Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-12-21

feje többel lehet családja körében, mint ma. akkor kötelesség, szívesen, kedvvel teljesített kötelesség lesz a karácsony ünnepének, a gyermekek napjának megtartása. Városi közgyűlés. — 1013. dec 18 Az 1918. év u tni városunk életében a városi képviselőtestületi közgyűlések évének mondható. Sürü egymásutánban következtek a rendkívüli közgyűlések s attól tartunk, hogy a mult csütörtöki tán nem is volt az utolsó ez évben. Ha keressük az okokat, a mi miatt oly sokszor hivandók össze a képviselők egy évben, legelőször ötlik szembe a tárgysorozat hossza s ezzel változatossága, a mi kétségtelen jele annak, hogy Pápa városában erősen megindult a fejlődés iránti nemes törekvés, melynek célja mindazt pótolni, a mi eddig hiányzott, de a mire szükség van. Viszont azonban nem szabad elfelejtenünk, bogy más városokban egy-egy közgyűlés napirendjére 2-10 annyi pontot tűznek ki s mégis végeznek vele egy délután, mig nálunk sokszor inem is költségvetést) egy ügyet is al'g tudnak két közgyűlésen nyélbe ütni. \v/. a jelenség már kórosabb tünetek között ötlik szembe. Ha egy tárgyhoz 6-10 képviselő kénytelen hozzá szólni, ha végül a tauács, pénzügyi bizottság és állandó választmány sokszor eltérő javaslatai mellé még vagy öt pótinditványt és módosítást, meg határozati javaslatot terjesztenek elö. akkor az nem egészséges állapot már. De szóvá kell tennünk a napirend előtti felszólalásokat is. Tessék a részletekben utánua nézni. Az interpellációkat egymásután azzal intézte el a polgármester, hogy nem tartozik hozzá, a mint hogy nem is. Hát akkor mire való az idő lekötése? Ezen a bajon csak ugy lehetne segíteni, ha interpellációs könyvet fektetnének fel, melynek előzetes átnézése után a polgármester még közgyűlés előtt megmondhatná az illető városatyának': hallja, barátom, maga ezzel forduljon a villany bizottsághoz, vagy ez a rendőrkapitánynál jelentendő, panaszával menjen a bírósághoz, hívjon állatorvost stb. A dec. 18-i rendkívüli közgyűlésről egyebekben, melyen mintegy 50 képviselő jelent meg, az alábbiakban adunk részletes tudósítást: Megnyitás. Mészáros Károly polgármestkr megnyitja pont 3 órakor as ülést, a'felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Saáry Lajos, dr. Lövy László, Böhm Samu, Acs Ferenc és ifjú Horváth József v. képviselőket. Csokuyay Károly v. föjegyavő felolvassa a mult közgyűlés jegyzökönyvét. Dr. Domonkos Gésa hozzászólása után hitelesnek elfogadták. Napirend előtt Böhm Samu a Bakonyitól vezető u. n. gerencei ut hosszadalmas epi:ése s a közlekedés elzárása miatt interpellál, de polgármester szerint ez a vármegyéhez tartozik. Becsey Ferenc a városunkban kitört kéményseprö-strájk miatt, interpellál, de ezt u polgármester is ide nem tartusának jelentette ki BecsMy továbbá a Liget-utca hiányos közvilágítását is interpellác.ú tárgyává teszi, mire polgármester ezzel is a villany felügyelő bizottság elé utasította. Muli József a zárórntörvényröl interpellál. Polgármester kijelenti, hogy a győri kereskedelmi és iparkamara még nem küldöttei meg a/ igéit javaslatát. Csoknyay Károly felolvassa a mult ülés tárgysorozatának egyik pontja, a bordélyházak ügyében az állandó választmány, javaslatát, a közgyűlési határozatot, mely egyez. Napirend. I. A műtrágyagyár épit'séből szükségessé vált utáthelyezés dolgában jelenti a polgármester, hogy a/, ut nem 4 méter, hanem 8 öl kell hogy legyen, a hiányzó területet a gyár hajlandó díjtalanul átengedni, ha a gyár keritését a város költségén áthelyezi és a legutóbbi, a gyárra sérelmes határozatot hatályon kivül helyezi. Sarudy György szerint a kerítés átheyezés költségét a hibás tisztviselővel kellene megfizettetni. Tévedések kikerülése végett sürgeti a város kistérképeinek a kiosztását. Polgármester azt állítja, hogy itt uem hibázott s ne tévedt semmiféle tisztviselő, itt a képviselőtestület határozott. Az államnyomda, még nem készült el a térképekkel. Keresztes Gyulának nein kell a gyár nagylelkűsége. Polgármester, Révész főmérnök és Acs Ferenc rövid felszólalása után a vitát, bezárja, mire nagy többséggel megszavazták az inditváuyt, t. i. a város fogja áthelyezni a kerítést. Polgármester azonban Sarudy indítványát is feltette szavazásra, mire dr. Körös Endre a kérdés feltevéséhez szólva azt ellenzi, Steinberger Lipót pedig Keiesztes Gyulát leckézteti meg, miért polgármester rendre is utasítja. További fejtegetésében csekélységnek mondja a 380 K-t, s nem szükséges ezért legyeimit indítani. Főjegyző is magyarázza, hogy uem történt hiba. Dr. Kende Ádám jogilag magyarázza, hogy fegyelmit indítani e miatt nem lehet s hogy Keresztes Gyula hangja a gyárral szemben nein indokolt. Sarudy György einliti a Keiueucky-téle építés esetét. Keresztes Gyula személyes kérdésben való felszólalása után a polgármester (elteszi a kérdést szavazásra, de mellette nem áilt lel senki. II A Bezerédy-ut.