Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-06-22

1913. janiiig 22 Pfcpm Lapok 3as esperes, mert Mobácsy veszedelmes ellenzék) ember az ö gazdapárti elveivel!" Ez az. Ez mindent megmagyaráz. Bevitték a politikát az egyházi életbe. Am lássák mi le bet még ennek a következése. A tüzesóvat elvetették ; az épület lángban áll. De biztos, hogy ex úttal is a tog majd leg-' jobbau kiabálni, a ki a tüzet csinálta. Igazmondó. íyeu kitartottak elhatározásuk mellett," hát lel- » aorult minden. Mert jól tessék megjegyezni, a filiák tör- 1 .enyadta jogaikat gyakorolták. Még ha ugy lett < trolna is, a mint a P. H. irja, hogy a pápaiak 1 kkarata nem érvényesült e szavazásnál, még akkor < is törvényes volt a filiák megjelenése. De valót- 1 lanság az is, hogy ez a választás a pápai lakó- • tok akarata ellen való lett volna. Hiszen egész 1 gereg|pápai polgár volt jelen, szavazott, lelkesült az eredmény lelett. Bizonyosan tudom mondani •okkal többen voltak ezek mint a kivonult 5—6 ur. A filiák jogosan jöttek be — eltekintve attól, hogy a megjelenésre hivatalosau fel is lettek hiva. Igy aztán kiderül a P. II. közleményének másik valótlan állítása, a mely olybá tűnteti fel a filiák szereplését mint jogbitoriást, mondván : „azok (t. i. a filiák) az auyaegyház lentartásához úgyszólván semmivel sem járulnak hozzá." Először is: ea nem kötelessége a íiliáknak. Az auyaegyház i'eutartja maga magát. El sem is fogadná, hogy azon intézmények feiitartásához, a melyek kizárólag a pápai anyaegyházéi — a filiák is fizessenek. De hogy az összgyiilekezet, a „pápai egyházközség" lentartásához nem járulnának hozzá — ez tudatlanságon alapuló állítás, vagy szándékos télrevezetése a közvéleménynek. Tessék csak annak a leköszönt érdemes „vezetőségnek" megtekiuteni az anyaegyházközség számadásait s akkor látni fogja, hogy a bevételek rovatában „Filiák adója, járuléka" cim alatt evenként 890—900 K. szerepel mint befizetett tentaitan járulék. Hogy lehet tehát anyüváuosság elé ilyen valótlanságot tárni csak azért, hogy a filiák szerepléséről városszerte azt a hitet keltse, bogy „ueni volt joguk" szavazu< De t. referens ur — vegye tudomásul: volt joguk. És hiába „indult akció az iránt, hogy a filiák jogi viszonya az anyaegyházhoz rendeztessek* — ez az akció soha sem eredményezi azt, amit Ön óhajt ama kivonult vezetőséggel. A filiákat ezeu joguktól sem ön, sem senki meg nem foszthatja, mert kötelesség teljesítés — joggyakorlással jár a mert a mi egyházunknak u. n. „autonómiája" van. De hát persze, ez az „autonómia" is csak addig jó, amig azt ugy gyakorolják, a miut azt egy-két autokrata szeretné. De mihelyt nem az ö akaratuk szekerét tolja — felrúgják. Mert lám a P. H. 2. közleményéből olvasom, hogy a szagyon szeretett volna segíteni a finn. Laisau csendesen, anyásan esőit hossá. — Kis fiam, nésd, én most meg fogom a kezedet. Nyugodj meg. Kis fiam, nésd, én most rádhsjolok esendesen, ne reszkess. Nésd, én most megesókollak szépen, hogy megnyugodj. És esentul mindennap megcsókoljuk egymást, bogy jobbsn szeresselek. Ssegény kicsi fism. Es a lány megoeókolta a fiút, aki még egy kicsit védekesett. Es reszketett, amikor elment. Másnap a lány egy levelet kapott. Sirt, amikor ehdvssta, aztán azt irta egy papirra: Visssavissza bivlak, mert nagyon sseretlek : De széttépte és a ssélnek adta és arcára kemény vonások ültek. Abban a levélben, amit kapott, ez állt: „Látod, mégis halálos volt a tegaapi öati uap. Elhaltunk mm-.ketten egymástól, mert megcsókoltalak és a osóknál