Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-12-07

Bégét is oly szívesen fogja munkáikod segito tagjaiul fogadni, mint a falu* gazdák derék feleségeit. Itt a gyermekvédelem! Végezze e2 is minden megye maga. Nincs az a eredmény, amelyet felül ne múlna közvetlen intézkedés lehetősége. Van még száz és száz egyéb teendé amit a nő nagyobb gyakorlati tudással több lelkiismeretességgel és szeretette mint §-ok citálásával tud megoldani min a férfi. A kivándorlás, a leáuykereske delem, az alkohol elleni védekezés é a tüdővészesek érdeke, a békeügy, i cselédkérdés, kórházak látogatása, a: uriosztályok részére otthonok létesítési stb. stb. Ez megyénkint mind gyorsab bau és intenzivebben intézhető cl, min a központba tömöritett nagy csoporto sulások által. Tömörüljön tehát a női társadalon az egész országban egy nagy, óriási tervszerűen és igaz magyar szellembet munkálkodó hatalmas testületté t ezze méltóan teljesiti honleányi kötelességét Mert hisz minden művelt nőnek köte lessége lenne legalább három egyesü létben részt venni. Egyben, a mely Í culturát vezeti az ő speciális helyzet* szerint valamely szakegyletben; egyben a mely a humanitást szolgálja; s egy ben, a melyhez vallása szerint tartozik Különben is a magyar nő nem pa naszkodhatik, mert a társadalom, ha arra érdemes volt, mindig megbecsülte A családban ő foglalta el az első helyet, mint aki annak szivét, lelkét, éltető napsugarát és védőangyalát képezte. Ahol ez nem igy volt, elég sajnos. Iparkodni kell, hogy a jövőben igy legyen. De amely anya a cselédre bizza gyermekeit la mai cselédekre kivált), vagy mint nagy uraink, az idegenből — Ki a te hitvesed, ha nem én V Ki voltén ki van szivedben rajtam kivül? 0 jer, jer velem! Urad helyett urad leszek, anyád helyett szüléd . .. Az asszony elfordult tőle. Ugy zokogott hangtalanul. — Vagy talán szereted ? Kérdezte metsző gúnnyal hangjában. — Szeretem — felelt az asszony csendesen. Oly hangon mintha azt MONDANÁ: hideg meleg. Aztán ráetuelé tekintetét a férfira. Könnyein átsugárzott az imádó szerelme, szerelmes vágyódása. Es beszélni kezdett hozzá, kérve, parancsolva. — Gyula! Hagyj el engem. Hagyj el az Istenért. . . Ha pokol az otthonom, kötelességem elkárhozni a tüzében. Nem ismerem más törvényét a becsületnek. Aztán keményebb lett a hangja. Menj el. Ne térj vissza hozzám soha, soha többé. Hü maradok az uramhoz . .. Isten engem ugysegéljeu! Ott állt a szoba közepén, mint a lángpallososohérub, aki kizárja az édenből azt az embert, akit imád. A Hzeme szikrázott, a melle pihegett, szive leszakadni késtült, de termete megtartotta királyi fölényét. Valaki sirt a szobában. Szaggatott erős zokogással. Az asszony odament hozzá. Önkényteleu a fejére tette a kezét. Fagyos ujjaival csillapította a forró agy lázas üterét. Aztáu kézen fogta és szelíden vezette az ajtó felé. — Áldja meg az Isten, Gyula ... A férfi kitárta karjait. Hisztérikus rohammal f'oidult az asszonyhoz. Az kitért az ölelés elől. Ajka remegése nem hagyta szólni, csak a kezét emelte fel jött gouvernantokra: s mikor valamely gyermek előbb tanul idegen nyelvet mint anyanyelvét, akkor nem lehet csodálnunk, ha az idegen benyomások jobban lekötik, mint saját nemzete jóléte. Sőt mi több, legtöbbje megjárja még az óceánon tuli földeket is, anélkül, hogy saját hazáját ismerné. S ez a mi sarkalatos bajaink egyike. Neveljünk jó hazafiakat, vallásos, erkölcsös, művelt és munkaszerető nemzedéket s akkor ujja teremtjük e szomorú helyzetbe jutott társadalmat. A kor haladásával a nő is önfentartásra lett utalva, mert a férjhez menést megnehezítette a nagyzás és luxus hóbortja. Azért tiszteljük meg azt az önállóságra utalt nőt, bármily szerény állást foglaljon is el és védjük, támogassuk, segítsük őket nehéz feladataik teljesítésében, hogy munkásságuk épp Itlgy legyen méltányolva, mint a férfiaké. Ea az igazságos és méltányolt követe,lése a nőnek azon köröktől, amelyek hivatva vannak rajta segíteni. A Magyar Nők Parlamentje, illetve ! Központi Tanácsának nagy és nemes ; feladat jut osztályrészül. Azért ne hiáInyozzzk keretéből egy olyan derék ma|gyar asszony sem. aki annak hasznára j lehet. Hasznára pedig lehet a legszerényebb köröktől a