Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-12-28

A esá nyitások realitásának tawri pi útjából Isiteátanttt megbtaható adatokra van ,.ii .,• g éppen azért a bizottság gondoskodott ar ól, • •• y .•/.»•kft uz ad ltokat az ejryes varosok vőaáge ellenjegyezze, illetve H löszáliive számvevő • s,,

(

it névaláírásával lássa »•>. ••••> igazolj) biteiesaégttket. Csak, ha az adutok minden tekintothen iii-gbi/.b ltok, lehel a . AJI'k »'•; • i t • - L' methetuaukai mérleg is te|jes-u megbízható. Bzektti U a bekért adatoknak bi szolgáltatása SEMMI körülmények közön s.-m j-leír k • rba ve s/.ett fáradságot, uetn még az esetben sem, ba — amit • ••IN hiszünk — az országos N\u.di|.tézet felállításának útjába elhárít hatat In ,|. lyok torlóduanak. Elsőben u sok városi • .N< k aa ad•-' H.'IHK az elkészítése s<o . a jd egyuTii. ••»/• iseldi törzskönyv alapján r araiul • /. köztadomáaa — még i I •. Váró* un, amely ilyen törzskönyvv- > • d litezik, De továbbá ezeknek ez ad ••• . • A ipjAn ki lesz számítva minden egyes \ saér I tisztvis'bik ultnl fizetendő be ,>• • HU léi», NI az még be nein ßzettetetl v szarait Vi ; i-zl viselők iryugdijastatásan ., ; tniéka TI y, hogy ha aa egyes várősoh 411k A., : 1I1.1- i'pl, vngy tanának fenn ny ugdipi.ie/.eltik-'i visz mi>ások az ö külön nyugdíjIn i' '• .ii'i oéljaira is i.ijesen aikilmasak Inasuek é- . II 1 nd'l •oklll S'.Oigáil.llk. :. • unu inkább csak a kételkedők es miadento i'-n skrupulizálók megnyugtatására uiondju. lle^ vagyunk győzöd ••. bár ezi méis ma szrfIIIS/.I-I üi'-g ki nem mutathatjuk, hogy 1 • fosok tömörüli SENT-k éppen egy 'gy-ICN - nyugdíjintézet megalkotása terén oiy nagy előnyei lesznek, hogy ezek leKÜzdenek miudeu te-liez-eget, NI ly a ma niég klllöti-kfUöu magukra hagyatott városoknak leg.I abb H téren tömörülésével szemben l'elnierüili 't; meg vagyunk győződve, hogy A magyar városok országos uyugdiíii tésete létre jö es s'.olgami fogja A maga á dáttOS hatásával a városfejlesztés egv etemes nemzeti ügyét. Népnevelés. Irta: gróf Teleki Sándor. A népiskola rnár nem érheti be azzal, hogy a népet egyszerűen megtanítja irni-olviisni. Elmultak azok az idők, midőn a betűk ismerete cél, a legtöbb ecetben végcél volt, útikor a nemzetek mű „Vádlott, ön tehát ártatlannak vsbja magát, pedig az írások szerint pénzhauesitáa miatt már két Üben el volt ítélve. Hiszen as ön udvaráu nemesek a hamis pénzeket, hanem a cyoinópréseket is megtalálták és azelőtt már egyik oselédje is viisgálat alatt állt, minthogy — igaz: jóhisseműleg — hamis pénzt hoaot 1 forgalomba s íme, act is ar. ön udvarán találta. Feleljen: volt-e mar egyszer pénsbaraisitáe iniatt öt évi l'egyházra ítélve és kitöltötte-e est as időt Vaeottf* A vádlott as elnök kérdésére aaiate haragosan vágta viasza: .Unokatestvérem volt as. ö követte el mindazt % aok gazságot, amit a vádirat felsorol a ő lakolt mag szókért, asm én. A sok büu kőiül esek egyet vállalhatok magsam, ast, amelyiket a hatodik poat említ. Igen, éa voltam as, aki egysser mulatósáé k/iaben a boros üveget egyik pajtásom fejéhez vágtam, mert beUm kötött Sat én követtem el, megvallom őszintén — de ogyéh bta asm nyomja a laikemek* A hallgatóság körében • seayakre nagy mnagáa támadt - mradenkj a vádlott pártjára UUssolt állni éa megerősödött aa iránta vaké rokonszenv, mikor aa dleiő fak, bétája ia kedvasőeo vallott, mondván, hogy a két egy nevű ftut aáiuk kesdetuíl fogva őssaeoaeraitAk aa nwoUaaa, a muokakönyvekben, a katonaságnál is még nagyobb lett a aavar, mikor egy toavéea smskméaal a parókiával egyitt am a.y.könyvek » elégek. De annyit jó tatákkal mondhat, hogy vádlottat mindig saorgalmas, becsületes embernek ismerte, aki asóta, hogy külföldről veliségi fokát az analfabéták és irui-olvasni tudók viszonyából magyarázták. Az iskola nagy keservesen bevezette a gyermekeket a hetük világába és aztán, mint ki jól végezte dolgát, napirendre lérl a betűzni ludé fi lett B szüksé<rlej leivel nem törődve, nem is igyekezett (őt az élettel oly viszonyba helyezni, hogy tudásamik basznál vegye. Kezébe nyomtak egy vaSü'ti jegyet, de senki sem törődött azzaí. lm \ vonatról gondoskodjék, mélyen JMÚH tovább is utazhátik. Az iskola plh/igc.tHlt intézmény, mely sajátos iliscipl m d lávol tart magától mindent, nn 1.1 111 elméleti: kerítést von maga kürii • 1 it egyszer azon '.ibocsájt, a felszabii iuía boldog érzetével kertili a Öuoiii inlékezetU helyei s kin: u szabad vi á b 11 igyekszik feledni, e feledni, az ott kapott szidást és nyak leveseket éa Velük az örök euyé-j Iszélnek átadni az öti elsajátított ördögi jeleket. LetUilt' évtizedeknek ez a szelleme pusztulöfólben yuii, de életereje,! szívóssága leírhatatlan. Temetgetjük részletekben, ny.esejeijük vad hajtásait s nieois miiiiluiit ii;i , találkozunk vele és teljes kinin ;isal . i ba várjuk addig,I mio meg nem győződi arról mindenki, hooy az iskola nem csupán azért létezik, hogy legyen olyan hely, hová a tauköV telest eljárni kény szeri thesutlk, de azért kó-iyszer itjük a gyermekeket az iskolába, hogy belőle e'urberl faragjunk és felruházzuk őt a létért való kiizdoleiuhez szükséges eszközökkel. „Az iskolát uz, él'ttel Szoros kap

