Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-04-13

gerentuli kivitellel bir, tartozik legalább egy évet eltölteni * az ottani kiviteli viszonyokat és ke­reskedelmi szervezeteket tanulmányozni és szer­ijeit tapasztalatairól rendszeres jelentéseket és tudo-itasokat küldeni. A pályázatra vonatkozó egyéb részletes leltételek a gyóri kereskedelmi át iparkamara titkári hivatalánál, valamint a ke­reskedelmi társulatok elnökségénél beszerezhetők. Az ösztöndíjak elnyerésére irányuló s a szabály­szerű előirt kellékeknek megtelelő pályázati kér­vények a kereskedelemügyi ni. kir. miniszterhez oitnezve folyó évi április hó 30-ig nyújtandók tje a győri kereskedelmi és iparkamarához. Munkúsjutalmak. A kereskedelemügyi ni. kir. miniszter az ipari és gyári munkások kiváló szor­galmának, buzgalmának és alkalmaztatásukban való állandóságuk jutalmazására a folyó évben is ó drb. egyenként 100 koronás állami jutalom­dijat rendszeresített a g\ őri kereskedelmi és ipar­kamara kerületére. A jutalomra való igény fel­tételei a következők: Magyar állampolgárság, tény leges ipari munkában való állandó alkalmaz­tatás s legalább lő évi megszakítás nélküli mű­ködés az ipari munka terén. Mindeme feltételek teljesítése hiteles okiratokkal, esetleg munka­könyvvel, vagy annak másolatával igazolaudó. A jutalomban való részesi'ésnél első sorban a szo­ros éi leiemben vett munkasok jönnek figyelembe, mig a munkavezetők, művezetők, pallérok stb. csakis kivételes és méltányos esetekben fognak a jutalomban részesülni. A jutaloindijak elnye­rése iránti kérvények a munkaadóknak a folya­modókra vonatkozó ajánlólevele kíséretében leg­később folyó évi juuius hó l-ig nyújtandók be a győri kereskedelmi és iparkamarához. TOCCJÍSG?. Fővárosi levél. Hiába, a színészet most már ugy elhatal­masodott egész Budapest en^zujságiiással együtt, hogy minden ami törjLétnjjfkHpcsoIatban van az ii okkal, uinésinókksl és más csirkefogókkal,— ahogy azt Heltai Jenő mondani szokta. Egészen mindegy, hogy tél van-e vagy ta­vasz, meleg vau-e vagy hideg, egészen mind­egy, hogy járnak-e a szinházba az emberek, vagy Mein, a színészek és az irók mindig aktu­álisak. Aktuálisak azért, inert kezdenek már Bu­dapesten máskép is szereplui, mint ami az igazi hivatásuk. Igy például a festők szerepeltek nem­régiben, mint a szegény kilakoltatott lakók, Hegedűs líyula nemsokára szeropelni tog, mint H Vígszínház egyik bohózatának a szerzője, Beöthy László szerepel, mint főszerkesztő és Molnár Ferenc szerepei, mint városatya. Erről a legutolsó szereplésről szól ez a kis elbeszélés, amit nemrég Molnár Ferenc mondott el barátai körében : — Volt. premierem Pesten, volt Bécsben, Berlinben. Parisban és még egy-két helyen s ahova jöttem, mindenütt volt némi tekintélyem, csak egy hely van. ahol semuiiképeu nem akar­nak megismerni, egy ember van akinek nem im­ponálok. — Es ki az } — kérdeztem én tamáskodva. — A városháza liftkezelője. I'gylátszik én Vagyok • legfiatalabb városatya, vagy legalább i- /.. aki a legtiatalabbuak látszik. S valahány­szor eimegyek a szerdai közgyűlésre ós odalé­pek a liftb.es, amely direkt a városatyákat viszi ti közgyűlési terembe, a liftkezelő megkérdezi tőlem : — A karzatra tetszik f — Nem! — mondom én. — Vagy az ujság:p', karzatra? — Nem ! — Csak nem a közgyűlésre? — kérdi ké­telkedve. — Ez azonban nem egyszer történik meg Talen hanem ssinden iserdáu újra. Pedig én, valahogy tekintélyes embernek tartottam