiionce-al rendesen Elűz nagy, terhes gondokat, S vigasztalóul igy talál Egy másik szalmaözvegyet: Ezért dicsérem éu uagyon Az apró hirdetéseket. Tabutiimos, szép. ifjú lány Krez magában hivatást, De nem képes fizetni ö Az énekmestert s többi mást. Hirdet s egy lelkes öreg ur Ad néki szép előleget: Ezért dicsérem én nagyon Az apró hirdetéseket.
