Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-08-17

legéletbe vágóbb nem tudunk semm ujat felmutatni. Közegészségügyünl épen olyan stadiumbau áll. mintha i mult század hetvenes éveiben volnánk Ha beteget kell elszállítanunk valamelyei kórházba, ugy keresztül kell nyargal nunk a kálváriák minden sivatagát, mi> valahol helyet kapunk számára. De e: még hagyján volna. Az utóbbi napok bau azonban szemtanúi voltunk annál is, hogy közveszélyes őrültek fenyege tik a polgár nyugodt életét. Unos-unta lan attól kell tartanunk, hogy ránkvet magát egy-egy szabadon járó-kelő elme bajos. És itt a közigazgatás minden fegy vere csütörtököt mond, mert hiába tesz meg a megfelelő lépéseket a kórházbi internálást illetőleg, ott kereken eluta sitják, mondván: nincs hely. Ez a két szócska szomorú világo vet egész közegészségügyi állapotainkra mert itt látjuk legjobban, hogy milyei kevés haladás mutatkozik ezen a téren hogy milyen nagy a nemtörődömség Nálunk a kórház éppen ugy aránylik Í betegekhez, mint a nagy' munkaerő i mellette eltörpülő munkához. Hány me<J hány nagyobb vidéki város van egyáltalán kórház nélkül. Pedig a vezetők részéről megvolna az AKARAT és az áldozatkészség is azok felállításához, dehál a felsőbb forumok begombolódznak, elzárkóznak minden minden segélyezésétől. A kisebb községeknek is hiába van meg a nemes és LÉLEKEMELŐ szándékuk, ha az illetékes helyen hiába kilincselnek némi támogatásért. A közegészségügyütik nyomorult volta azonban még más irányban is megnyilatkozik. A fentiek VÁZOLÁSÁBAN még nem értük el a végső pontokat. Üssük fel csak a tüdövészben elhalálozottak rémes statisztikáját és arra a szomorú tapasztalaira jutunk, hogy azok a nagyarányú segélyakciók és óvóintézkedések amit ezek érdekében tettünk egyáltalában számba nem mennek az eredményhez képest. Mindezek csak kezdetleges munkálatok amit ebben az irányban kifejeztettünk. Eme testünkön ragadó rákfene mely évente annyi áldozatot követel maga számára, hogy gyökerestől kipusztuljon, sokkal mélyrehatóbb, intenzivebb munkába szorul. Ezt a kórt csirájában kell elfojtani és erre nézve kevés intézkedés történik nálunk. Mert hiába állítanak fel szanatóriumokat a betegek számára, ha az utcák porosak, piszkosak és a bacillusok tovább tenyésztik ezt a nehéz kórt mely marokszámra szedi áldozatait. Utóbb sajnos aktuálissá vált a határszélen settenkedő kolera fellépése elleni óvóintézkedés is, mely nálunk szintén nagyou könnyelműen kezeltetik. Hiába ölt a dolog napról-napra nagyobb mérveket, hiába lép fel mind komolyabban közegészségügyi bizottságunk, mintha semmi sem történnék siklanak el a fenyegető veszedelem fölött. Pedig mindezek olyan bajok, amelyek ELHARAPÓDZÁSA megakadályozásában komolyabb eszközökkel kellene fellépni. Mert hiába fogunk szaladni lihegve, kitárt karokkal a nyugati kuliura felé, ha gyengén szervezett közegészségügyünk folyton a megtizedeléssel fog bennünket fenyegetni. Egész munkánk és igyekezetünk belefullad abba, hogy az egészségügyi szempoutokat nem tartjuk szem előtt. Városi közgyűlés. — 1913. aug. 14. Városunk képviselőtestülete mult csütörtökön délután 4 órakor mintegy 86 képviselő részvételével reidkivüli közgyűlést tartott, melyen különösen a létesítendő közkórház ügyével foglalkozott terjedelmesebben. A közgyűlés alig másfél óra