Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-10-19

gazgatásának nagy érdekét szolgálja, másrészt lehetségessé teszi ezt a váro­sok háztartásaink oly megterlieltetése nélkül, mely megterheltetést nagyobb községi pótadóval operáló városokban a polgárság majdnem képtelen elviselni. A kérdésnek ilyetén megoldása csak a városok tömörülése révén a városok országos nyugdíjintézetének megalkotá­sával érhető el és éppen ezért oda ter­jed tisztelettel teljes indítványom, hogy e fontos kérdésben méltóztassék az elő­készítő munkálatokat megkezdeni, hogy azok befejezése után az ügy teljes meg­világításban állva mindnyájunk előtt, a továbbiakra nézve javaslatot, illetve in­dítványt tehessünk. Az előmunkálatok között legfonto­sabb egy mathematikai mérlegkészítése, mely a városok országos nyugdíj-inté­zetének jövedelmeit és várható terheit a valószínűségi számítás törvényei sze­rint kiszámítván, megállapíthassa, hogy milyen feltételek mellett volna egy ilyen országos nyugdíj-intézet létesíthető. Minthogy pedig ennek a mathematikai mérlegnek elkészítése csak ugy lehet eredményes, ha a kérdő pontokat a fel­kérendő mathematikussal a városi ügyek ismerői együttesen állapítják meg, tisz­teieltel javasolom: méltóztassék az ál­landó bizottság kebeléből egy 5 tagu bizottságot küldeni ki és ezt felhatal­mazni arra, hogy az állandó bizottság nevében felkérendő mathematikussal megállapítván a kérdőpontokat, azokra a pontos és szabatos feleletet az egyes városok polgármesteri hivatalaitól záros határidő alatt kérje be. éa csodálattal hajolok meg uagy kötelességérzete előtt. Gáspár ur meghajolt es a keiébe vette a tanácsosné puha * meleg kezét én megc»ókolta. U nagy jellem. Lemondani esak az igaz jellem tud! — gondolta magában és még egyszer leiemelte sze­meit a tanácsosáé könnyektől villogó oagy szemeire és meghatottan, de meguyugodva távozott . . . Ez az ember valóban férfi és neki köszönhe­tem, hogy egy ostoba lépéstől megmentett, — gon­dolta a tanácsosné egy vasárnap délután, amikor bizonyos idő multán nyugodtabban tudta életének ezt a szomorú eseményét megitélni. Következetes, vasjcllem és még mindig a fülében csengett Gáspár ur hideg hangja: ..Asszonyom ez kötelességem." — Ö szilárd karakteiü nő — mondta magá­ban Gáspár ur, mikor néha összetalálkozott a szeme a tanácsosné lemondó bűbájos szemeivel és sajnál­kozva nézett a tanácsos nrra, aki ennek a kincs­nek az értékét nem tudta méltányolni. Ezentúl többet foglalkoztak egymással. Es Gáspár ur elbűvölten fedezte fel az asszonynak ed­dig rejtett szépségeit, gyönyörű lelki és szellemi tulajdonságait. Hosszú eszmecserékbe és vitákba tmcsátkoztak és Gáspár elkáprázva nézte a tanácsos­nál, amint a selyem pongyolából elővillanó fehér karjaival hajlékony, finom gesztusokat irt le a le­vegőbe s kedves, dallamos hangján a legkomolyabb témákról bámulatra méltó szellemességgel és könnyű­Béggel csevegett. — A tauáesos igazan nem érdemli meg ezt a tökéletes asszonyt — mondta néha magában és A szüret. Hir beérkeztek a földmivelésügyi kormány szaktudósitúinak jelentései az ország minden ré szétöl a szőlőtermelés állásáról. Minthogy szőlő termelő ország vagyunk, nálunk teremnek a vi big legjobb borai, tehát ioutos, hogy az ide szőlőtermelésről kellő mértékben tog alkossunk A jelentések közül kiragadunk az egymás, tói távol eső vidékek terméseiről