ninosen megállás. Tudatlanul már a csók előtt, emlékezésünkkel el is búcsúztunk, te tőlem és én tetőled. Elmegyek innen, ahhes a lányhoz, akinek ast irtani, hogy nem kell, megyek, mert téged szeretlek és nagyon félek a csókodtól. Bocsáss meg és köszönöm neked ast a ssép utat, amelyet vsled járhattam. Ne akarj megtalálni, én roess lettem, mert messziről, egy más lány száján át téged foglak osókolni. Es ha I nem fogja hagyni, begy téged lássalak benne, akkor mondd, miéit ne haljak meg? Téged olyan oagyon s éretlek, hogy nem tudlak osókolni. Esért megyek cl. Űdvöcőllek." Es rohant a másik lányhoz, akit asonbaa már oani talált meg. azat bontó bizottság „a pápai egyház szavazatát - a mint az előre látható volt — a m. számunkén említett okok alapján megsemmisítette." Nos zekét az okokat majd megvizsgáljuk ott, és kkor, a hol és a mikor ennek az alkalma eljön: legközelebbi egyházmegyei küzgyüléseu. Mert •lyau embert szeretnék ÉU majd látni, aki azo;at az okokat nyílt gyűlésen merné felsorolni, i hol ae egyházi törvényt ismerő emberek is ilnek ós nem a laikus publikum könnyen félrevezethető járatlanságával lehet visszaélni egy >ár hangzatos frázissal. Ezzel tehát e helyen nem foglalkozom, a ;. referens ur bizton tudom ott lesz az egyházmegyei gyűlésen, tehát majd hallani fogja, mi log ott történni. .. — Még egy két dolgot. Takácsra 13 gyülekezet, Mohácsira 10 gyülekezet szavazott. De nagy tévedés azt irni, hogy „a hívek nagy többségének bizalma" tartotta Takácsot „méltónak e fontos vezéri tisztségre" : Nem kérem ; egészen más, szinte ellentétes erények szülték a 13 voksot. Es nem is a „hivek" szivében tombolnak ott emez ..erények." Csak a „vezetőség" érzelmi megnyilatkozása ez. És ha a hívőkről beszélünk, a hivők bizalmáról — jobb lesz kérem a számarányt elhallgatni, mert kiderül hamarosan, hogy a Mohácsyra szavazott 10 gyülekezetben a hivők szama a Takács 13 szavazatával szemben közel 3000 lélekkel több. Tehát „a hivők többségéuek bisalma Mobácsyt tartotta méltónak e fontos vezéri tisztségre - Es itt aztán igazáu a „hivők bizalma* nyilvánult meg Volt shol ez a bizalom a vezetőség bizalmával egybeolvadva megható módon nyilvánult. De voltak helyek, a hol a hivők bizalma, lám a pápai bonyadalmakhoz hasonló akadályokkal találkozott, a hol a „vezetőség" kivonult, nagy pattogással leköszönt. Mert uem csak Pápán estek ám ilyenek, a protestáns „autonómia" és a választás szabadságának nagy dicsőségére. Volt gyülekezet, a hol a hivek egy hangú vélemény nyilvánításával szemben a „vezetőség" érzelgős haugou utalt több évtizedes „öusetleu működésére." majd nyomatékosai! mutatott rá az ruyagi előnyökre, melyekhez a hivők az ö hathatós befolyása, egyes intézeteknél elfoglalt állása révén jutottak s a melyek most miud megszűnnek, ha a hivők mást mernek akarni „szabad választási joguknál fogva," mint a „veietőség." No ez ugy-e ékes dolog. . . Hát ha ehhez még hozzápeuditem az alaphangot, a mely már az első választásnál zendült tel, mondván, „ha Mohácsyt választják meg esperesnek, leköszön Bélák István, az egyházmegyei felügyelői állásról, fölborul az egyházmegye békéje éa nyugalma," akkor azt hiszem a t. olvasó mindent megértett. Végül csak annyit jegyzek meg, hogy én Takács Eleket személyében, tisztelem, becsülöm. Róla szívesen feltételesem, hogy „szelni lelkületű, bizalmat gerjesztő modora