alatt véget ért. Részletes relerádánk ez: Megnyitás. Mészáros Károly polgármester üdvözölvén a megjelenteket megnyitja a közgyűlést s a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte dr. Gottlieb Sándor, Acs Ferenc, Halász Mihály, Somogyi József és Molnár István v. képviselőket. Csokuyay Károly v. főjegyző felolvassa a mult ülés jegyzököny vét. Napirend. Freund Ferenc, v. főszámvevő elreferálta a vágóhíd építéséről szóló jelentéseket és elszámolásokat. Wittmann Ignác kifogásolja, hogy egy 2ö4d koronás munkát kikapcsolt a tanács az építési vállalkozó kötelezettségeiből s azt drágábban, vagyis 4170 K-ért házilag csináltatta meg. Polgármester felvilágosítja, bogy mérnöki javaslat volt ez, dr. HofTner Sándor pedig kimutatja, hogy ebből a várost kár nem éri. Hajnóczky Béla egy rövid felszólalása utáu elfogadta a közgyűlés az áll. választmány és a jogügyi bizottság javaslatát, mely szerint a leszámolás illetve határozati javaslat az építő cégekkel közlendő, akiktől 30 nap alatt elvárja a véleményt s csak azután fogja a kifizetendő összeget birói letétbe helyezni a város. Dr. Weltner Sándor, v. orvos (a v. förvot szabadságon lévén) körülményesen (és mellesleg mondva igen ügyesen, világosan és szépen) elreferálja a közkórház ügy jelenlegi állását. Bart halos István nem akar figyelmetlen és hálátlan lenni az Irgalmas rend iránt, hisz ha áll. közkórház létesülne az irgalniasoknak megmaradhatna a kórliázuk szanatóriumnak. \ iszont azonban a gróti3Mlád által felajánlott terület ellogadásával azt szeretné, ha más terület is kombinációba jönne, )lyan, hol gyárak, va-utak nincsenek közelben, :emetö is kell stb. Polgármester megjegyzi, hogy tgyis jön egészségügyi felügyelő, aki a telek al;alnias voltát el fogja bírálni. Hajnóczky Béla iz állami kórház létrejöttében, a kormány áldozatkészségében nem bi/.ik, szerinte (a megyei föjrvos véleménye is az, hogy) az irgalmasok kórlázát kellene kibővíteni sz alapok* azoknak idni, a városnak akkor is fenn maradna a joga oorvost és orvost választani, szóval lesz beleizólása; indítványozza, hogy a Renddel tárgyaion a város. Polgármester ugy tartja, hogy a /áros akkor jár el a legnagyobb körültekintéssel, IÁ állami közkórházat kér, mert az irgalmasok ,elke nem is elég nagy. Dr. Scheiber Jenő szerint az a kérdés, hogy az irgalmasoknál biztolitva volna-e, hogy minden rendű, rangú, felevezeti és nemű beteg lelvételt nyerhet? Győri jyula hangoztatja Barthalossal szemben, hogy a óvárosi Szent István kórház is vasút mellett van itb., a felajánlott telkH el kell fogadni sőt mogiöszönni Dr. Fehér Dellfl nem helyesli, hogy ervpályázatot iiunk ki, előbb végezzünk a hely lolgaban s azzal, hogy állami kórház lesz-e vagy ÍEM. Dr. Hotl'ner felvilágosításul megemlíti, hogy igy a belügyminiszter, mint a gróf a terveket iivánja először betekinteni s ezért kell ezekről íiindeiiekelött. gondoskodni. Dr. Kende Ádám szerint a felszólalók mind laikusok, az egészségügyi bizottság orvosokból s igy szakemberekből áll, az pedig ajánlotta a telket mint kó.ház céljaira alkalmasat, tárgyalni kell a kormánnyal s uem szabad előre félui, hogy a kormány nem támogatja az ügyet, alapokat különiben is csak a kormányra jó bízni, nem pedig inagántársulatokra, ha a Rend nem tartja az állami közkórház létesítését szerencsés