maga­mat, sót be is tudom bizonyítani, hogy az va­gyok, sőt az voltam már tizenöt évvel ezelőtt is. Emlékesem, akkor, szenvedélyes operalátogatók voltunk, mert akkor még jártak az emberek az Operába. Hát szenvedélyes operalátogatók vol­tunk: Pásztor Árpád, meg ón Mivel azonban a szenvedélyünkkel nem állt arányban az ersz ­nyünk tartalma, hát szépen „mutyiba" váltottunk mindig két jegyet a karzatra s utána ugyancsak „mutyiba'' vacsoráztunk is. Történt azonban egyszer, hogy a nagy tolongásban elveszítettük egymást. A szfinxnél volt randezvoiisuk, de se­hogy se leltük meg egymást. E« pedig annál szouiorubb volt, mert az ugyuevezett „mutyi" ez alkalommal Pásztornál volt. Végre támadt egy mentő ideám. Odamentem a nagyszakállú portás mellé, mint egy nagy ur aki a kocsiját varja és halkan, de tekintélyesen csak ennyit mondtam : — Árpád. S a portás a következő pillanatban tenye­réből tölcsért, formálva, harsány hangon ordította, mintha a fogatom kocsisát szólítaná: — Árpád! S nyomban meg is jött rá a felelet. A túlsó oldalról jelentkezett Pásztor Árpád, ö is harsá­nvau kiáltott: — Feri! . . . A portás azonban utánam szólott még: — Á szolgája, méltóságos ur !. . . Hát ez csak tekintély, vagy mi!? . . . De az ilyen külső szerepléseken kivül ter­mészetesen a színház belső élete is igen élénk. Már megkezdődtek a tanakodások a nyári sze­zonra, tervbe vauuak véve szenzációs vendég­szereplések a vidéken, amelyeket azonban még nem szabad elárulni, vau olyan művészünk is, aki ki akar menni külföldre egy kicsit szétnézni az idegen színpadokon, ezek között van Márkus Emilia, és vau olyau színeszünk is, aki nyuga­lomba akar vonulni, de ezek között nincs Uj­házy Ede. A tervezgeté.-eken kivül a budapesti tár­sasági élet sem szünetel. Minden szinháztiuk meg­van a társadalmi, társasági pletykája ós törté­nete, amelyen a színfaluk mögött nevetgélnek. A Vígszínházban például mostan sokat ne­vetnek a kis Csáki Irón nagyszerűen sikerült zsurján. A kis művésznő meghívta barátnőit ká­véra. Meghallotta ezt Varsányi Irén és tréfás szemrehányással szólt: — Ejnye, Biri, hát engem meg sem hívsz? Biri az örömtől kipirultán szólt: — Hogyne, édes Irénem, hiszen boldog le­szek, ha eljösz. — Hát nekem nem szabad elmennem? — kérdi erre Hegedüsné. — De drága Ilonkáin, hiszen képzelheted ... De nem is mertem remélni . . . Hát csak jertek, jertek . . . Együtt volt a társaság Biriékuál, amikor egyszerre csak tülkölve állott meg egy automo­bil a kapu előtt. Kinéznek az ablakon. Hát az automobilból kiszáll két hölgy, nagyszerű szín­házi belépőben, óriási tollas kalapban Varsányi Irén és Hegedűs <iyuláné. Csáky Irén. mint háziasszony elsápadt. — Istenem, ezek milyen ragyogóan jön­nek . . . A többi vendég nevében Kürthy Sári emelte fel panaszos szavát: — 'fessék, mi mindnyájan utcai ruhában, egyszerű blúzban vagyunk .. . — Most szégyelhetjük magunkat, — kezdi egy másik vendég, de be sem fejezhette kes< r­gését. és már iiy111 az ajtó. Bestthogott a ket művésznő, l.u.