Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-08-10

ben a magyar hírlapirodalom. Bámulatos munkát fejlett ki a magyar hírlapirodalom a magyar nemzet ébredésének korszakában; csodálatraméltó tevékenységet tanusit a nemzet küzdelmeiben, amelyeket az a közműveltség, a civilizált nemzetek kultúrájának elérésében a tudomány és művészet terén folytatott. Hősökként állották meg helyüket a nemzeti élet nagy napjaiban, gigászokként küzdöttek az önkény, a nemzetié dázó uralom ellen a hírlapírók. A legnagyobb önleláldozással ragadták ki a magyar népet kárhozatos lethárgiájából és lelkesültséggel vitték előre azon az ösvényen, amelyben egyhangú pusztaság helyett egy szebb jövőnek biztosítékaival találkozott. Fiatalinas tényező volt a sajtó abban a küzdelemben, amellyel a magyar nemzet kivívta államiságát. Megalakult a magyar nemzeti jelleg, a magyar közszellem s ebben nagyrésze volt a sajtónak. Azóta egy uj föladat előtt áll a nemzet: megalakítani a magyar nemzeti kulturállamot. Ettől függ nemzetünk jövője, hivatása. Ezért kell küzdenünk a magyar állam minden erejével, a magyar politika minden gondolatával, a magyar társadalom egész súlyával. Es itt ismét nagy föladat vár a sajtóra. Ennek az (.'színének szolgálatába kell, bogy szegődjék a vidéki sajtó is! E célból szükséges, hogy minden nagyobb vidéknek legyen egy becsületes, hazafias irányú, független közlönye; szükséges, hogy az irányadó körök szellemi és anyagi erejökkel, összes tehetségökkel. állásukból származó befolyásukkal odahassanak, hogy ama nemzeti eszme szolgálatában álló. helyi érdekeket kiválólag képviselő közlöny azoknál a visszavonuló osztályoknál is élénk támogatásra és pártolásra találjon, melyek a cél nem ismerése, föl nem fogása következtében oddig merev közönyösséget tanúsítottak. Mert a pártolás hiánya okozza azt, hogy sok vidéki lap nem felel meg fölaheszéde, annak igazolásául csak azt említeni, hojry a már akkor is nagytekintélyű Rndapesti Hirlap még a/nap délelőtt külön kiadást rendezett, amelybe u nem volt egyéb, mint az Egyetértésben megjelent távirati tudósításom szószerinti lenyomata, persze a forrás megnevezésével. Mert a többi nagy lap tudósítói nem adtak aznap híradást lapjaikban. Fölkérték ugyanis Günther Antal akkori kedves kollégáid<at a beszéd sztenogratálasára és elhatározták, hogy lapjaiknak osak a kész sztenografált beszédet fogják megküldeni. Énjein azonban erről elfaledtek értesiteni. A bankett után pedig kollégáim elmentek a ÍM melletti szép parkba, lefényképeztették magukat a nevezetes kirándulás emlékére a S-L~( magyarral együtt. Igy történt, hogy kollégáim albán a titka szerencsében részesültek, hogy Kosuthtal egy képen lettek megörökítve. En, fajdalom, lemaradtam a történelmi emlékű fotográfiáról és lapomnak ily képpel nem kedveskednél teni. de szolgáltam a IIIOMENtuózus beszédről oly tudó-itással, ineiy csakhamar bejárta a világ ö-szes nagy lapjait és melyet viszont a többi ott képviselt magyar lap nélkülözni volt kénytelen. datának és nem üti meg azt a mértéket, melyet sokan hozzá kötnek. Miből aztán egyesek talán, hogy közönyösségüket plausibilissá tegyék, ahelyett, hogy a nehézségek méltányos figyelembevételével a lap mellett az enyhítő körülményeket sorolnák föl s a közönséget pártolásra és a kölcsönösség és viszonosság jogosultságára, előnyére figyelmeztetnék és buzdítanák, kicsinylő nyilatkozatukkal s jogosulatlan, alaptalan gúnyos megjegyzéseikkel még propagandát csinálnak az önzetlenül fátadó vállalat ellen I nemhogy a különben megérdemelt pártolást fokoznák, hanem az addig jóIakaró közönséget is lehangolják, meg nem gondolva, hogy ezzel esak az áltajlános haladásnak és a közjónak állják útját. Ez annál SZOMORÚBB, inert egyei Jhiúságokban, vagy önző magánérdekükében magukat bántva érező, képzelt nagyságok a lap népszerűi len itéséből valóságos sportot csinálnak. Kétségkívül igaz. hogy nincs közügy nyilvános dolog, hivatalos eljárás, funkCIÓ, mely valamely személlyel összekötve ne volna. Ha MÁR most azokhoz a lap szól. történjék >•/. bármi kímélet tel és tárgyilagossággal, „SÍIM ira el STUDIO*] DLÉGIS bántva érzi magát az illető s ugy tünteti FÖL a dolgot, MINTHA az ö becses személye volna célzatosan sértve, magát az üggyel azonosítja, i HÍRLAPIRODALOM mártírjaként tünteti tol magát, fegyverkezik a lap ellen erősen Amely MUNKÁJA ATILLÁI károsabb a KÖZ ÜGYRE, mert ritka esel, hogy egy KLIKL ne képződjék körülötte, amely áldásta lan ügyét MAGÁÉVÁ teszi s a lap ellen üldözést propagálja. Ez az átka a m társadalmi és nyilvános életünknek! Tes sék aztán ilyen körülmények között küz deni a véleménynyilvánítási SZABADSÁ gért s azt megvédeni! Nehéz föladat Mennyivel másként á latiak e tekin tétben a dolgok a külföldön, ahol ali«. van valamire VALÓ kis város vagy vidél is. melynek helyi lapja ne volna. De Ol pártolják IS a vidéki lapokat, nemesal anyagilag, hanem szellemileg is, mer Jérzik, tudják, hogv városunk, vidékünk szellemi és anyagi jólétének lejleszté sere s BIZTOS előmozdítására nélkülöz hetetlen a helyi lap, mely egyedül képezi azt a közös találkozási helyet, ho a JÓK. az igaz. komoly hazafiak egymás sal szellemileg érintkezhetnek, egymás' tanácsukkal támogathatják, jól tudva azt hogy NAGYOBB metropolisok közlönye Uflvis lul vannak halmozva saját érdek körük képviseletével. Fájdalom, ezek tudata vidéki kö zönségünk NAGYOBB részének lelkében teljesen hiányzik ! S ez szüli a nagytnér tékii közönyösséget, miből önkén?, kö vetkezik, hogv a helyi lap is el tud se kélyesedni, vagy nem képes arra a ni VÓRO fölemelkedni, hová hivatása szólítja Es ebben főleg a vidéki intelligencia i bibén, meri nem igyekszik a helyi l&| és annak hivatása ÉRDEKÉBEN lölhasználn azt az erkölcsi erői és szellemi ténye 2Öt, mellyel a társadalomban BTFI mely lyel a többi társadalmi tényezők hideg közönyét is képes lehetne lefegyverezui. Pedig mennyi sürgős és halaszthatatlan teendőnk volna társadalmunk parlagon hagyott terein, melyek minden jó polgár, minden hazafias tényező, együttes közreműködését igényelnék! Mennyi faragui, csinálni való volna nálunk is városrendezési kultúrai s egyéb téren! (Sz. L.) Városi közgyűlés. — 1913. augusztus 7. — Pápa város képviselőtestülete mult csütörtökön rendes közgyűlését tartotta. Rendessé t még pedig tavaszivá; az avatta, hogy az 1913. évi zárszámadások voltak napirendre tűzve, egvébb költségekben azonban nem igen látszott valami nagy érdeklődés. Alig 35 képviselő jelent meg, az is inkább a Tűzoltó és Arok-utca rendezésének napirendié tűzött ügye kedvééit jött el. Pont 3 órától 5 óráig, tehát teljes két óráig tartott a közgyűlés s ebből mintegy másfél óra az utcarendezésre jutott, melyre n«zve e/m ai végleges határozatot hoztak. A részletekről igy számolhatunk be: Megnyitás. Mészáros Károly polgármester szívélyesen üdvözli a megjelenteket u közgyűlést megnyitja s jegyzökönvvhitelesitöknek felkéli dr. Steiner Józsetet. Győri Gyulát, dr. Ballá Róbertet, Muli JOMefat és Giczy Gábort. Csoknyay Károly v. főjegyző felolvassa a mult ülés jegyzökönyvet. Napirend előtt. Mali József interpelláció alakjában szóvá teszi, lio^y Horváth János, Somló-u'i háztulajdonosnak, kinek telkén egy ÖN, koronás, jeizálogilag biztosított állami követelés volr, az időközben ráépített há/.át a város egy közege a napokban elárverezte. Polgármester válaszában kijelentette, hogy, bár ez nem képezheti interpelláció tárgyat, felvilágosítás' ad. A tulajdonos ltM)7 óta tartozik, árverés előtt figyelmeztetve lett: az ö baja. hogy a ház el lett adva. Győri *iyula. a kórházügyéuek állását kérdezi a polgárt—taftftl, ki az

