Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-08-31

utou szabályozni az egyes birtokosok, vagy rész. vénytársaságok által fenntartott iekolák jellegét mivel, miként a jelen ügyből is látni méltóztatik, az iskolafenntartó felekezetnálkiilinek mondja is. kóláját. AZ 1868. évi XXXVIII. t.-c. nem isméi felekezetnólküli iskolákat, csupán állami, községi felekezeti éa magán, vagy társulati iskolák vaunak Az egyes birtokosok és részvénytársaságot pld. bányatársulat, iskoláikat magániskoláknál minősítik ós ez alapon felekezetnélkülinek nevezik. A magániskolák jogi természetét az 1868 évi XXXVIII. t.-c. 16 §-a villágosan tisztázván a birtokos, vagy részvénytársaság által fenntartott iskola uem minősülhet magániskolának, mert a most hivatkozott törvényszakasz szerint a birtokos nem okleveles tanító, a részvénytársaság pedig nem iskolafenntartásra alakult társaság. A magániskola fogalmát kellőképen megvilágítja az 1908- évi XLVI. t.-cikkhez, mint törvényjavaslathoz tűzött miniszteri indokolás is, midőn azon iskolákat mondja magániskoláknak, melyek magánvállalkozás jellegével bírván, az iskolatulajdonosnak jövedelmi forrásul szolgálnak. Hogy a birtokosok és részvónytársulatok által feuutartott iskolák csakugyan uem magániskolák, tehát nem felekezetuélküliek, igazolja az 1896. évi XXVI. t.-c. végrehajtására a közigazgatási bizottságok számára kiadott 4501/896- sz. a. kelt utasítás, mely szerint a pusztai iskolák községi jellegűek és csupáu abban az esetben tekinthetők felekezetieknek, a mikor azt a birtokos egyedül tartván fenn, az alapítólevélben felekezetinek jelenti ki és az illetékes egyházi főhatóság vezetése alá helyezi. Nyilvánvaló e törvényes rendelkezésből, hogy a birtokosok és részvénytársaságok által fenntartott iskolák magán vagy társulati iskolák uem lehetnek. Ezen álláspontot megerősíti Xtnéltóságodnak 141000/910. sz. a. kelt rendelete is, melyben a magániskolák elbírálása alá a birtokosok és és részvénytársaságok által fenntartott iskolákat uem vonja be. Dacára, hogy e kérdés az előbb hivatkozottak és az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 36-, 44. és 47 §§-ai által is tisztázottnak tekinthető, mégis, hogy a szóalatti birtokosokkal a hosszura nyúló elvi vitának vége szakadjon, tisztelettel kérem, hogy nagybecsű rendelettel az ügyet a fenti értelemben tisztázottuak kijelenteni méltóztassék. Veszprém, 1911. VII/15." „Vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter. 99690. sz. — Veszprémvármegye közigazgatási bizottságát értesítem, hogy a f. évi 1226 számú jelentésében a társulati ós magániskolák jogi természetét érintöleg előadottakat a magam részéről a fennálló törvények alapján helyesnek tartom s utasítom a bizottságot, hogy az esetleg fennforgó vitás kérdéseket, a fenti jelentésben elfoglalt álláspontja alapján tárgyalja. — Budapest, 1912. július 19.