: csolafba kell hozni." Hangoziatjak ezt a világegyetem fuinden nyelvén, <le semmi sem alakul át olyan Lassan, miut a közoktatásügyi felfogás és bár a jelszóval minduntalan találkozunk, egyáltalában' nem állithatjuk, hogy a gondolat teljesen átment volna a köztudatba. Az emberi haladás attól íügg, mennyi idő szükhazakerült gyarapsxik is szemlátomást — unoka-' testvérének uagy bosszu-tágára. Nem is hiszi náluk seuki, hogy bűnös volna, hanem biztosra veszik, hogy bos/.nalbis áldozatává lett. Osszené/tünk mindnyájan, — most már igasáo nem tudtuk, mitévők legyünk". A', elnök végre is be akarta fejezni a tárgyalást és felhívni a bírókat, hogy visssavouulva hották meg ítéletüket, mikor általános meglepetésre a hallgatóság köréből egy öreg férfi emelkedik lel és a bíróság elé lépve, tanúnak jelentkezik. As elnök — a szokatlan eset hatása alatt — meg is adta aa engedélyt a ssőtáara és taasält figyelemmel leste as öreg ur ajkáról a szót. „1854. május havában mint tatai tisat Váeca lettem küldve. Megfigyeltem éa emlékezetembe véstem ott mindent, amit láttam ée tapatstaltam. Megfordultam egy isben as ottani fegyháaaan is, éppen akkor, midőn egy uj fegyencet szállítottak oda, akinek ugyaaas a neve volt, mint a vádlottnak ée aki mint mondták — pénshamisítás miatt lett elitélve." „De uram 1* — vágott késbe aa elnök — a