f

, felelte, hogy az a jövő héten tartandó rendkívüli közgyűlés napirendjére fog kerülni. Napirend. Vita nélkül elfogadta a közgyűlés a/. 191L'. évi zárszámadásokat a pénzügyi bizot-ság javaslataival együtt. Az Antalháza pusztán építendő istállói a beérkezett ajánlatok közül elfogadtak Lukács építő HOSti koronás ajánlatát. Névszerinti szavazás volt: 85 igen, 1 nem. Az Arok-utca rendezésnél vita indult meg. Dr. Ilotliier Sándor szerepelt előadóként és igen világos képet nyújtott a dolgok állásáról s különösen a pénzügyi bizottság javaslata mellett foglalt állást. Gyurátz Ferenc vezette be a vitát. () nem helyesli, hogy l'.UÖ. május l-re vegyek meg a házakat, hanem 1914. május l-re óhajtja már. Csoknyay főjegyző megjegyzi, hogy a hoszszabb határidőre szükség lesz, mert. a felsőbb fórumok jóváhagyása, plane esetleges telebbezések következtében késni log Gyurátz az állandó választmány javaslatát szeretné elfogadni, dr. llotfuer viszont a pénzügyi bizottságét ajánlja. l»r. Kende Adáui is a pénzügyi bizottságét ajánlja, viszont dr. Sseiner Józset nem tartja a kérdést sem elsőrendű szükségnek, sem pedig oly nagyon sürgősnek, mert a pénz drága. Gyurátz Steinerrel polemizál. Fél az elnapolástól, híva'kőzik Miskolc példájára. Lippert Sándor szintén a napirendről való levételt ajánlja, inig ellenben Muli József sietteti a házak megvételét. Dr. Fehér Itezsö ajánlja, hogy a képviselőtestület legyen következetes önmagához, elébb hozott határozatait egyeztesse össze a pénzügyi helyzettel, Bár Steiuernek szerint.> igaza vau. Steiner ja-