-.ai lakosok járda és csatorna iránti kérelmét, az 1915« évi költségvetésbe való beállítás céljából kiadják a töszámvevönek III. A Jókai kör által tervezett Kultúrház ügvvben kérni fogják a kormányt, hogy a színházra utalt 00 ezer koronát ItiO ezer koronára emelje fél, hogy a város Kultúrházat is emelhessen. IV. Az acsád görzsöuyi ut jókarba helyezés.- nagy vitát okozott. Böhm Samu megszavazza a |() ezer korona költséget, inert az ipar toltad, hanem paluko/.tattad. Láttam máglyákat, ahol embereket égettek, láttam kiűző kamarákat, láttam annyi gyötrelmei, hogy újra igy könyörögtem az én atyámhoz: Oh. bár est a poharat távoztattad volna el tőlem ! — Az mind megtörtént, a te ueved nagyobb dicsőségére. — Mikép lehet az én nevein dicsőségére ez, ki azt hirdettem, hogy a törvényben a legtöbb as irgalmasság ? De azok irgalmat nem érdemelnek, mert eretnekek, kételkednek a te szavaidban és ami fő, tagadják az anyaszentegyház tanítását. — Taníthat a szentegyház olyat is, amit én nem tanítottam'.' — Voltakép csakis olyat. — Simon bar Jónát sziklának mondtad uram, feleié a pápa. A szikla pedig azt jelenti, hogy erős fundamentuma a reá emelt épületnek. Ez. a reá emelt épület az egyház. Mar most az anyaszentegyház ennek folytán magában lejti a sziklaszilárdsng posztlllatuinát es a mi dolgunk, hogy e posztulátutnokat kifejtsük. Egyike az is, hogy az eretnekeknek pusztulniok kell. — De bi"z. ez meghamisítása as én . . . -- Uram, — az egyház nem hamisíthat, mert :\y csalhatatlan és "zi a esalhntatlanságot én képviselem. E osaihatatlanságltől folyőlag, ami as egyháznak jó, azt heivesuek és igaznak minősítem és e minősítés folytán megigazul az is. ami Különben liainis-ág volna, — De nem a/ én nevemben ! - Tévedsz Uram ! A felnőtt ember löhhb joggal viseli nemzője nevét, mint a gyermek, pedig a gyermek kapja a nevet es a felnőtt ember nem hasonul a gyermekhez. Az egyház, tőled lett, oh Uram, te adtad neki neved, ám 1H0G év óla felnőtt az egyház és legkevésbé sem hasonlít már gyermekkorahoz. Ennyi az egész ... Es most meI hetnénk tán ebédhez, oh Uram — ahol én fogluk szolgálni. Hírnököket menesztek az egész föld kerekére, hogy hirül adjam . . . — Hogy hirül add, hogy megtagadom hamis tanításaitokat ... — Oh Uram, uki az egyházzal ellenkezésbe kerül az . . . i — Eretuek ugy-e bár ? — Te mondái), Uram, harsogott a pápa érces hangján. Szinte várni sem lehetett volna ilyen erőt ez aggtól. De e hangra az alak egyszerre eltűnt. Látomás volt-e. vagy árnyék, vagy eleven, de eltűnt . . . — Ugylátszik csak álmodtunk, szó'alt meg a pápa. — Igen, érzékcink csalóka játéka volt, a tömjénfüst kábított el . . . de mondd szent atyám, ha igazán ö lett volna, mit teltünk volna'.' — Elitéltük volna ar, egyház összes hatalmát érvényesítjük ellene; bárki támadja az egyházat, anathema sit. Megvédjük, még — ő ellene í». i e 3T e z é s! — A ,.t' á \> a i I. a |> o k" eredeti tár c ú j a. — Irta Baál Károly. liárdv Marcit ünnepelt lányka volt ne ak a kis vidéki városkában, hanem az egész, vármegyében is. Apja városi főmérnök, tekintélyes s gazdag ember, igy nem csoda, ha lánykáját a bájos | Margitot körülrajongta • városka s u varmegye | úgynevezett arany ifjúsága. Egy zajos s mulatságos farsang után idejöttek a Senimeringi havasokba pihenni édes anyjával, egy még mindig fess e telt idomú szőke asszonykával, ki maga is szerette még a társaságot s biz gyakran feledkezett meg arról, hogy egy már férjhez adandó lánya van s kissé mélyebben s kacérabbau ereszkedett bele egy-egy flirtbe, semmint azt egy korabeli asszony megengedhette volna magánuK. Így a viszony a fiatalos anya s felnőit lánya között egész, bizalmas volt, sőt mondhatnám a lány töltötte be az anya szerepét, ő vigyázott untalan rá s ő volt az aki szerető gondoskodással dédelgette a másikat. Most is midőn ró Híját hátára véve iudulófélben volt, még egyszer visszaszaladt megölelni anyját s gondosan lelkére kötötte, hogy vigyázzon magára. Bárdyué mintha kissé idegesen kacagva biztosította testi s lelki épségéről s küldte már kifelé. Kísérője egy csinos baraa fiatalember is már kissé türelmetlenül nógatta : — Induljunk mar Margitka biztosan var már ránk kinn az egész, társaság! — Ne legyen olyan türelmetlen, ki lógunk még ma érni a pályára — s meg sem várva kísérője válaszát sietve neki indult a célhos vezető útnak. A térti ltárdynera még egyszer visszatekintve Utánua sietett. Ródlijukat hátukról levéve maguk után húzták s ugy törtetlek a magas, (rissen esett havon felfele.