Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913
1913-11-30
szép számban gyűltek össze, ámbár mé| is több mint a fele otthon maradt. Eleint lassacskán gyülekeztek. A napirend tái gyalása kezdetén azonban már vag negyvenen lehettek s mikor az első pon' a fennemlitett tengeri kigyó szavazá alá került már 83 szavazat lett leadvt Ettől a perctől aztán ismét fogyott létszám, ugy, hogy mire a munkauél küliek segítéséről volt szó, mely szerbi tünk ugyancsak fontos napirendi pon volt, már csak 25-en voltak a teremben Részletes tudósításunkat a követke zőkben adjuk: Megnyitás. Mészáros Károly, polgármester pont 3 óra kor megnyitja A közgyűlést s a jegyzököny Intelesitósére felkéri Horváth József, dr. Scheibe Jenő, Halász Mihály, dr. Domonkos Géza é Koréin Ernő, v. képviselőket, mire a föjegyz felolvassa A mult ülés jegyzökönyvét. Napirend előtt. Polgármester bejelenti, hogy A vármegy törvényhatósága jóváhagyta Pápa városának Ji lek Ferenccel a Sávoly-puszta vadászterületér vonatkozólag kötött szerződésót. Dr. Teli Anasztáz kéri A polgármesteri bogy a tárgysorozat (>. pontját tárgyaltassa első uek. miután ez volt az, melynek megkezdett vi tája nem volt a mult közgyűlésen befejezheti A polgármester a képviselötastület hozzájárulása val A tárgysorozatot ily értelemben módosítja A napirend. VI. Polgármester bevezető szavai után me lyekbeu röviden ismerteti a bordélyházak elhelye zése körül támadt mozgalmat s a inukkor be fejezetlenül maradt vita óta folytatott értekezé seinek eredményét, a főjegyző felolvassa as állandó választmány javaslatát, mely t. i. az ajánlja, hogy A nyilvános házak az Irhás-utcábai meghagyaudók ugyan, de a Korona-utca felöl ablakok és ajtók befalazandók. r.zuital is hosszú vita indult meg. — Hm !... még nőtlen ... ismételgette ma gáhan. HM!... Lila, ue üljetek ott az ablakuá közszemlére kitéve! Mily kár ! Fiatal ember s oh keveset nd magá.a! ES ugyan miért? Nincs mel lette sei,l.I, aki a helyes útra tudná vezetni. Niuei gondviselő anyja, aki öt... Tubát még nem ii háawf No persze... igy van ez... Ugyan kéren kedves vendéglős ur, — folytatta as ezredesit* lágy, szelid hangon — legyen olyau szives, MÉNJEI be hozzá s kérje meg a üevemben, hogy.. . tartózkodjék egy kissé a sértő kifejezésektől . . Moudja meg neki: „Nasatyrin ezredesué kéri Oul erre... aki a lányaival együtt a 47-ES számu szobát lakja ... egyenest a birtokáról utazott föl id« A minap..." — Szolgálatára, asszonyom. — De ugy mondja, hogy egy ezredesné 0 leányaival. Jöjjöu legalább bocsánatot kérui . . . Délután mindig itthon vagyunk. Mila, már becsukhatnád végre azt az ablakot! Ugyan mama, hogy törődhetik egy ilyen emberrel? szólalt meg Lila a tulajdonos távozása után. Hogy is lehetett egy iszákos, lármás korhelyt ide hivatni? Ejuyc édosem, micsoda kifogások ezek !... Hisz ti örökké igy beszéltek és aztán szépen . .. hoppou is maradtok! Micsoda? Hogyha maga AZ eleven ördög volna is, akkor sem illik ára egy idegenről ckképea nyilatkozni. -. Utoljára is AT ember nem tudja, hogy kinek, minek hol veszi hasznát! Es ki tudhatná a jövőt? sóhajtotta az ezredesné, miközben anyai aggodalommal nézett leányaira. — Lehet, hogy itt akadtok szerencsétekre. Mindenesetre azonban hamarosan öltözzetek föl! Keresztes Gyula: ezt a javaslatot, mert a I Irhás-utcához ragaszkodik, nem fogadja el. Polgármester nóháuj* magyarázó szava utál dr. Domonkos Géza: A Majorutcából azért, tele pitjük ki a nyilvánosházakat, hogy az utcát tor galmasabbá tegyük. A Korona-utca felöl ablal ne lássék, azt ugy gondolja, hogy a Korona-utci felöli utcabejárattal szemben levő házakban ne lehessenek bordélyüzletek. A Korona-utca