szóló közlések, bői hármat: A szőlőtermeléséről hires szekszárd kerület tudósítója ezeket ii ja: Az időjárás hűvös borult, idokö/.oukint kisebb esővel, a szüret álta­lánosságban folyamatban van hegyi szőlőkben kataszteri holdanként G hektoliter, lapályon 1( hektoliter musttermés válható. Uj mustért eddi" koronát fizetnek hektoliterenként. Baiassagyarm ti keiület. (Nógrád, Hont, Esztergom, Hars és Nyitravármegye) A szölc érése a kedvező időjárás folytán sokat halad. A rothadás megszűnt. Gyenge középtermés várható javuló minőséggel. A mtu't cukortartalma minnsi 18%, must kisebb tótelekben 00—100 koronáért nagyobb mennyiségekben 4S- ÖG koronáért kelt el hektoliterenként Fehértemplomi kerület. iBaes-Bodrog, T>­rontál, Temes és Krassószörényvármegye). Aa utóbbi időben beállott száraz és meleg idöjarái ott, ahol a szőlő lombozata még zöld kedvezü hatással volt, ugyanis amig az eddigi szüreti ered­mény 13% cukrot csak elvétve haladta meg, addig a most meginduló szüretnél feltéve, bog} az idő továbbra is kedvező marad, a cukortar­talom lő-10 százalék sőt ínég ennél is több leend, Kataszteriális holdankint 20 hektoliter termés vár­ható átlagban. A must iránt a kereset elég élénk ugyan, mindazonáltal az árak még i agyon nyo­mottak. A szüret képe t.ehái ezidéu nem mondható kedv«zötlennek, jólehet az idei nyár sok esőjével, hideg napjaival és erős szeles időjárásával nem nagyon kedvezett a szőlőtermésnek. E körülmé­nyek folytán a szőlő nem érte el azt a cukoi tartalmat, amelyet melegebb nyarak után elvár­hatunk. Egy feltűnő jelenség azonban, hogy a ki­tűnő borok vidékén az árak sokkal silányabbak, mint a szőlőtermelésre kevésbé jó vidékeken. Szekszárdon a jelentés szerint uj mustért ÄS-44 koronát fizetnek hektoliterenként, mig a balassa­gyarmati kerületben a mustot még 100 koronáért is vesztegettek és a minimum amelyet itt elértek nem tudta többé leküzdeni azokat a vágyakat, amik ostoba, húsz év s kora óta nem háborgatták a nyu­galmát. Nvugtalanul csillogó szemmel nézte az assz­szony fölséges alakját, amint hajlékony gazella ter­mettel siklott, lebegett fel-alá a szobában . . . És egy nyugalmas vasárnap délután, amikot a tanácsos ur illatos szivarját sziva, kényelmesen elterpeszkedett a székében és jóságosan mosolyogva dicsérte a családi eletet és ezzel kapcsolatban szidta azokat a betörőket, akik nem átalják önző, gyilkos kézzel belopózui és elrabolni ami a legszentebb : a családi boldogságot, — Gáspár ur hamiskásan mo­solyogva igy szólt: — Van egy eset, mikor az ilyen betörőt nem lehet kárhoztatni. — És az? — mondta a tanácsos ur lustán nyújtózkodva. — Mikor a betörő olyan kincset visz cl, amelynek igazi értékéről a tulajdonosnak niűcs tu­domása. Hisz a tolvaj ebben az esetbeu nem fosztja meg a gazdát. Sőt hasznos munkát végez, mert lehetővé teszi, hogy az a ki nos nemes tulajdonsá­gait kamatoztathassa, felfedezőjét boldogíthassa. — Ez igaz, szellemesen volt m ha — mondta a tanácsos ur. És jóízűen nevetett, mert eszébe jutott egy pár öreg barátja, akiknek volt ilyen kincsük. A tanácsosné ugyanakkor a hátuk mögött ál­lott és ezt mondta : — Milyen erkölcstelenek maguk! Es hálásan simított egyet Gáspár ur huncut, szőke fejéu. • mattért, nagyobb VOl< annak a inaximumá­uál, amit a szekszárdi kerületben tudtak elérni, Rzek az árkülönbségek talán abban keres­hetők, hogy a j i vidéken