ónosau. a köpeny alól kilátszott a dekolletá/.s ... — Az istenért, — mondja Biri siiva, — hát ilyen pueoosau jöttök? Hiszen csak egyszerű kávézásról van szó... C*ak ugy heccböl nevez­zük zstirnak . . . — Már pedig mi tudjuk, hogy illik zsuroti megjelenni! — feleli Varsányi Irén komolyan. — Es ugy is jöttüuk, — kontrázta He­gedüsné. Azzal ledobták a köpenyt, és előtűnt a világ legegyszerűbb pongyolája, egy egészen szerény — slafrokk. Majd a kalapot is ledobták es aztán jókedvűen odaültek a kávéasztalhoz. Persze most volna csak érdekes elmondani, hogy miről traccsoltak. de ebbe már nem merek bele­fogni . . . VEGYES NIEL — A főapát Pápán. Dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát, ki most végzi rendfönöki körútját, a mult hét első napjaiban városunkban tartózkodott. iMa ülik a főapát névünnepét.) — Vízvezetéki aknák. Még a mult év­iién elhatározta a közgyűlés, hogy a városi mér­nök javaslatára a vízvezetéki tolózárakat aknákba helyezi a munkálatokat akkor meg is kezdték, a megszavazott költség azonban elégtelennek bizo­nyult. Most. azzal a javaslattal járul a közgyűlés elé. hogy a még el nem helyezett tolózárak költ­ségeire 5000 koronát szavazzon meg s a munka teljesítését rendelje el. # — Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a magyar királyi honvédelmi minisztérium 88444/12—1911 sz. nlatt pályázatot hirdetett, mely szerint az 1913/14 tanév kezdetével hivatá­sos honvéd állatorvosi tisztviselőkké való kikép-­zés céljából öt, egyévi önkéntessé még fel nem avatott pályázó a m. kir. budapesti állatorvosi főiskolába felvétetik. A pályázati teltételek a vá­ros irattárában, naponként a hivatalos órákon belül betekinthetök. Pápán, 1913. évi április hó 3-án. Mészáros Károly polgármester. — A pápai Leányegyesület ma d u. 5 órakor tartandó gyűlésének műsora: 11 Schubert No. 1. Walzer. Játszák Eisler Lili és Kóhu Feri. 2) Magyar asszony. Irta Győkössy Endre szavalja Tegyei Terus. ffj Felolvasás. Tartja Zsilavy Sán­dor. 4 [ Zongoráz Koritschoner Iloua 5'i Holdfény jelenet Jókay KŐSZÍVŰ ember fiai című munká­jából. Szavalja Kakass Iréu. — Méhészhangverseny, A mult vasár­nap tartott méhészeti hangversenyről Szent­györgyi Sándor pápai karnagy fog referálni. Te­kintettel azonban arra, hogy Szentgyörgyi a mult héten szabadságon volt, a kritika csak jövő számunkban fog megjelenni. — A pápai ág. h ev. leányegylet a március 30-áu már egy izbeu bemutatott gyer­mek-szinielöadást 1913. április hó i3-án. vasárnap esti fél 7 órakor a gyülekezeti tanácsteremben közkívánatra megismétli s erre a n. é. közönsé­get tisztelettel ez uton is meghívja. Színre kerül: Mese egy királykisasszouyról. Mesés színjáték 3 felvonásban. A programul további pontjai: Széptóth Mariska zongorajátéka, Böjtös László szavalata; Mokos Kálmán theol. akad. hallgató pedig müdalokat énekel Nagy Pál tanító zongora­kísérete mellett. Helyárak, az első 4 sorban : 1 K, a többi sorokban: 40 f., állóhely: 20 f. Je­gyek az esti pénztárnál válthatók. — A Csatorna-utca rendezése ügyében a tanács nemrég utasította a v. mérnököt költ­ségvetés készítésére. A mérnök most ezen költ* ségvetóst beterjesztvén, megbízta őt, hogy költ­ségvetése értelmében az utcarendezést házilag vigye keresztül. — Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a m kir. hon védelmi miniszter 21089/24—1913. DL M. sz. alatti rendelettel pályázatot hirdetett, mely szerint a következő 1913/14 iskolaév kez­detén szeptember 10.) a fiumei hadtengerészet akadémiában előre láthatólag őő hely és pedig 30 egészen ingyenes és féldijnientes (a közös had­ügyi tárcából javadalmazott) kincstári hely, to­vábbá 2"» fizetéses és alapítványi hely fog betöl­tetni. A pályázati feltételek a város irattárában naponként a hivatalos órában betekinthetök. Pá­pán, 191,'{ évi április hó 3-án. Mészáros Károly polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents