Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-05-04

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal GoldliiTif Ojv.la papirkereskedéae, Kő-tér 28-ik szám. Telefsa. XX*2 szára A szerkesztésért felel"* laptulajdonos: GOLDBERG GYULA Klőfizetések és hirdetési dijak a .a; kiadóhivatalához küldendők. A ao ára: e^ész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 'í Syilt-tér soronként 4'J fillér. — Egye-t szám ára 30 (»11 FÖLDES és TÁRSA H okleveles mérnök mérnöki és építési irodája Dn

m /Szeclic-r-yi-tér S czam\ • földméréseket, parcellázásokat, bir• tok- és határrendezéseket, községi, köz- és dülö-ut kitűzéseket és mindennemű földmérési mérnöki munkálatokat. Országos kiállítás terve. A földmivelésügyi minisztériumban egy nj országos kiállításnak terve merült lel. Az |K96-ik évi milenáris kiállítás óta sok viz folyt le a Dunán, sok minden megváltozott, az agrikultura esszén más képeknek a jegyében bontakozik ki. A kiállítást 1916-ban tervezik, szóval 2(1 évnek fejlődés vonalát akarják megrajzolni. Mindazt az eredményt, amelyet két évtized lefolyása alatt sikerültátplántálni a magyar kultúrába, mindazon törekvéseket amelyek ez idő alatt foglalkoztatták a magyar népei itt akarják bemutatni a világ előtt. Épületes dolog, hogy életjelt adván magunkról, magunkra fordítjuk a világ figyelmét. Épületes dolog az is. hogy az elért eredményeknek a kiállítás alkalmával történő egymás mellé sorakoztatásáhól alkalmunk lesz levonni a tanulságot, ami által bizonyára tudásunk is gyarapodni fog s alkalmunk lesz kijelölni azokat az utakat, melyeket a tapasztalat helyesnek bizonyít. Ki f igtüuni, miféle módszerek váltak be és tahin olyasmivel is találkozni fogunk, aminek létezéséről nem tudunk s csak a kiállítás által nyújtott alkalom tette lehetővé, fl liozemánv. Irt.i Alfred Cavoret. I. — Httnyazor ismételjem még. hogy ne letolván barátságos Alfréddel énemben! •— I>ü kérlek merne . . . — Ismétlem, Imgy osak a hozományodra vadasaik, — mondta határozott hangon a tisíteséglien megőszült gondos anya. — Ugvan ..1:1111:1. hogy tételeshetss töt róla ilyesmit,— válaszolta Catherine, miközben duzzogva az ablak télé fordult és leste, hogy vájjon nem halad-e az utcán as a kedves fiatalember, akinek tiszta, nemes •záodékál s gyanakvó mama ennyire félreértette. ._ Gyermekim, neked még sejtelmed sine* az életről; nem ismered a férfiak önzését, nem tudod, bogy Inkább as ertsényükkel mini a sm-ükkel SM rétnek és hogy valamennyiéi! eank üzletet kötaek • luza—ággal. — Megleiietj hogy igasad van, de uzt bistosan tudom, hogy Alfréd kivétel a többi kosul. _ Gondol.