az időjárás megrontotta a szőlőtermést, inig a kevésbé jó szőlőtermelő helyeken az időjárás kedvezett a szőlőtermelés­nek. Csakis ennek tudható be az az ár külömbség, amelyet szóvá tettünk. De minden esetre örvendetes jelenség az, hogy nem szűkölködünk borok hiányában. Tud­valevő dolog, hogy abban az esetben is, amikor nincs jó szőlőtermésünk, hogv azért mi magva­rok nem vonjuk meg magunktól az ivás élveze­tét; csakhogy az ilyen rossz evekben több mes­terséges bort iszunk, mint egyébkor. Vannak ugyan elég szigorú törvényeink a borhamisítás megtorlására, de nincs az a törvény, amelyet annyi rafinériával tudnának kijátszani, mint ép­pen ezt. Ismeretes még az a régi anekdota, amely­ben egy öreg és borhamisításból meggazdago­dott kereskedő halálos ágyához kéreti gyerme­keit, rájuk adja áldását és mielőtt lelkét kilehelné, ! ezeket mondja : — Tudjatok meg gyermekeim, hogy szőlő­ből is lehet bort csinálni. Ezekkel a szavakkal az ajkán halt meg a j borkereskedő, aki azonban nem volt az utolsó. ' Még utána is következtek, még közöttünk is van­nak borkereskedők, akik glicerin és auilin mel­lett szűr-telnek és akik ugyan ugy mind a tej­hamisit.ók, megmérgezik a sirva vigadó magyart. A bő termés borban remélni engedi azt, hogy nem igen szorulunk hamisításra és mint­hogy borban kivitelünk sincs valami különösen ' nagy, reméljük, bog}* ezidéu igazi borokat ihatunk. Csak a korcsmárosok ne nagyon higitsák lel és ne nagyon keverjék a silány lajtát a jobb fajtával. Felhívás a pártfogó (patronage) egyesület megala­kítása céljából. Az ujabbkori társadalmi és gazdasági be. rendezkedésnek, a melyben a házasélet terhei a férfi mellett a nőt is a kereső, a család fenn­tartó munkára mindinkább reá kényszeritik, ter­mészetes következménye lett, hogy a családi tűzhely igen sok liehen őrizetlenül marad, a házasélet hajtásai : a gyermekek a szülőknek és töképeu az anyának állandó felügyeletét, nevelő kezét nélkülözni kénytelenek. A családi életben beállott ezen változásnak káros következményei ismeretesek: a kellő ne­velésben nem részesült gyermekek és fiatalko­rnak erkölcsi fogyatékossága mind nagyobb te­herként nehezedik fásadalmunk nyugalmára : a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma az ujabb időben aggasztó mérvben emel­kedik. A korszellem irányát, a tétlen panasz nem togja megváltoztatni. Az államnak és társada­lomnak nagyon komoly és kitartó munkájára van szükség, hogy a bűnre hajló fiatalkornak részéről fenyegető veszély tovább terjedése meg­gátolható legyen. Törvényhozásunk, követve a többi müveit állam példáját, az 1913 évi VII. törvénycikkel megalkotta a fiatalkornak bíráinak és a fiatal­kornak bűnügyében követendő eljárásnak intéz­ményét. Alapgondolata a törvénynek, hogy a fiatal­korúak bírája, ne a bűncselekmény megtorlását, hanem a fiatalkorit nevelését és megjavítását tekintse feladatának. Sokat ígérő rendelkezése a törvénynek az is, hogy a fiatalkorúak bírája bűncselekmény fennforgása nélkül is eljárhat olyan gyermekek és fiatalkorúakkal szemben, a kik környezetükben az erkölcsi romlás veszélyei­nek vannak kitéve. Ezeket állandóan felügyeli, szükség esetén megfenyíti, veszélyes környeze­tükből kiveszi stb. A törvény a fiatalkornak túrájának mun­katársául a társadalmat jelöli meg. Különöset: >edig az úgynevezett pártfogó ípatronage| tgye«

Next

/
Thumbnails
Contents