11 van, de hogy a P. H. honnan veszi az értesülést s mi alapon irja róla, hogy „alapos tbeologiai készültségü" — est igazán nem tudom. Ast, hogy a theologián jó tannló volt tudjuk, no de hiszen ouuan igen sokan kerülnek ki jeles bizonyítványokkal, de azért soha sem írják róluk ast, hogy „alapos theologiai képességű." Az hogy valaki évenként 1—2 köuyvet elolvas még nem „alapos theo), készültség" ám. Vagy talán itt is all róla .sokat tud ő — csak nem mutatja." Soh'se erőltesse magát a P. H. hogy valami •aépet tudjon mondani. Fogadjuk el a tételt: „az a legjobb leányzó, a kiről legkevesebbet beszélnek !" Az a legjobb esperesnek való, a kiről semmit se tudnak a „hivők." Vagy nem? Mert hiddje el nekem a P. H. s vele mindazok a kik ez wgyg/el érdemesnek látták a foglalkozást, ennél a választásúéi teljesen mellékes volt az, hogy Takács Elek. vagy más nevű pap less-e as esperes, mint a hogy kezdetben egészen mást favorizált a „vezetőség" az egész egyházmegyében, itt az volt ai egyedül bevallott elv: „bárki lehet, csak Mobácsy ne legyen Városi közgyűlés. — 1913. jun. 16. — Mult hétfőn két rendkívüli közgyűlése is volt városunk képviselőtestületének, egyik délelőtt, a másik délután. A délelőttin, mely részleges tisztújító jelleggel bírt, betöltötték a városok rendezéséről szóló törvény és a lölyósitiitt államsegély követelte, újonnan szervezett második tanácsosi állást, melyre, miután egyúttal a szervezeti szabályrendelet megfelelő módosításával a jegyzői állást beszüntették, mint előre látható volt, csak Kemény Béla v. jegyző pályázott s igy a közgyűlés csak formális volt. Ezeu az alispán elnökölt, ki a délelőtti gyorsvonattal érkezett Pápára. A délutánin már sokkal vitásabb dolgok kerültek tárgyalásra, s különösen a sümegi vasút ügye három erős debatter felszólalását provokálta. Egyébként elég simán folyt le ez a közgyűlés is Mészáros polgármester eluöklete alatt. Itt csak a délutáni közgyűlésről referálunk röviden: Megnyitás Mészáros Károly, polgármester 3 órakor megnyitja az ülést a a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Dr. Hofiner Sándor, Edelényi Szabó József, Lic. Rác Kaiman. Somogyi Pál és (.iiei Oábor képviselőket. Főjegyző felolvassa a mult ülés jegyzökönyvét. Napired előtt. Polgármester bejelenti, hogy a belügyminiszter a várost ama kérelmével, miként a tulajdonát képező Autalháza-puszta Nagygyimótról Pápához csatoltassék, illetve a pápai telekkönyvbe átirattassék, — elutasította. Dr. Hofiner Sándor az iránt interpellál, hogy a polgármester 4 rendőri állásra hirdetett pályázatot, ámbár a képviselőtestület ugy határozott, hogy a tizedesek veendők rendőri szolgalatra s helyettük kézbesítők alkalmazandók. A polgármester indokolta eljárását azzal, hogy a tizedesek inkább lemondanak, semhogy rendőri szolgálatot teljesítsenek, a pályázatot tehát elövigyázatból irta ki, a betöltés előtt azonban a képviselőtestület elé terjeszti javaslatát. A választ ugy mterpeiialo, mint a közgyűlés tudomásul vette. Napirend. A sümegi vasút ügyét Barthalos István Dr. Kende Ádám Dr. Lakos Béla és mások hozzászólása után ugy intéztek el, hogy névszerinti szt vasassal (62 igeu és Hl nemi kimondották, miszerint as esetben, ha a tervezett vasút PápaAlsóváros címén a városi országos vásártér közvetlen közelében ugy személy- mint teherforgalmi állomást nyer, a már megszavazott 100 ezer koronán kivül még 30 ezer korona részvényt jegyez, azonkívül pedig 10 ezer koronát ád abbéi a óéiból, hogy az állomási telek megszerezhető legyen, kikötvéu, hogy amennyiben ezen összegie a telekv.'telnél nem volna teljes szükség, a felesleg visszatérítendő. A 40 ezer koronát kölcsön utján fedezi a város.