gondolatnak, ám álljon elő az valami javaslattal vagy ajánlattal, óhajtja a tervpályázat mielőbbi kiírását. Dr. Steiner József hivatkozik arra, hogy az> egészségügyi bizottság javaslatában benne vau az ö véleménye is ; ö, ha péuzmegszavazásról vau szó, legtöbbször ellene szokott szavazni, ezt azonban, bármennyi legyen is szívesen megszavazza, miutén e befektetésnek nemcsak közegészségügyi, hanem gyakorlati előnye is van ; hivatkozik Segesvárra, mely a közkórház revén fellendült. Az irgalmasok kórházai Temesvárott, Nagyváradon, Pécsett, sőt Budapesten, hol mindenütt nagy közkórhazak vannak íg.-u szépen virágoznak. Hajnóczky Béla, Barthalos István és Győri Gyula személyes kérdésben való felszólásai után polgármester bezárta a vitát, min egyhangúlag elfogadták az egészségügyi bizottság, illetve az állandó választmány javaslatát, mely szerint a közgyűlés a grófi családnak a telek felajánlásáért köszönetét fejezi ki és a kórházi tervekre 1000, 1200 és 800 K dij kitűzése mellett pályázatot hirdet. A v. tanács javaslatára a legtöbb állami adót fizetők 1014. évi névjegyzékének kiigazítására dr. Hofíuer Sándor, dr. Kluge Endre, Saáry Lajos, Hajnóczky Béla és a városi főjegyzőből álló ."> tagu bizottságot küldött ki a képviselőtestület, mire a közgyűlés véget ért. Értesítők ismertetése. V. R. k. tanítónőképző. A paulai zent Vincéről nevezett irgalmas nővérek helybeli tanitóiiöképzöiutézetének a mult tanévről szóló Értesítőjét az intézet e.öljárósagának közreműködésével dr. Újvári Endre igazgató állította össze. Az Értesítőt a következőkben ismertetjük : Először közli az iskolai év történetét. Felvételt kért összesen 183 növendék, melyből felvétetett 117 rendes és S magántanuló. Október első napjaiban tanulmányi kirándulást rendeztek a Balatonvidékre. <>kt. 4., 7., nov. 19., 27., 30., dec. 14. -1.. márc. 14., június 7-én küiömbözö hazafias jellegű, vagy egyházi vonatkozású ünnepélyeket tartottak, melyekből kiemelkedik a biborospüspök jubileuma alkalmából rendezett uagyszabásu előadás. A Márta-kongregáció működéséről szóló jelentés után az egészségi viszonyoktól számol be az Értesítő és rosszalja azt, hogy a felvételi kérvényhez mellékelt orvosi bizonyítványokban foglalt kitételek, mint ,ép, egészséges szervezetű, tanítói pályára alkalmas" nem mindig jizony uluak igaznak. Ezután a felvétel előtt ujabb jivosi vizsgálatnak vetik alá a jelentkezőket. A lét év előtt épült kétemeletes tanintézetet nieglosszabbitották ujabb 14 méterrel, miáltal egy iözös nappali szobával, 1 rajzteremmé, 1 fizikai ?s kémiai előadó teremmel, l gyakojlóiskolaval, .égül 2 betegszobával bővül az intézet. A tanügyi hatóság személyi adatainak leiözlése Után következik a tanári testület névsora, nely szerint a mult tanévben Volt 1 igazgató áldozári, 7 rendes tanárnő irg. nővé. ek2 óraidó (világi zenetanárnő!; és 1 tanár OTVOs), A növendékek névsora következik ezután, ^.z I. osztályban beitatott 37, vizsgázott 30, a i II-bán 33, a III.-bau beíratott 28I vizsgázott !2, a lV.-ben -J4. A statisztikai adatokból megállapítható, hogy eginkább tisztviselők és tanitók gyermekei jarak az intézetbe. A vizsgálatot tett 11 ti növenlékek szüh-i közül 24 % tiszt visel,'«, 2<i';o pedig aniló volt. mig ipatosszülöktol a növendékeknek •sak Hi"

e-.» származott. A növendékek IsKOSfiTobb