u Ebből most már világosan megállapítható, hogy az úgynevezett uradalmi, ipari és gyári vállalatok által fenntartott iskolák nem magániskolák, hanem a birtokos társaság mint jogi személy) által fenntartott felekezeti, vagy községi jellegű iskolák, tehát az 1907. évi XXVII. ós az 1913. évi XVI. t.-c.-ek rendelkezései rájuk is kötelezöleg kiterjednek és igényUk van a törvényben biztositptt kedvezményre. Az a birtokos tehát, aki az 1868: XXXVIII. t.-o. 36. §-a alapján a törvénynek megfelelő iskolát tart tetiu és az iskola fenntartására azon birtoka után, amelyen az iskola áll, egyenes állami adójának 5 %-ánál nagyobb összeget fordít, államsegélyre jogcímet nyert. Ennek igazolásául adjanak itt a következők. Ugyancsak e könyv szerzőjének mint előadónak a következő javaslata terjesztetett tel a veszprómmegyei közigazgatási bizottság utján. 897/913. kb. sz. a. I vall. közoktügyi miniszterhez : „Sz . . . községhez tartozó a . . . i pusztán gróf N .. . P . . . r. kath. jellegű iskolát szervezett és ezen iskolához V . .. T . . . oki. tanítónőt 1912. évi október hó 2-án kelt okmány szerint kinevezte s miután iskoláját a veszprémi r. kath egyházi főhatóság felügyelete alá helyezte, a: egyházi főhatóság nevezett tanítónőt állásában megerősítette. Az iskola keletkezésének oka. miként a tárgyiratokból kitűnik az, hogy a pusztán lakc tankötelesek a nagy távolság miatt a községben levő iskolába nem járhatnak. A sz . . . i r. k. iskolaszék oly képen vélte helyesen megoldani e kérdést, hogy gróf N . ., P . . . földbirtokost, akinek a pusztáján laknak e tankötelesek szülei, felhívta egy iskola szervezésére. Miután a birtokos az iskolát oly feltétellel szervezte, illetve tartja fenn, hogy a tauitó fizetéséhez csak 100 koronával jár hozzá, a többit a sz . . . i r. k. hitközség tedezze, az iskolaszék, most fizetéskiegészitö államsegélyért folyamodik. Az előadottakból kitetszik, hogy az iskola fenntartója gróf N . .. P . . . és nem a sz . . . i r. kath. hitközség. Tekintettel arra, hogy az 1907 évi NXVII. t.-c. kifejezetten a polgári köz.ségek és hitközségek által fenntartott iskolák tanítóit részesiti fizetéskiegészitö államsegélyben, mégis mély tisztelettel javasolom, hogy gróf N . .. P . . . által fenntartott r. kath. jellegű iskola az 1907: XXVII. t.-c.-ben meghatározott államsegélyben részesittessék, ha a birtokos beigazolja, hogy az általa fenntartott iskola fenntartására a . . i pusztai birtoka után fizetett állami egyenes adójának 5 ", o at már kimerítette. E javaslatom az 1868. évi XNXVIII. t.-c. 36- § an alapszik. E szakasz alapján ugyanis az iskolát fenntartó birtokos a községi iskolai adó alól, ha állami egyenes adjjáuak 5 °/o-át kimerítette, felmentendő. Ha e mentesség áll a községi iskolával szemben, akkor áll a felekezeti iskolai adóval szemben is. Ha pedig a birtokos ezen törvényszakasz értelmében iskolaállitásra jogosult tényező, sőt az 1907. évi XLV. t.-c értelmében a bírt >kán alkalmazott tankötelesek iskoláztatásáról gondoskodni köteles, ugy e törvényes rendelkezés értelmében az iskolafenntartással járó kötelezettség csak oly arányban és módon érvényesülhet vele szemben is, mint ahogy a teherviselés a polgári községgel vagy a hitfelekezettel szemben fennáll. Midőn a -törvény a birtokossal szemben kötelezettséget Állapit meg, e kötelezettség teljesítése által a birtokos éppen olyan közjogi alanyként jelentkezik, mint a polgári község vagy a hitközség. Következósképen. ha a birtokos, mint iskolafenntartó közjogi alany, akkor az általa fenntartott iskola közjogi tényezővé válik, s nem minősíthető magániskolának, aminthogy az 1226/811. kb. sz. a. kelt felterjesztésre, a 99690/912. sz. a. kelt magas rendelettel a birtokos, illetőleg a birtokosok által fenntartott iskolának, a fennálló törvények alapján sem magán, sem társulati jellegű minősítését nem méltóztatott megengedni. Amennyiben tehát a birtokos által fenntartott iskola nem nyilvánossági joggal felruházott magánjellegű iskola, hanem közjogi alapon álló nyilvános intézmény, amely beléletére, szellemére és felügyeletére nézve a birtokos akarata szemit, az 1896: XXVI. t. c. végrehajtására kiadott 4501/896. sz. a. kelt Utasítás értelmében községi vagy feUkezeti j-dleget vesz fel, — ennélfogva mint közjogi tényező, minden tekintetben, olyan közjogi viszonyban áll az állammal szemben, mint a községek és hitfelekezetek által fenntartott iskolák. Ezen jogi alapon, amennyiben az 1907. évi XXVII. t.-o. 15. §-ában megállapított feltételeknek a birtokos által fenntartott iskola megfelel, az iskolafenntartótól az államsegély meg nem tagadható. Mivel pedig a csatolmányok tanúsága szerint a sz ... i í. kath. hivek állami adójának ") "/o-a 1199 kor. 51 fillért tesz ki és ebből nevetett birtokosra 337 kor 47 fillér jut, s mivel a tanító fizetése 100, kertilletménye 20, fűtési átalánya 100, lakás egyenértéke 200. az iskolafenntartói nyugdíjjal tilék 24 koronát tesz ki, a birtokos állami adójának 5%-át már is túlhaladta — az épületfenntartás, ftbés. tisztogatáson kivül — tehát az 1907. évi XXVII. t.-c. 12. S-ának első bekezdésében jelzett feltételnek megfelel, mély tisztelettel javaslom, hogy az iskolaszervezéhez és a fizetéskiegészitö államsegély elnyeréséhez az elvi engedélyt megadni méltóztassék. A hitközségnek azonban azon kérelmét, hogy a birtokos által fizetett 337 kor. 47 fillér, most. mint elvont 5°/