hiss arra a vádlott megint esak azt fogja mondani: aa aa én unokatestvérem volt, — vagy gondolja talán, hogy aanyi év utaa ráismer t> „Ast éppen ama. elnök ur 1" — mond* mosolyogva aa öreg tisat, — hanem hadd vágásiam ha szavaimat. Vásott »bbes as időben sanken volt, fegyeneruhába bujtattak, lehet, hogy most is as a szokás ott. A behozott fegyenc testén levetkőzteséges alihoz, bogy egy helyes és jó eszme megvalósuljon. Azonban már dereng s a gondolatol tettek követik; az irányadó tényezőknek gondoskodniuk kell. hogy e léren a cselekvés mentől gyorsabb lépésben haladjon. A magyar közoktatásügy nem zárkózol! el az uj kor e követelményeitől. Tudja, hogy történelmileg reá háramló művelődési felad.itai vannak, de erzi, hogy figyelmébe kell vennie korunk lársadolmi és gazdasági jelenségeit is s ha régi műveltséggel és ellentállási képességgel felruházott nyugati népek kulturtörekvései a nemzet izmosodásának alapj dl már az iskolában rakják le. mennyivel fontosabb reánk nézve népünk életerejét a kulturális tevékenység mindeu eszközével fokozni. Medici Pé er megreudelte Michelangelónak, hooy alkosson neki egy szobrot fából; a műtörténészek fajdalommal gondolnak a nagy mesternek e hiábavaló munkára elfecsérelt óráira. Taláu ntég szomorúbb az elveszeit idő. 111.-ivet fejlődő nemzetek nem maradandó munkára használnak lel. Minden európai nép tudja és aszerint igyekssik felhasználni idejét, hogy megadhassa a nép minden egyes fiának a maga életviszonyai között szükséges nevelést. Ne elégedjünk meg az egyszerű írni-olvasni tudassál, de 1. ásfelől óvakodjunk teletömni agyát a felesleges és haszontalan tananyaggal. Ha igazán szolgálni akarjuk a nemzet fejlődését, vigyük vele a produktivitás alapjait. Készítsük elő a haladásnak leltételeit azáltal, hogy falvilágosifjuk rendes munkakörének feltéleleiről és törekedjünk oda, hogy a neki adott tudást saját körében, saját javára fordíthassa. Ha az iskola nem egy elzárt kör, de az életnek küszöbe lesz, ép az iskolában kaphatja meg a nép minden fia az előfeltételeket, melyek őt hasznosabb és jobb boldogulásra képesitik. • téeekor három betűt láttam: H. L. 8. Esek a betűk t.in még most is láthatók a vádlott karján. Csak ezt akartain mondani as igazság felderítése érdekében. * Minden szem egyszerre a szólóról a vádlottra irányult. S mekkora váltósáé I Mintegy villámcsapásra eltűnt ennek minden nyugodtsága, halványan állt ott és oly mereven, akárosak a földhöz szegesük volna. Qörosösen kspasakodott a vádlottak padjához, mereven nésett a bírákra, melle zihált, a>ka vonaglott. Nem volt szükség, hogy levetkőzzék: Isten itélt I Mindenki tudta, hogy a Kaia-bélyegnek ott kall lenni a karjaa. „Elnök ur, én vagyok a bűnös," nyögte ki végre, egészen spontán." . . . A. törvénjaaáki bisó elhallgatott. As óra tizenkettőt ütött. Meghalt as ó-év és megszületett ss uj. Vajha vele együtt újjászületnének a bűnösök is, hogy jobb útra térnének ! Kedves vendégeimnek, ismerőseim, és jó barátaimnak Boldog ujévtf kívánok maja vmsavm Kutrováci Jen6 .KOzponti sörödé" tulajdonos.