legmagasabb körökig 'minden magyar érzelmű asszony vagy leátt}', mert mindenkinek saját tehetsége, élettapasztalata és munkássága megtalálja a kellő helyet. Ne féljenek egyleti hölgyeink attól, hogy szereplésük csorbát szenved, mert akik most szerepvivők, itt is méltó szerepkörre fognak találni. Sőt még jobban tudomást vesz a világ mindenik munkásságáról a központban szerkesztett hivatalos lapja utján, amely hetenkint közli az érdekelhatározottan, elutasitólag. Kimutatott a/, ajtóra. A férfi megindult... Támolygó, roskadozó léptekkel, mint a nagy beteg. Minden lépés utáu visszanézett az asszonyra. Kérve, parancsolva, szidva, imádkozva ... A küszöbnél mégegyszer visszafordult, hogy látható lett feldúlt, halálsápadt arca, vére fagyott ajka. — Ölökre ebiz macától Martha? Az asszony néma u.áradt. Ugy ál't ott hó tiszta fenségében, büszke fötartássnl, fejedelmi erővel. Nyugodtnak, hidegnek tudott látszani. Keble alig mozdult már csak a szemein át lövelt vad lobogó tüz a mint nézte a távozó embert, nézte azzal a kárhozatos égető kínnal, amely gyilkolja a lelket, azzal a kétségbeesett, szivszakajtó halálos vágyakozással, mely felperzseli az életerőt, megöli az idegrendszert. A férfi betette maga u án az ajtót. Hallani lehetett ahogy lép. Egy . . - kettő . . . Tompa visszhangot adott a folyosó, mint a leszegezett koporsófödél. A büszke asszony összegörnyedt. Erőtlenül támolygott az üresen maradt székhez s rávetette magát, hogy szinte belezuhant. Ott kint szétoszlottak a szürke fellegek. Az ablakon át bemosolygott a teli hold s ezüst sugár kévéből dicsfényt vont a zokogó, vergődő asszony izzó homloka fölé . . . tekkel ugy az egyesület központi intézkedéseit, mint a vidékről adott jelentéseket. Tekintve, hogy a Magyar Nők Parlamentje kizárja a politikát, felekezeti és személyes kérdéseket s tisztán nemzeti alapon kivan munkálkodni, igy megtalálja azt a kapcsot, mely a művelt társadalmat együvé köti s elhárítja mindazt, ami elválasztaná e köröket. E tervezetet az illetékes szakosztályok magukévá tevén, egyúttal az öszszes szakosztályok az összgyüléseu is ' elfogadták. A terv eredeti és komoly voltánál fogva több komoly államférfiú részéről |is elismerésben részesült. Dr. Giesswein Sándor orsz. képviselő, sőt nem egy a nemzetközi eszmékért lelkesülő hölgy akként nyilatkozott: hogy ha ez létesül, ugy Európa művelt államai is magukévá fogják tenni e rendkívüli közvetlenséggel és praktikus móddal megoldható cultur és humanitás összes kérdéseit szolgáló módozatot, melyek kizárólag a nőket illetik. Mi magyar nők pedig büszkék lehetnénk, hogy végre mi is tudunk olyan világra szóló dolgot teremteni, amit más nemzetek is utánozhatnak, ne pedig mindig csak mi legyünk kénytelenek elfogadni minden idegenből jött intézményt. Fel tehát magyar hölgyek a nemes munkára! és alkossuk mi meg a Magyar Nők Parlamentjét, illetve a Magyar Urinők Országos Egyesületének Központi Tanácsát, amelyben azután kifejtheti minden nagy tehetség az ő eszméjét, gyakorlati tudását, anélkül, hogy bárkinek is kisebbségére lenne, mert csak ezen szervezettel lehet komoly munkát végeznünk. A mostani egyletieskedések legtöbbje estik beteges ambitiók támogatására vau építve. Tisztelet a kivételeknek ! Tekintve, hogy az ország első vármegyéje Pestvármegye, azért kérjük lel ennek tisztelt főispánját, alispánját és társadalmi vezetőit, hogy igen tisztelt nejeik által segítsék megalakítani a megyék szervezetét és foglalják el ők is a vezető szerepet, mint a hogy vármegyéjük viszi a vezérszerepet az egész Drszágban. Ha a helyes irányt szerencsés voltam eltalálhatni és az egész ország támogatását megnyerni, ugy azon boldog tudatban hajtanám fejemet öröm nyugalomra, hogy Hazám társadalmát nem veszélyezteti a nemzetköziség szelleme. Azért már előre is minden igaz tiagyar érzelmű [magyar nő szives támogatását kérem. Ily módon óriási, hatalmas testüetté alakul az egész ország nővilága s jgymást megértve, támogatva, egy szivreí, lélekkel fogják megvalósítani Nagy Széchenyi ama mondását, hogy Magyar>rszág nem volt, hanem lesz! Adja Isten, hogy ugy legyen! Budapest, 1913. nov. hó 28. Ö;v. Kapuvári Vargyas Emiréné a Magyar t'rinűk Egyesületének főtitkára.