»I? Ilyenek vagytok ti. mai lányok! egy pillanat alatt lantra lobbantok és m.'i az első I Ihogy velük megismerkedjünk. A tapasztalat továbbá azt- bizonyitj'a, hogy az : ilyen alkalmakkor meginduló nemes versengésnek rendszerint az elért eredmény szempontjából is baszna vau. mert egészséges fejlődésre szokott vezetni a nemes verseny s ez az erkölcsi valamint egy-| (ben anyagi baszott ismét amellett szól,! hogy a leendő kiállítás tervét örömmel fogadjuk. 11a azonban az előnyök mellet figvelembe vesszük az ügynek kevésbbé biztató tényezőit is. nyomban beláthatjuk, hogv korai volna a teljes hozzájárulási hangján szólalni meg. 1916-ig ugyan még sok idő van hátra és reméljük, hogy zilált anyagi helyzetünket addig kiheverjük, reméljük, de nem tudjuk, Gazdasági piacunknak kialakulása fogja valószínűleg megadni a döntő szót ebben a kérdésben. A balkán mai helyzete, a há-j borús kilátások nem kecsegtetnek semmi biztatóval s csupán bizonyos optitnisz-l tikus világ nézet mellett tarthatjuk fenn az eseményekben való bizodulmunkat.• Ám. hogyha a nyomasztó anyagi helyzet valamennyire meg is enyhül, még mindig erős támpontjuk marad a kétkedőknek. Vajon haladtunk-e annyit a lepergett két évtized alatt, hogy azt találkozásnál megszeretitek a fiatalembert, ha látjátok, hogy szőke baja, elegáns alakja és gondosan! kivasalt nadrágja van. Tapasztalásból tudom, hogy éppen a kivételekben •< nstko/.iink leginkább. A Iréd könnyelmű* erab^r, szereti a fényűzést, nagy igé1 nvei és ennek megfelel" adósságai vannak es mind-| ezeken felül közönnéges. prózai létek. — Ebben már iiunss igazad mama ! S it épp- n az a hibája, hogy tul érzékeny és regényen baj-1 latnu! Nézd esak a/' a esokrot, a melyet ma küldőit .. . Csupa érteiíes. iliatos virág és sok pénzbe kerülhettek! — Ezeknek az árával is adós maradt és valószínűleg ezt is a hozományodból akarja kiegyenlíteni. — Latom már, h >gy ellenszenved rémképeket fest és igazság".' .n-ágok ellen hiába küzdenek ! — Ne heszéij ilyen értelenségeuet; nem vagv már gv.Tinek. komolyan szembe kell nézned az éiettel ! — De én nem sksrclf kom óv lenni, — luk >gott Catherine keservesen. — Nem \<>-\\ azért pityeregni ! Tartogasd a könnyeidéi a liázssságrn, ott nagyobb ssfikaéged b«z rajuk. Egye'őre azt tanácsol un, hogy tanulmánvosd előbb Vilié I jellemét é« győződjél meg. hogv méiló e a szerelmedre? — Azt hissein mar eléggé megiemi r;eiu. •—| szegyen nélkül a nagy világ színe elé állithassuk? És ha alaposan meggondoljuk, vajon mire esik a túlsúly: arra, imiben lépést tudtunk tartani a fejlődéssel, vagy pedig arra-e, amiben elmaradtunk. A külföldön meghonosodott okszerű gazdasági kultúrával szemben milyen magaslaton áll a mi gazdasági kulin ránk ? Éppen ezekre a kérdésekre fog felelni a kiállítás. Hogy jól, vagy kevésbbé kedvezően, e fölött lehetne disputálni; Ltiztos. hogy mindkét részről jelentős érveket is lehetne felsoroltaim, de az is aizonyos. hogy végeredményben meddő maradna vitánk, mert megelégedésünk iz eredmények mérlegelésében a mérlegelőnek igényeitől füguek. Pl. egészen jiztos. hogy a Kunságban előforduló ársasgazdai rendszer az egész világ elisnerését kifogja vivui, de ezzel szemben 1 föld kevésbbé ökonomikus használata, \ sajnos sok helyült még primitiv, kezletleges berendezkedés mosolyra lógja bírni a szakszerű szemlélőket. Sióial il kell készülni arra. hogy egy ilyen <iállitás alkalmával a dolgokn ik árnyddalai épp oly mértékben kidomboruliák, mini az előnyök. Minthogy azou»an kiállításra az ember azért megy, .'álaezolt dacosan a leány. A férfiakat sohasem ismerhetjük meg eléggé, En a javadat akarom, gyermekem, mert inegérleinled. hogv az erényeidért én ue csiipáu a t.tkaékpénzt.iri könyvedért szeressenek ! — Alfréd még nem IS kérdezte, hogy van-e lozomany >m '.' I'edig a ha'zassághoz pénz kelt... IZ igények megnövekszenek a vagyak ssárnyat iltenek. . . — Mindamellett nem tudnám elviselni a goololatot, hogy leányomat bárki is esaK a pénzééit zeresi-e. és hogy meggyőződjünk Alfréd.sserelmánek valódiságáról, egv kis komédiát kell előtte leját* tanuuk . . . — Komédia;'.' Tehát azt akarod, bogy megváljam V — Dehogy! Egvszerüen azt mondjuk, hogy lankaiunk bukása által elvesztettük vagyonunkat s most szűkebb körülményekre «/ iritkosuuk. vijőzanitjuk tettetett takarékosságunkkal és »irunk, ligatunk előtte axánalomraméltó helyzetünk miatt s ha mindezek ellenére tovább is rag isz.k . Ina leg hozzád, akkor elism rem. hogy lőrék, b uL'tes fm és nem tagadom meg tőn kezedet. Eu em akarom, iiogy puszta lónziókiial lépj % komoly á/.aselelbe '. — Nem bánom, hal beleegyezem a komédiába, iert megvagyok győződve, hogy A.i.ed szerelme