össze kötő utja az Alsó- és Felsövárosnak. Kár, hogj nincs térkép a képviselők kezében. A most épüli nyilv ános házaknak nincs meg az az öt kelléke melyet mint orvos minden lakóháztól megkövetel, nevezetesen nem elég világos, továbbá kévéi levegőt kap stb. Indítványozza, hegy a tervezeti utcanyitasig maradhassanak csak meg a nyilvános házak az Irhásközben, de azokból so ajtó. se ablak sem a Korona, sem a Bástya-utcába ne j nyíljék. Polgármester ujabb magyarázó közbeszólása után dr. Teli Anasztáz: Ismétli a mult közgyűlésen tett fejtegetéseit s Varga Kezsö múltkori indítványát, a házak kisajátítását ajánlja. Varga Rezső: Ezek a leány-kereskedők a várost terrorizálják, a mennyiben most többet kérnek házukért, mint a mennyibe nekik van. Ajánlja, hogy a tanács egyszerűen tagadja meg tőlük a jogot, mert ahová építettek az nem Irhás-utca. Felkéri a mérnököt, hogy mondja meg, melyik az Irhásutca, mert szerinte csak a keleti rész az. Polgármester ujabb magyarázó szavai utáu Révész Arnold móruök közli, hogy az 1910-i kataszteri felmérés azerint e két telek, melynek összterülete (Göf 11-) 177 négyzetül az Irhás-utca 8. és ti. házszáma alatt lett felvéve. A tulajdonosok a -Ciiicáu vert faludon át közlekedtek. Dr. Hoöner Sándor : Az összes eddigi felszólalók között dr. Teli a legőszintébb, a többi a mult gyűlés után már megváltoztatta nézeteit s mindegyik kerüli a nyilt elintézést. Jogerős határozattal állunk szemben. A tauács intézkedései nem is tartoznak ide. A tanács nem azért kapta a jogot, hogy labdázzon vele. Az iskola közelsége szerinte nem baj, mert nagyobb baj, hogy magán az iskola talán észlelt már pornografikus rajzokat és irásokAt, a mi veszélyesebb, mint 2-3 ablak. A kisajátítást ellenzi, úgyis még pótköltségvetés kell az 1914. évre. Nem ajánlatos 75.000 koronát feleslegesen kidobni, mikor a szükségletet sem tudjuk fedezni. Kriszt Jenő : Dr. Hotlner aki az előző felszólalók esnknem mindegyikét azzal vádolta, hogy nem őszinte, maga sem az. A tanács igenis lelelös sőt anyagilag is felelős azért, a mit helytelenül tesz. -Van tudomása róla, hogy különöseit ily üzlettulajdonosoknak csodálatos összeköttetéseik vannak a magasabb körökkel, mindazonáltal reményű, hogy mint eddig már a belügyminiszter kért felvilágosítást, legközelebb majd a kultuszminiszter iutörmáltatja magát, minek az lesz a következménye, hogy az iskola közeléből mégis el kell távolitaui a nyilvános házakat. Az ellen, mit dr. Holfuer a pornográfiáról mondott, mint iskolaigazgató tiltakozik s felkéri Hott'nert, hogy ha tényleg lát az iskola falán ilyen dolgot, iukább közölje valamelyik igazgatóval. Győri Gyula : Csodálkozik, hogy most senki sincs, ki az lihás-küz ellen van. Hát már nincsenek erkölcsi aggályok? Felolvassa a közgyűlési határozatot és a Korona-utca háztulajdonosainak beadványát, melyből következtetéseket von le. Majd védi a tanácsot s nem egyezik abba. hogy a Major-utcában megmaradjanak s hegyébe még 75.000 K befektetésbe kerüljenek a házak. Lippert Sándor: kimutatja, hogy egy alternativa előtt állunk s két rossz közül kell választani, hát válasszuk a kisebb rosszat. Ha az ajtók ablakok a Korona utca felül maszkírozva lesznek nem fognak bajt okozni a kis lányokra, kikre sokkal veszedelmesebbek a mi városunk specialitása, a különböző nemtt örültek csapata, mely iskola, templom és paplak körül szabadon eregeti szárnyra a legerkölcstelenebb, legtriviálisabb kifejezéseket, melyektől még felnőttek is pirulni kénytelenek. Elfogadja az áll. vál. javaslatát, Pol-, gármester erre bezárja a vitát s miután összegezi a vita során felmerült indítványokat először aa áll. vál. javaslatát bocsájtja