0-os iskolai adó, a hitközség íészére államsegély álral kárpótolt ass-k, mint jogi alap hiányában való kérelmet elutasítani méltóztassék.' . A vallás közoktatásügyi miniszter ezen felterjesztést teljes egészében elfogadta, amit. igazol a következő rendelet. „Vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter. 84108 szám. — A Sz . . . községhez tartozó a . . . i pusztai r. kath. elemi uépiskoláiiál az I. tanítói állás szervezéséhez kert előzetes beleegyezésemet — az 1907. évi XXVII. t.-c. 12 £-a alapján, 191 í. évi szeptember ha 1-töl kezdődő hatállyal — megadom es az ezen állásra alkalmazandó tanító «no) fizetésének az 1913. évi XVI. t -o. 4. §-ábau megállapított ös zegig való kiegészítéséhez szükséges összeget a fenntjelzett időponttól kezdve államsegélyként engedélyezem, a következő feltételek mellett: Az iskolafenntartó a tanítói állást szabályszerűen, az iskolaszék által eszkölendő és egybázhatóságilag jóváhagyandó választás utján betölteni és ezen állás javára természetbeni tisztes lakást, vagy törvényszerű lakpénzt és kertilletményt, továbbá évi egyszáz (100) K fizetést szabályszerű dijlevélben és javadalmi jegyzökönyvbeu biztosítani tartozik, mely iratok az államsegély kiutalásának kérelmezésekor hozzám tölterjesztendök. Az iskolafenntartó a tanítói állás betöltése előtt az uj tanterem törvényszerű elhelyezését, bebútorozását és tanszeibeli tölszerelését biztosítani s az ezt igazoló helyhatósági bizonyítványt az államsegély kérelmezésekor hozzám szintén bemutatni tartozik. Erről a bizottságot, 1913. évi május hó 3-án 897. sz. a. kelt jelentésére, az iratok visszazárása mellett, további eljárás végett oly felhívással értesítem, hogy ezen tanítói állomásnak oki. egyénnel való szabályszerű betöltése után, az alkalmazott tauitó (nőt dijlevelét, képesítését és magyar honosságát igazoló okmányait, valamint a választási jegyzökönyvet, az állomás elfoglalása napjának megjelöl.só vei, a választás jóváhagyása s az államsegély folyósítása végett, ide terjessze fel. Budapest, 1913 július hó 27." A miniszteri rendeletből megállapítható,hogy a miniszter a közigazgatási bizottság javaslatát elfogadta. Ha tehát a birtokos azon birtoka után kivetett állami adójának 5

0

/

0at

> amely birtokon \z iskolát fenntartja, már kimerítette, ha az isicola a törvényes kellékeknek megtelel, igényt tarthat fizetéskiegészitö államsegélyre. A tanítói állást azonban nem a birtokos, nmem az iskolaszék szabály szel ü választás álal tölti be, s amennyiben a birtokos iskolájaiák felekezeti jelleget adott, a tauióválasztás egyházhatóságilag, ha községi jelleget adott, a közigazgatási bizottság által hagyandó jóvá. A birtokos által fenntartott iskola helyi iiatósága tehát az a jellegű és létező iskolaszék, unely községnek a határában az iskola fennáll; ha az iskola jellegének megfelelő iskolaszék a községben nincs, ugy a törvény rendelkezése sze* i inti iskolaszék alakítandó akár a községi, akár .i pusztai lakosokból. Külön pusztai iskolaszék uem alakítandó. | Vkm. 18778/877.) Mivel a birtokos által fenntartott iskola uem magánjellegű iskola, sem tandíj, sem a 30 filléres tanítói nyudijiiitézeti járulék a tanulóktól nem szedhető. (1908: XLVI. t.-c. 1. §.) A birtokos által fenntartott iskola közjogi intézmény, tehát abból senki ki nem zárható.