szavazás alá még p«. dig miután 12 városatya névszerintit kér, hát ilyen formában. Az áll. vál. javaslatát 55 igen-nel 28 nemmel szemben elfogadták I. A város szintezési térképére vonatkozó javaslatot levették napirendről, mert a miniszter úgyis megkészítteti azt. II. A hátralékos közmunkatartozások behajtására csendőrség kirendelését kérelmezik. III. Keresztes Gyula felvilágosítást kérő szavai és Halász Mihály ama kérelme utáu. hogy a városi vízvezetéki szerelés, melyet magái házak' ban monopóliumként végeznek — legalább kifogástalan legyen, mihez Révész mérnök lelvilá1 gositással szolgál, a főszámvevő referádaja alapiján elfogadták az 1914- vízvezetéki költségvetést 1(49.000 K). IV. Elfogadlak a kövezetvám 1914. évi 1(21.000 K) költségvetését is a pénzügyi bizottság ama javaslatával együtt, hogy jövő évben csak oly aszfaitmunkát teljesítenek, melynek költségeit aa illető háztulajdonosok előre befizetik. V. A Rohoncy-utca megnyitását, melyet a . nehéz pénzügyi viszonyok mellett egyelőre nem 'vihetnek keresztül, az egyes bizottságok nem ajánlják, ellenben Becsey Ferenc hivatkozik arra, hogy a Belváros számára mindig van pénz s emlékezteti a polgármestert, hogy egy ízben azt mondta, ha kell, van pénz 1 polgármester rázza a tejét). Dr. Hoffner Sándor ajánlja, hogy hagyjuk ezt. jobb időkre. Becsey személyes kérdésben való felszólalása után Halász Mihály arról beszél, hogy a város jövedelme egyrészt a marhazár folytán csökkent, több jóakaratot vár az intéző köröktől, mire polgármester bezárja a vitát és miután Halásznak felel a marhazárra vonatkozólag felteszi a kérdést szavazásra. Az utcanyitás elodázása mellett szavaznak. VII. A Sávoly pusztán Gámos Vincétől vett 40 ezer négyzetül homokbánya szerződését a közgyűlés névszerinti szavazással rjrt igen, 1 nem) elfogadta. Előzetesen azonban Keresztes Gyula kívánja, hogy a vételárat, 2(i ezer koronát az eladott városmalom árából fizessék ki. Dr. Fehér Dezső is ily értelemben szólal fel. Jilek Fereno tiltakozik az ellen, hogy 7°/o-os kölcsönt akarnak felvenni, mikor a telken 6 0 i0-os kölcsön van, mely rajt maradhat. Dr. Csoknyay. főügyész e felszólalásokra felvilágosításul szolgál. A tanács a kölcsön felvételével csak biztosította magát, mig a vármegyétől visszajön az ügy, addigra már más kamatláb lehet stb. VIII. A munkanélküliek ismeretes kérvényére a pénzügyi bizottságnak az a javaslata, hogy a tanács írjon tel a vármegyéhez, hogy adja meg a hozzájárulást a pápa—sümegi vasút kiépítéséhez, hogy az mielébb megkezdődhessék, miáltal 100 — meg 100 munkás kapua munkát és kenyeret. Keresztes Gyula: Ez hosszadalmas eljárás, ehhez sok idő kell, segítségre pedig azonnal van szükség. Muli József: a városháza kibővítését anrgetí, különösen a város végrehajtó „közegei u-nek, kik alatt a városi végrehajtókat érti, emberségesebb hivatali helyiséget óhajt, ajánlja, hogy e célból az udvari rész emeletre építtessék Kgy hang: ki kellene pusztítani a végrehajtóknak még a magját is, nem palotát emelni nekik). Ajánlja továbbá az Irhás-köz (.'bicajának a beboltozását. Dr. Hallá Róbert pénzbeli segélyt kér beállítani a költségvetésbe. Dr. Hoffuer Sándor szerint ez csak az 1915. évi költségvetésben történhetik meg. Munkát csak aszfaltmunkát adhat a város, erre is csak 190 K a fedezet, de e munka nem télre való. A város maga is alighanem kénytelen lesz inségkölcsönért folyamodni. A megyétől nem sokat vár. de azért nem bánja, ha felírnak. Becsey Ferenc nem pénzt, szóval uem alamizsnát, hanem munkát kér. A vármegyéhez telimi helyes, de igen sovány kilátás s sajnálja, hogy csak ily ígéretet vihet haza megbízóinak. Halász Mihály sürgeti a munkás.
